47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet

Emelõgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következõket rendelem el:

1. § Az e rendelet mellékleteként közzétett Emelõgép Biztonsági Szabályzatot hatályba léptetem.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Emelõgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 33/1994. (XI. 10.) IKM rendelet hatályát veszti.

Melléklet a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelethez

Emelõgép Biztonsági Szabályzat

I. Fejezet

1. Általános elõírások

1.1. Jelen szabályzat hatálya II., III. és IV. fejezetében foglalt emelõgépekkel végzett tevékenységre, továbbá a teherfelvevõ eszközökre terjed ki.

1.2. Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a géprendszerbe beépített és csak a gépet kiszolgáló emelõszerkezet, a felvonó, a folyami és tengeri hajókon lévõ emelõgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelõgép (daru) üzemmódban mûködik.

2. Fogalom-meghatározások

2.1. Emelõgép

Emelõgép az a szakaszos üzemû gépi vagy kézi (emberi erõ) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetébõl az érkezési helyére továbbítja.

2.2. Üzemeltetõ

Aki az emelõgép tulajdonosa vagy bérlõje és az emelõgép üzemeltetését kiszolgáló személyek - emelõgép-kezelõ, kötözõ - munkáltatója vagy megbízója.

2.3. Gyártó

Emelõgép gyártó (szavatos) az, aki

- az emelõgép tartószerkezetét vagy önálló részegységét (emelõcsörlõ, futómacska stb.) gyártja;

- az emelõgépet összeszereli és átadja az üzemben tartónak vagy a forgalmazónak;

- az emelõgép villamos, hidraulikus, illetõleg pneumatikus berendezését összeszereli;

- olyan jellegû átalakítást végez, amely az emelõgép tartószerkezetének, önálló részegységének, villamos, hidraulikus, illetõleg pneumatikus berendezésének biztonságát érintõ módosításával jár együtt.

2.4. Emelõgép karbantartó

Aki erre a tevékenységre jogosult, illetõleg akit az üzemeltetõ ezzel a feladattal megbízott.

2.5. Emelõgép kezelõ

Aki az emelõgépet jogosult mûködtetni, és ezzel a feladattal megbízták.

2.6. Teherkötözõ

Aki a teher felerõsítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötözõ). A terhet automatikusan megfogó, elegendõ és a darukezelõ által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén - amennyiben a teher a kezelési helyrõl jól látható - az emelõgép kezelõje egyben a kötözõ.

2.7. Emelõgép szakértõ

Aki szakirányú szakértõi engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértõi engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult.

2.8. Emelõgép ügyintézõ

Az a személy, akit az emelõgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelõgép üzemeltetõje ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel.

2.9. Emelõgép vizsgáló

Aki az emelõgép jelen szabályzat szerinti idõszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult.

2.10. Üzemben tartó

Aki az emelõgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelõgépet üzemelteti.

2.11. Teherfelvevõ eszköz

A gépek biztonsági követelményeirõl és megfelelõségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerint.

2.12. Irányító

Az a személy - kijelölt kötözõ -, aki az emelõgép kezelõ részére a teher emelésével, továbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetõtõl megbízást kapott.

2.13. Emelõgép szerelõ

Aki rendszeresen átszerelhetõ emelõgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták.

2.14. Emelést irányító

Akit az emelõgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenõrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési mûveletek irányításával az üzemeltetõ - munkáltató - megbízott.

3. Az üzemeltetõ kötelezettségei

Az emelõgép üzemeltetõje:

3.1. köteles gondoskodni a jelen szabályzatban, a vonatkozó nemzeti szabványokban, valamint az emelõgép dokumentációban foglaltak végrehajtásáról;

3.2. köteles az emelõgép, üzembe helyezésérõl, a teherfüggesztõ eszközök használatba vételérõl, rendeltetésszerû használatáról, biztonságos állapotának megõrzésérõl, az idõszakos vizsgálatról és a karbantartás szakszerû és rendszeres elvégzésérõl gondoskodni;

3.3. az emelõgép a teherfüggesztõ eszköz minden, az e szabályzatban, illetõleg a nemzeti szabványok szerinti okmányát az emelõgép, illetõleg a teherfüggesztõ eszköz kiselejtezéséig köteles megõrizni különösen:

- az idõszakos vizsgálatok eredményeit, dokumentálását,

- a karbantartási munkák, a fõdarab-, a kötél-, a horog- és a lánccserék elõírás szerinti bizonylatait, tanúsítványait, emelõgép naplóit,

- az egymûbizonylatú teherfüggesztõ eszközök bizonylatait;

- szerelõi nyilatkozatot;

3.4. köteles az emelõgép, a teherfüggesztõ eszköz üzemeltetési dokumentációját, nyilvántartását naprakészen vezetni és azokat az emelõgép selejtezéséig megõrizni;

3.5. köteles gondoskodni arról, hogy az emelõgép használati utasítása - az emelõgép kiselejtezéséig - az emelõgép kezelõ rendelkezésére álljon;

3.6. az e szabályzatban meghatározott feladatait, felelõsségét és az ezzel összefüggõ hatáskörét csak írásban ruházhatja át az irányítása alá tartozó megfelelõ mûszaki képesítésû személy(ek)re (pl. emelõgép ügyintézõ), vagy e tevékenységre szakosodott szervezetre, illetõleg emelõgép szakértõre;

3.7. gondoskodik az emelõgép, valamint a teherfüggesztõ eszköz rendeltetésszerû használatáról, illetõleg használaton kívül, elõírás szerinti tárolásáról;

3.8. köteles az ütemterv szerinti idõszakos vizsgálatok és a javítások idejére az emelõgép üzemeltetését felfüggeszteni;

3.9. az idõszakos vizsgálatok eredményeit köteles figyelembe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni;

3.10. gondoskodik arról, hogy az emelõgép kezelõ a vonatkozó jogszabály szerint képesített személy legyen, az emelés irányító és a kötözõ a munkájához szükséges ismereteket elsajátítsa;

3.11. az emelõgéppel kapcsolatos üzemeltetõi tapasztalatokat és üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket köteles írásban rögzíteni vagy rögzíttetni emelõgép naplóban, valamint e feljegyzéseket megõrizni.

3.12. az emelõgép megfelelõ biztonságos állapotáról, ideértve az elõzõ pontokban foglaltakat is - ettõl eltérõ írásbeli megállapodás hiányában - az emelõgép tulajdonosa köteles gondoskodni.

4. A karbantartó kötelezettségei

Az emelõgép karbantartója köteles:

4.1. az emelõgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékû biztonsági állapotát fenntartani. Vita esetén az egyenértékû biztonság megítélésére emelõgép szakértõ jogosult;

4.2. a karbantartás vagy a javítás közben, vagy a megbontás eredményeként az általa felfedezett, az eddig rejtett olyan hibákról, amelyek az emelõgép biztonságos mûködését veszélyeztetik, haladéktalanul az üzemeltetõt írásban tájékoztatni;

4.3. a karbantartásra, a javításra olyan alkalmas helyet kijelölni vagy kijelöltetni, amely biztosítja a munka biztonságos végzését;

4.4. az emelõgép dokumentációjába (emelõgép napló, darukönyv) bejegyezni és tanúsítani a javítás utáni vizsgálat, a karbantartás, a javítás, illetve a darun végzett bármilyen tevékenység tényét, illetõleg ha szükségesnek ítéli, akkor a további mûködés letiltását, vagy a mûködést korlátozó feltételeket;

4.5. az üzemeltetõ részére átadni:

- a felhasználásra kerülõ alkatrészek, részegységek, anyagok mûszaki minõségének bizonylatait,

- az egymûbizonylatú, folyamatosan felhasználható anyagok, részegységek (sodronykötél, acélszerkezeti anyagok, teherviselésben résztvevõ kötõelemek stb.) bizonylatainak hiteles másolatait,

- a karbantartással kapcsolatos dokumentumokat;

4.6. a karbantartási tevékenységet megfelelõen bizonylatolni, különösen:

- az elvégzett munkákat,

- a munkák idõpontját,

- a felhasznált anyagokat,

- a munkát végzõ(k) nevét,

- az ellenõrzést végzõ(k) nevét.

5. Személyi feltételek

5.1. Emelõgép kezelõ

Emelõgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

- 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás,

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint elõzetes és idõszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,

- rendelkezik az emelõgépekre elõírt képesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelõgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal.

5.2. Emelõgép karbantartó

Emelõgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint elõzetes és idõszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,

- szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erõsáramú végzettségû szakmunkás bizonyítvánnyal),

- legalább 2 éves szakmai gyakorlattal,

- az általa karbantartott emelõgéphez szükséges kategóriájú emelõgép kezelõi jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelõgépet egyedül kezelõ távollétében kell javítania.

5.3. Emelõgép szakértõ

A jelen szabályzat szerinti emelõgép szakértõi tevékenység ellátásával az bízható meg, aki

- az adott emelõgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy

- szakirányú szakértõi engedéllyel rendelkezik.

5.4. Emelõgép vizsgáló

A jelen szabályzat szerinti emelõgép vizsgálói tevékenység ellátásával az emelõgép karbantartó (5.2 pont) bízható meg, aki legalább 5 éves emelõgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik.

5.5. Emelõgép ügyintézõ

A jelen szabályzat szerinti emelõgép ügyintézõi tevékenységgel az a személy bízható meg, aki a vonatkozó jogszabály szerinti képesítést megszerezte.

5.6. Kötözõ, irányító

A teher felfüggesztését, felerõsítését az emelõgép teherfelvevõ szerkezetére, illetõleg az emelõgép kezelõ irányítását önállóan az a személy végezheti, aki

- 18. életévét betöltötte,

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint elõzetes és idõszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és

- a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította.

5.7. Emelõgép szerelõ

A rendszeresen átszerelhetõ emelõgépet az a személy szerelheti fel és le, aki

- a gép-, illetve a mûködtetõ energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelõ szakmunkás,

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint elõzetes és idõszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,

- rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az elõírt képesítéssel rendelkezõ kezelõ a szerelésnél jelen van.

6. Munkavédelmi oktatás

6.1. Az emelõgép kezelõjét, a kötözõt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

- a munkába állása elõtt,

- legalább hat hónapos távollét után.

6.2. Ismétlõdõ, illetõleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

- az emelõgép kezelõjét, a kötözõt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal,

- az emelõgép kezelõt, a más - általa korábban még nem kezelt - emelõgéptípus kezelése elõtt.

6.3. A munkavédelmi oktatásnak ki kell terjedni a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására és a vonatkozó jogszabályok betartására.

6.4. Igazolható módon meg kell gyõzõdni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról.

7. Emelõgép vizsgálatok

7.1. Az üzembe helyezést megelõzõ vizsgálatok

7.1.1. Az emelõgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés.

7.1.2. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint, az emelõgép telepítésével, összeépítésével kapcsolatos munkavédelmi szempontú vizsgálat megfelelõ eredménye.

7.2. Idõszakos vizsgálatok

7.2.1. A jelen szabályzat alkalmazásában idõszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az idõszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fõvizsgálat is, amelyek elvégzésérõl vagy elvégeztetésérõl - eltérõ megállapodás hiányában - az emelõgép tulajdonosának kell gondoskodni.

7.2.2. Az idõszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelõgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elõ.

7.2.3. Az idõszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelõgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelõgép biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés idõpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelõen üzemel-e, a környezetének jellemzõi azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vettekkel.

7.2.4. Az idõszakos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálni kell az emelõgép korszerûsítésének szükségességét elsõsorban a veszélyek csökkentése érdekében.

7.2.5. Meg kell vizsgálni az emelõgép dokumentációjának meglétét, valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak.

7.2.6. Az idõszakos biztonsági felülvizsgálatról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet a vizsgálatot végzõnek aláírásával kell hitelesítenie.

7.2.7. A szerkezeti, valamint a fõvizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelõgépre, - fajtára/típusra - vonatkozó nemzeti szabványt vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni.

7.2.8. A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végzõnek az emelõgép dokumentációján kell rögzítenie, utalva a vizsgálatról készült jegyzõkönyv azonosító jelzésére. A vizsgálatot végzõnek nyilatkoznia kell az emelõgép állapotáról.

7.2.9. Teherfelvevõ eszközök idõszakos vizsgálatáról az üzemeltetõ köteles gondoskodni.

7.2.9.1. A teherfelvevõ eszközök közül a merev teherfelvevõk idõszakos vizsgálatát a vonatkozó nemzeti szabvány szerinti idõközönként és módon kell elvégezni.

7.2.9.2. Az acélsodronykötélbõl készült teherfelvevõk idõszakos vizsgálatát, amenyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb esetben félévenként kell elvégezni.

7.2.9.2.1. A felülvizsgálat elõtt a teherfelvevõket meg kell tisztítani olyan eljárással, amely annak károsodását nem okozza.

7.2.9.2.2. A külsõleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevõket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25-szörösével.

7.2.9.2.3. A mûanyag teherfelvevõ kötelek és hevederek idõszakos vizsgálatát a gyártó által elõírt gyakorisággal és módon kell elvégezni.

7.2.9.2.4. A vizsgálat eredményét jegyzõkönyvben vagy a teherfelvevõ eszköz nyilvántartásában kell rögzíteni, és fel kell tüntetni

- a teherfelvevõk azonosító adatait,

- a vizsgálat eredményét,

- a vizsgálat idõpontját,

- a vizsgálatot végzõ személy nevét, beosztását.

7.2.10. Az emelõgép - kivéve az emelõszerkezet - idõszakos vizsgálatára emelõgép szakértõ jogosult. Az emelõgép fõvizsgálatára és szerkezeti vizsgálatára emelõgép ügyintézõ, csak a szerkezeti vizsgálatára emelõgép vizsgáló is jogosult.

8. Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok

8.1. Általános elõírások

8.1.1. Az emelõgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni.

8.1.2. A gépi hajtású emelõgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a mûszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell.

8.1.3. Az emelõgépre, illetõleg annak szerkezetére, gépházába, vezetõhelyére csak az azon szolgálatot teljesítõ kezelõ, ellenõrzõ és karbantartó személyek mehetnek fel. Tanulóvezetõ csak felügyelet mellett tartózkodhat az emelõgépen.

8.1.4. Az emelõgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában, annak feljárásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet.

8.1.5. Az emelõgépen tartózkodni, arra felmenni csak az üzemeltetõ hozzájárulásával és a kezelõ tudtával szabad.

8.1.6. Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelõnek "Vigyázz! Azonnal állj" jelzést adni. Ezt a kezelõ köteles végrehajtani.

8.1.7. Emelõgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítõ felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelõgéppel szabad. Az emelés egyéb feltételeit (pl. információs kapcsolat) az üzemeltetõnek kell meghatároznia és biztosítani.

8.1.8. A teher megemelése, haladása elõtt és alatt a kezelõ jelzésére az emelõgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelõgép és az emelt teher õt ne veszélyeztesse, kivéve a színpadi munka esetén.

8.1.9. Emelõgéppel csak függõleges irányú erõhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha azt más, ettõl eltérõ üzemmódra a gyártó alkalmassá tette.

8.1.10. Az emelõgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS !

8.1.11. A kezelõnek és az irányítónak a terhet, illetõleg a kezelõnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.

8.1.12. A megemelt terhet csak olyan terület felett szabad vinni, ahol személy(ek) nem tartózkodnak, kivéve a színpadi munkát.

8.1.13. Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja (pl. önzáró menetorsó), kivéve a gépjármû szerviz- és a vasúti emelõt, valamint a színpadi tevékenységet.

8.1.14. A véghelyzetek határán minden mozgást úgy kell vezérelni - a sebességet csökkenteni -, hogy a biztonsági véghelyzet határolókapcsoló mûködtetésére ne legyen szükség.

8.1.15. A kezelõt az emelés megkezdése elõtt egyértelmûen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni. Amennyiben szükséges, az irányítással megbízott személy felismerhetõségét karszalaggal, eltérõ színû ruházattal vagy eltérõ színû fejvédõ sisakkal kell biztosítani.

8.1.16. Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelõgép kezelõ irányításával.

8.1.17. Ha a kezelõ a kezelõhelyrõl a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges.

8.1.18. A kezelõfülkével ellátott emelõgép esetében az üzemeltetõnek biztosítania kell a kezelõ biztonságos kimentésének személyi - pl. kiképzett mentõszemély(ek) - és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentõkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelõ rosszullétének esetére.

8.2. Az emelõgép kezelõre vonatkozó elõírások

8.2.1. Köteles figyelembe venni az emelõgép naplójába az elõzõ mûszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenõrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését.

8.2.2. Az emelõgép üzembe helyezése elõtt köteles meggyõzõdni arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki.

8.2.3. Minden mûszak megkezdése elõtt meg kell vizsgálnia az emelõgép biztonságát érintõ berendezések hatékonyságát, így különösen:

- a vészleállítót, amely az emelõgép üzemét lekapcsolja;

- figyelmeztetõ, jelzõ berendezéseket;

- minden hajtómûvet és a köteleket, láncokat;

- a véghelyzet kapcsolókat;

- minden mozgás fékjét;

- a reteszeléseket;

- a teherbírás, illetõleg a kinyúlás jelzõket;

- az emelõgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelõgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók;

- valamint a használati utasításban elõírt egyéb berendezéseket és védõeszközöket.

Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelõgép naplójába bejegyezni.

8.2.4. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelõgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelõgépet csak a hiányosságok vagy rendelleneségek megszüntetése után helyezheti üzembe.

8.2.5. Az emelõgépet csak a használati utasításban leírt módon szabad üzembe helyeznie.

8.2.6. Köteles minden mozgás megkezdése elõtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelõgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelõgépen hangjelzõ készülék.

A hangjelzések a következõk legyenek:

- egy rövid jel: figyelmeztetés az egyes munkamûveletek megkezdése elõtt;

- két rövid jel: ha az utasítás nem egyértelmû, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni;

- folyamatos jel: veszélyhelyzet.

8.2.7. Felelõs a kötözõ által alkalmazott teherfelvevõ eszköz helyes megválasztásáért, a függesztés helyes módjáért, a kötözõ (rakodó) munkájáért, amennyire azt munkahelyérõl megítélheti. Hiba esetén a kötözõt (rakodót) utasítania kell annak azonnali megszüntetésére. Az emelést, illetve a szállítást csak akkor kezdheti meg, ha a felerõsítés biztonságos és az emeléssel senkit nem veszélyeztet.

8.2.8. A terhet úgy kell elõször megmozdítani - emelni vagy süllyeszteni -, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetébõl, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerõsítés, az emelõmû fékjének mûködése rendben van, és a teher további mozgatása az emelõgép stabilitását nem veszélyezteti. A színpadi díszletváltozás során az emelés és süllyesztési mûvelet ez alól kivételt képez.

8.2.9. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják.

8.2.10. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az

- ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy

- megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat.

8.2.11. Nem emelhet meg az emelõgéppel olyan terhet:

- amelyen személy tartózkodik, kivéve: színpadi személyemelések egyedi elbírálás mellett, ha egyébként a szabályzat más pontjaiba nem ütközik;

- amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik;

- amely nem tartja meg a saját tömegét;

- amely leerõsített;

- amely lefagyott;

- amely beépített, kivéve, ha az emelõgépet erre a célra tervezték és gyártották;

- amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak;

- amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak;

- amely a teherfelvevõ eszközt rongálja, illetve

- amely tömege meghaladja az emelõgép, illetõleg a teherfelvevõ eszköz teherbírását. Ez nem érinti a vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat.

8.2.12. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelõgép üzemeltetõjétõl vagy az emelõgép ügyintézõjétõl utasítást kérni.

8.2.13. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.

8.2.14. Köteles üzem közben az emelõgép helyes mûködését figyelemmel kísérni.

8.2.15. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelõgép, illetõleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelõgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetõnek haladéktalanul jelenteni és az emelõgép naplójába beírni.

8.2.16. Átalakítást nem végezhet az emelõgépen, javítást is csak a használati utasításban elõírt mértékig.

8.2.17. Az emelõgépen végzett bármilyen javítási munka közben csak a karbantartást végzõk vezetõjétõl fogadhat el utasítást az emelõgép kezelésére.

8.2.18. Az emelõgép fõkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia:

- energiaellátás zavara esetén (feszültségkimaradás);

- akkor, ha a vezérlõkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg.

8.2.19 Az emelõgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelõ az emelõgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie:

- a terhet és a merev teherfelvevõ eszközt biztonságosan le kell helyezni;

- az emelõgépet a használati utasításban elõírt helyzetbe kell hozni;

- az emelõgép kezelõelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;

- szabadban lévõ emelõgépnél a szélterhelésbõl eredõ elindulás vagy elmozdulás ellen védõ biztosításokat fel kell helyezni;

- a belsõ égésû motorral mûködõ (pl. mobil) emelõgép esetén a motort le kell állítani;

- az emelõgépet a használati utasításban üzemszünetre elõírt állapotba kell hozni;

- meg kell akadályozni, hogy az emelõgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse.

8.2.20. Villamos üzemû emelõgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a fõkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenõrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítõ, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelõhely fûtésének, szellõztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt.

8.3. Teherkötözésre és irányításra vonatkozó elõírások

8.3.1. A kötözõ feladata a teherfelvevõ eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos felerõsítése, rögzítése és - amennyiben az üzemeltetõ ettõl eltérõen nem rendelkezett - az emelõgép kezelõ irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint.

8.3.2. A kötözõ, illetõleg az irányító a teher kötözésekor és az oldásakor, valamint az emelõgép kezelõ irányítása, továbbá az emelõgép minden mozgása során helyzetét úgy válassza meg, hogy a terhet állandóan figyelemmel tudja kísérni, illetõleg kapcsolatban (jelzés vagy beszéd) legyen a kezelõvel.

8.3.3. Az irányítónak az emelõgép kezelõt minden esetben irányítania kell:

- olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önmûködõ vagy a kezelõhelyrõl mûködtetett teherfelvevõ eszközökkel vesznek fel;

- olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot - beleértve a közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelõhelyrõl minden fázisában áttekinteni;

- a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására.

8.3.4. A kötözõ használat elõtt köteles a teherfelvevõ eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy

- azokon van-e egyedi jel;

- a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e;

- alkalmas-e teher emelésére;

- nem sérült, nem deformálódott.

8.3.5. A teherfelvevõ eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötözõágak egymással bezárt szöge a 120°-ot ne haladja meg.

8.3.6. Ha a teherfelvevõ eszköz terhelést viselõ ágai (kötél, lánc, rudazat) meghaladják az egymástól mért 15°-os eltérést, akkor az ebbõl eredõ teherbírás csökkenést a következõk szerint kell figyelembe venni:

Kötözõágak által bezárt szög két ágon terhelve

Teherbírás (%)

   

0°- 15°

100

15°- 45°

90

45°- 90°

70

90°-120°

50

8.3.7. A kötözõágak számát csak addig és csak olyan módon szabad növelni, amíg az ágak ellenõrizhetõ módon együttesen vesznek részt a teher tartásában és egymást érintve nem keresztezik.

8.3.8. A kötözõ két- vagy háromágú kapcsot vagy sarut csak akkor alkalmazhat, ha a tárgy tömegközéppontja a tárgy felfüggesztési helyénél mélyebben helyezkedik el.

8.3.9. Az emelõgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy annak tömegközéppontja a horog függõleges tengelyvonalába essék.

8.3.10. A teherfelvevõ eszközt csak az emelendõ tárgy megfelelõ teherbírású részeire szabad felerõsíteni.

8.3.11. Ha a teher emelés közben elbillenhet vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevõ eszközt vagy rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem szorítja is.

8.3.12. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni.

8.3.13. A teherfelvevõ eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher tömegközéppontja fölött legyen.

8.3.14. A teherfüggesztõ eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépõ megtöréstõl megfelelõ megoldással (pl. kötélvédõ saru alkalmazásával) védeni kell.

8.3.15. Az irányító az emelõgép-kezelõt az emelés és szállítás mûveletei alatt egyértelmû jelzésekkel köteles tájékoztatni és irányítani, a vonatkozó jogszabály szerint. A karjelzés helyettesíthetõ megfelelõ és megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelezõ visszajelzéssel.

8.3.16. Az irányító a teher megemelésére jelzést csak akkor adhat, ha:

- megítélése szerint a terhet a teherfelvevõ eszközre az elõírásoknak megfelelõen és biztonságosan rögzítették;

- az emelõgép hatókörzetében lévõ személyek úgy helyezkedtek el, hogy a teher mozgatása nem veszélyezteti õket.

8.3.17. Ha a teher az emelés pillanatában elferdül, vissza kell ereszteni és a kötést meg kell igazítani.

8.3.18. Tilos a terhet tömeg ráhelyezéssel vagy rákapaszkodással egyensúlyba hozni.

8.3.19. A megemelt teher szállítás közbeni megvezetéséhez használt segédeszköz legyen biztonságos.

8.3.20. A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, - ha indokolt - csak az alább felsoroltak betartásával szabad:

- a tehertõl nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza;

- a terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg;

- a terhet vállmagasságig szabad vezetni.

8.3.21. Az irányító köteles gondoskodni a közlekedés leállításáról, ha a szállított teher közlekedési útvonalat keresztez.

8.3.22. A terhet csak akkor szabad lerakni, ha:

- a terület a teher lerakására elõkészített állapotban van és rakodásra alkalmas;

- a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve;

- a hely teherbírása megfelel a teher tömegének.

8.3.23. A teher felerõsítését a teherfelvevõ eszközrõl csak akkor szabad levenni, ha a teher elmozdulás, megcsúszás, gurulás, billenés, eldõlés stb. ellen megfelelõen biztosított és szilárd teherviselõ alapon van.

8.3.24. Ha a teherfelvevõ eszköz a teher alá nyúlik, akkor a terhet csak alátétekre szabad helyezni a teherfelvevõ eszköz kímélése és könnyû eltávolíthatósága érdekében.

8.3.25. A teherfelvevõ eszközt úgy kell szállítani és tárolni, hogy az károsodást ne szenvedjen.

8.3.26. Egy horogba egyidejûleg csak annyi kötélhurkot, gyûrût stb. szabad beakasztani, hogy azok a horog öblébe jól befeküdjenek.

8.3.27. A kötözõ köteles a meghibásodott teherfelvevõ eszközt a munkából kivonni.

8.3.28. A kötözõ köteles a használaton kívüli teherfelvevõ eszközöket azok kijelölt tárolási helyére visszavinni, ott szakszerûen lerakni, a hibásakat elkülöníteni, a meghibásodást az üzemeltetõnek jelenteni.

8.3.29. Ha a teherfelvevõ eszköz tehertartó ágának állandó helyzetét az emelt terhen csak a súrlódás biztosítja, és az megcsúszhat, akkor emelõgerendát kell alkalmazni.

8.3.30. A teherfelvevõ eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gõz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hõhatás stb.).

8.3.31. A teherfelvevõ eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felsõ hõmérsékleti határok között szabad használni.

8.3.32. A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos!

8.3.33. Emelõláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni.

8.3.34. Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhetõ, lazulás, kiakadás elleni biztosítással.

8.3.35. Láncot törõ, illetve ütésszerû igénybevételnek tilos kitenni!

8.3.36. Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni.

8.3.37. Az összetekeredett láncokat használat elõtt ki kell egyenesíteni.

8.3.38. Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik egymást.

8.3.39. Láncot tilos teherfelvevõ eszközként tovább használni, ha:

- egy láncszem 5%-os nyúlást szenved;

- a láncszemet alkotó anyag átmérõjének a névleges értéke 10%-kal csökkent;

- a láncszem belsõ nyílása több, mint 10%-kal tágult;

- egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható;

- hiányzik a terhelhetõség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált.

8.3.40. Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevõ eszközként használni, ha:

- átmérõje a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent;

- az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagy (vakrozsda);

- maradó nyomódásos, gyûrõdéses, kibomlásos deformációt szenvedett;

- 80 °C-nál nagyobb hõhatás érte;

- egy pászma elszakadt;

- az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja.

8.3.41. Mûanyag teherfelvevõ kötelet és hevedert csak a gyártó használati utasításában meghatározott feltételek között és módon szabad használni.

8.4. Szélsõséges környezeti hatások

8.4.1. Amennyiben erõs hóesés, köd vagy más idõjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhetõ meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelmûen felismerni, az emelõgép üzemét le kell állítani.

8.4.2. Szabadban üzemelõ emelõgépet - ha a gyártó az emelõgép használati utasításában, a gépkönyvében ettõl eltérõen nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni.

8.4.3. Az üzemi vagy területi szél elõrejelzés esetén az emelõgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az emelõgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése elõtt végre lehessen hajtani.

8.4.4. Szél hatásának is kitett emelõgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg fetámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelõgép rögzített, illetve védett legyen.

8.5. Közterületek környezetében végzett emelés

8.5.1. Ha az emelõgépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülõterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetõleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetõjének, kezelõjének elõírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok csökkentése érdekében - a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni.

8.5.2. A közterületekre kihatóan felállított emelõgép esetén az emeléstechnológiai utasításban rögzíteni kell legalább a következõket:

- az alkalmazásra kijelölt emelõgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével,

- az engedélyezett emelési mûveleteket,

- az üzemelési terület behatárolását,

- a felállítandó jelzõtáblákat és irányító berendezéseket;

- a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómû kiiktatás, illetõleg reteszelés),

- forgalom-szabályozást, -elterelést,

- védõtetõ alkalmazását.

8.5.3. Ha indokolt, az emelõgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva.

8.5.4. 15 m emelõmagasságig az emelõgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelõ világítással kell ellátni.

8.6. Erõsáramú szabadvezeték közelében végzett emelés

8.6.1. Ha az emelõgépet erõsáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik, illetõleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését mûszaki megoldással kell kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése elõtt ki kell kérni a vezeték kezelõjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági térközrõl. Ezt az emelõgép-kezelõvel írásban is közölni kell. Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg az 5.4.2. pont táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket.

8.6.2. Erõsáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelõgépnél a vezetékeket feszültségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl. deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell biztosítani:

Feszültség

Biztonsági távolság (m)

 

(a)

(b)

     

1000 V-ig

2

1

1 kV-110 kV

6

3

110 kV-220 kV

7

4

220 kV-400 kV

8

5

A biztonsági távolságot a legkedvezõtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell.

8.6.3. Amennyiben az emelõgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthetõ, nem határolható el (8.6.2. pont), valamint az emelõgép legjobban kinyúló nem forgatható vagy süllyeszthetõ szerkezeti részei és a vezeték függõleges síkja közötti vízszintes távolság kisebb mint 30 m, illetõleg konzolos emelõgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell:

- hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzõõrt kell állítani [8.6.2. pont táblázat (a) oszlop];

- hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzõszalag);

- hogy a jelzõõrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelõgép, a teher vagy a teherfelvevõ eszköz megközelítette a jelzett vonalat;

- a jelzõõr tartózkodási helyét.

A jelzõõrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.

8.6.4. Erõsáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetõleg üzemeltetett emelõgép kezelõjével és a kötözõ, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése elõtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenõrizhetõ módon.

8.6.5. Ha az 8.6.1.-8.6.4. pontok szerinti védõintézkedések ellenére az emelõgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló erõsáramú szabadvezetékkel, akkor az emelõgép-kezelõ:

- adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre;

- kísérelje meg az emelõgépet eltávolítani a vezetéktõl, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére;

- csak a biztonsági elõírások betartásával hagyja el az emelõgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelõgép fém részével, valamint a talajjal.

Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni.

8.6.6. A gyengeáramú - távközlési, adatátviteli - vezetékeket az emelõgéppel úgy kell megközelíteni és a közelében munkát végezni, hogy a vezeték ütközés miatt ne károsodjon.

8.7. Egyéb különleges emelési mûveletek

8.7.1. A távirányított emelõgépet a kezelõ csak akkor kapcsolhatja be, ha az emelõgép hatáskörzetét teljes mértékben át tudja tekinteni.

8.7.2. Távirányított emelõgép kezelõje olyan teherfelerõsítési munkáknál, ahol egyidejûleg több kötözõ szükséges, mint irányító kötözõ is tevékenykedhet.

8.7.3. Olyan teherfelerõsítési munkáknál, ahol csak egy kötözõ szükséges, azt a talajszintrõl vezérelt emelõgép, illetõleg távirányítóval vezérelt emelõgép kezelõje is elvégezheti, amennyiben:

- a teher fel- és levételekor biztonságos munkaállást foglalhat el;

- a teherszállítás lehetõvé teszi az emelõgép akadálytalan irányítását;

- a teher vezetése nem szükséges;

- olyan teherfelvevõ eszközt alkalmaz, amely a biztonságos teherfelerõsítést és levételt biztosítja.

8.7.4. Folyékony izzófémet, izzó salakot, robbanó, illetõleg radioaktív anyagot mozgató emelõgépen két kezelõnek kell a kezelõhelyen tartózkodnia, kivéve, ha az emelõgépet olyan berendezéssel látták el, amely az emelõgép-kezelõ rosszulléte esetén az emelõgépet leállítja.

8.7.5. Sugárveszélyes térségben csak olyan emelõgépet szabad alkalmazni, amely a emelõgép-kezelõt védi a sugárzás káros hatásától.

8.7.6. Az egymás hatósugarába mûködõ emelõgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg kell tervezni és utasításban kell rögzíteni. Az utasításnak ki kell terjednie:

- a telepítésbõl,

- az üzemeltetésbõl,

- az együttes üzemeltetésbõl,

- a környezetbõl az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására a várható kockázatok alapján.

Az utasítás tartalmát az érintettekkel ismertetni kell igazolható módon.

9. Az emelõgépek telepítésének és szerelésének általános elõírásai

9.1. Az emelõgép villamos berendezése feleljen meg az alkalmazási hely követelményeinek.

9.2. Az emelõgépet a szerelési utasítás szerint kell telepíteni, figyelembe véve a telepítési hely sajátosságait.

9.3. A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha:

- az erõfelvevõ csatlakozási pontok az elõírt módon elkészültek és az erõket felvenni képes állapotban vannak;

- a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján igazoltan - alkalmas az emelõgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépõ erõhatások felvételére.

9.4. A telepítést, szerelést csak az emelõgép szerelési utasítását ismerõ, gyakorlott szerelõk végezhetik, akik rendelkeznek az elõírt képesítéssel (5.7. pont).

9.5. Az emelõgép szerelésérõl naplót kell vezetni.

9.6. Tilos az emelõgép állékonyságát biztosító súlyok nagyságát és elhelyezését megváltoztatni. Amennyiben a szerelési utasítás a helyszínen elõállítandó súlyokat ír elõ, biztosítani kell, hogy ezek tömege idõvel ne változzon.

9.7. Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elõ, a szél elõjelzését vagy a szél mérését biztosítani kell.

9.8. A szerelést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van.

9.9. A szereléshez csak az elõírt alkatrészek, kötõelemek, segédanyagok használhatók.

9.10. Az emelõgép érintésvédelmét, szabadtéri szerelés esetén villámvédelmét a vonatkozó elõírások szerint kell elkészíteni, és megfelelõségét mérési jegyzõkönyvvel kell igazolni.

9.11. A villamos berendezést csak szakaszolható és biztosított hálózatról szabad táplálni.

9.12. A felszerelt emelõgépen a szerelõnek ellenõriznie kell:

- hogy nem maradt-e a berendezésen befejezetlen szerelési mûvelet, szerszám, rögzítetlen alkatrész vagy idegen tárgy;

- hogy az állékonyságot biztosító súlyok nagysága, elhelyezése, rögzítettsége megfelelõ-e;

- hogy az állékonyságot biztosító támaszok, kikötések megfelelõek-e;

- a hidraulika rendszer feltöltött állapotát;

- a teheremelõmû állapotát, a hajtómû olajfeltöltését, az egyes elemek rögzített és beállított állapotát;

- az emelõkötél állapotát (épség, kenés), végeinek megfelelõ rögzítését, helyes vezetését és sorolását;

- valamennyi mozgás irányhûségét, végálláskapcsoló, fék és egyéb biztonsági berendezés mûködõképességét;

- valamennyi kenési hely kenõanyag-ellátását;

- az elõírt biztonsági távolságok, figyelmeztetõ feliratok, védõkorlátok és elkerítések meglétét.

9.13. A szerelõ köteles a szerelés megfelelõ és befejezett állapotáról írásban nyilatkozni (pl. szerelési naplóban).

9.14. Az új telepítési helyen felállított emelõgép üzembe helyezése elõtt az emelõgép fõvizsgálatát el kell végezni.

10. A hidraulikus és pneumatikus emelõgépek kiegészítõ elõírásai

10.1. Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok

10.1.1. A munka megkezdése elõtt az emelõgép kezelõje köteles ellenõrizni:

- a pneumatikus rendszer, valamint a különbözõ biztonsági és jelzõberendezések állapotát, sérülés elleni védettségét;

- a tömítettséget, továbbá azon biztonsági és jelzõberendezéseket, amelyeknek állapotát csak mûködés közben lehet ellenõrizni, az energiaszolgáltató egység - pl. szivattyú, légsûrítõ - bekapcsolt állapotában kell vizsgálni;

- a hidraulikus, pneumatikus körbe épített szûrõk állapotát, eltömõdés-jelzõjüket, valamint azt, hogy a pneumatikus rendszer víztelenítése - illetve téli üzemmódban fagymentesítése - megtörtént-e;

- a munkavégzõ szervek - munkahenger, hidraulikus, pneumatikus motor - és a vezérlés mûködését elõször az emelõszerkezet terheletlen állapotában;

- terhelt állapotban, fokozott gondosság melletti próbaemelés közben az emelõmû fékjeinek, valamint az emelõ-, támasz-, gémtoldat-munkahengerek zárószelepeinek hatásosságát, a hidraulikus, pneumatikus végállás- és mozgáshatárolók mûködését.

10.1.2. Az emelõgép kezelõ funkcióit csak akkor szabad mûködtetni, ha az energiatárolók - légtartály, hidroakkumulátor - nyomásszintje elérte az elõírt értéket, továbbá, ha egyéb - nem emelõgép - funkciókkal közös hidraulikus, pneumatikus rendszer esetén, az emelõgép leválasztása megtörtént.

10.1.3. Üzemelés közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a rendszer tömítettségét, a biztonsági és jelzõrendszert, valamint a munkavégzõ közeg állapotáról - nyomás, hõmérséklet - tájékoztató jelzéseket.

10.1.4. Az emelõgép kezelõjének le kell tennie a terhet és az emelõgépet nyugalmi állapotba kell helyeznie, ha

- a biztonságot veszélyeztetõ mértékû tömítetlenséget tapasztal,

- valamelyik alapvetõ funkciót ellátó munkahenger - gémemelés, támasz - zárószelepe vagy egyéb biztonsági szerkezet nyilvánvalóan hatástalanná vált,

- indokolatlan mértékben változik a nyomás a rendszerben,

- a munkaközeg túlmelegedett,

- valamely fontos biztonsági jellemzõrõl tájékoztató jelzõszerv meghibásodott,

- a vezérelt mozgás mellett más mozgás önmagától elindul.

10.2. Karbantartás

10.2.1. A hidraulikus és pneumatikus rendszer gyári paramétereit - átfolyási mennyiség, hõmérséklet, nyomás - befolyásoló bármilyen beállítás, módosítás csak a gyártó utasítása szerint megengedett.

10.2.2. Alkatrészek - részegységek, szelepek - cseréje során elsõsorban gyári eredetieket kell alkalmazni. Más gyártmányú alkatrészek cseréje csak akkor megengedett, ha ehhez a gyártó hozzájárult, illetve a biztonság szempontjából fontos paramétereik (pl. nyomásrendszer, átfolyási méretek) és beállítási adataik az eredetivel megegyeznek, vagy annál nyilvánvalóan kedvezõbbek.

10.2.3. Hidraulikus és pneumatikus rendszerek megbontása elõtt:

- biztosítani kell, hogy a megbontással esetlegesen megváltozó beállítási adatok visszaállíthatók legyenek;

- a rendszert energiamentesíteni kell a rugóerõ-tárolók oldásával, légtartályok, hidroakkumulátorok nyomásmentesítésével;

- gondoskodni kell a megbontás miatt elmozduló géprészek (pl. munkahenger) rögzítésérõl az emelt helyzetû részek alaphelyzetbe állításával, szükség esetén biztonságos kitámasztásával.

10.2.4. Karbantartás, javítás során a gyártó által megengedett, illetõleg ajánlott biztonságos technológiát, szerszámokat, mûszereket kell használni. A biztonságot befolyásoló munkákat megfelelõen nyilván kell tartani.

10.2.5. Gondoskodni kell arról, hogy szennyezõdés ne kerüljön a megbontott rendszerbe.

10.2.6. A hidraulikus, pneumatikus rendszer, ezen belül az egyes alkatrészek, szelepek fõbb paramétereit befolyásoló állító-elemeket a karbantartás, javítás után illetéktelen beavatkozás ellen biztosítani kell.

11. Az emelõgépek karbantartása

11.1. Az emelõgép mûszak elõtti karbantartását (gépápolását) a kezelõje végzi a használati utasításban leírtak és az üzemeltetõ utasításai szerint.

11.2. A mûszak elõtti karbantartás az emelõgép azon részeire terjedhet ki, amelyek biztonságosan megközelíthetõk. Villamos karbantartást a kezelõ nem végezhet.

11.3. A karbantartó köteles munkája megszakítása vagy elvégzése után az emelõgép naplóba beírni a karbantartás eredményét és azt, hogy az emelõgép üzemképes, vagy nem.

11.4 Az emelõgép szerkezetén végzett gépápolási, karbantartási munkák megkezdése elõtt az üzemeltetõ köteles gondoskodni:

- az emelõgép üzemen kívül helyezésérõl és akaratlan vagy az illetéktelen bekapcsolás megakadályozásáról;

- a tárgyak leesésébõl származó veszélyek elhárításáról, a veszélyes tér lezárásával, elkerítésével, figyelõ személy kijelölésével;

- az összeütközés kizárásáról, ha egy pályán több emelõgép üzemel.

11.5. A gépápolási, karbantartási munkák megkezdése elõtt a meghajtómotort le kell állítani és/vagy a villamos berendezéseket feszültségmentesíteni kell. A hálózati kapcsolót lezárással kell az újrabekapcsolás ellen biztosítani.

11.6. A karbantartó feladata az emelõgépen veszélyes helyen vagy módon elvégezhetõ karbantartáskor a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása (ideiglenes pódium, szerelõállás stb.).

11.7. A karbantartó javításkor, cserekor köteles gyári eredeti vagy azzal egyenértékû alkatrészt cserélni, ennek hiányában csak tervezõ vagy emelõgép szakértõ által elõírt és elfogadott cseredarabot használhat fel.

11.8. Biztonsági berendezésen végzett karbantartás, javítás után köteles a karbantartó azt üzemi körülmények között kipróbálni, ellenõrizni.

11.9. Olyan karbantartási, gépápolási munkánál, amelyet csak üzemben lévõ emelõgépnél lehet elvégezni, a hajtómotort csak akkor szabad bekapcsolni és/vagy a feszültségmentes állapotot megszüntetni, ha kifogástalan beszéd- és látási kapcsolat van az emelõgép-kezelõ és a munkát végzõk között. A kapcsolat zavara vagy megszakadása esetén a karbantartási, gépápolási munkát azonnal le kell állítani, és a munkát végzõknek a mozgó részek által veszélyeztetett területet el kell hagyni.

11.10. Az emelõgép szerkezetén tevékenység csak a járdák és a kezelõállások korláttal határolt területén végezhetõ. Egyéb részeken csak azzal megbízott, a magasban végzett munkáknál biztonsági hevederzettel, zuhanás ellen biztosított módon és helyen (pl. munkaállás, pódium) szabad.

11.11. Az emelõgép szerkezetén végzett gépápolási, karbantartási munkákhoz a szerszámokat és kisebb alkatrészeket úgy kell szállítani, hogy a munkát végzõ személyt mozgásában ne gátolja (pl. vállra akasztható szerszámtáskában).

11.12. A kenõanyagokat és tisztítószereket nem éghetõ anyagból készült, tömítetten záró edényzetben kell tárolni és szállítani.

11.13. A mûködtetési próbák megkezdése elõtt a munkaterületet az emelõgép hatókörzetében tartózkodó személyek veszélyeztetése ellen biztosítani kell.

11.14. A munkák befejezése után a munkát végzõnek ellenõrizni kell a szerszámok és más rögzítetlen alkatrészek az emelõgép szerkezetérõl történõ eltávolítását.

11.15. Az emelõgépen végzett gépápolási karbantartási munkák befejezése után az üzemeltetõ köteles meggyõzõdni:

- a munkák teljes befejezésérõl;

- az emelõgép mûködõképes és biztonságos állapotáról;

- arról, hogy a munkában résztvevõ személy(ek) az emelõgépet elhagyja.

II. Fejezet

DARUK

1. Hatály

Jelen fejezet hatálya a gépi hajtású darukra és futómacskákra (a továbbiakban: daruk) terjed ki.

2. Fogalommeghatározások

2.1. Daru

Olyan szakaszos mûködésû emelõgép, amely a teherfelvevõ eszközével rögzített teher térbeli mozgatására alkalmas.

2.2. Futómacska

Olyan szakaszos mûködésû emelõgép, amely a teherfelvevõ eszközével megemelt teher síkbani mozgatására alkalmas.

2.3. Darukezelõ

Aki a darut jogosult mûködtetni, és erre a feladatra megbízták.

3. Személyi feltételek

Darut önállóan az a személy kezelhet, aki

- 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás,

- kohászati daru esetén 22. életévét betöltötte, és

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint elõzetes és idõszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és

- rendelkezik az elõírt képesítéssel.

4. Az üzemeltetésre vonatkozó sajátos szabályok

4.1. Két-fõtartós híddarunál a kerékszekrényeken az egyik fõtartóról a másikra csak akkor szabad átmenni, ha elõzõleg a futómacskát az adott kerékszekrény oldalon ütközõig állították.

4.2. A teher lendületével, lengetésével ütõmunkát végezni csak abban az esetben szabad, ha a darut erre tervezték és ez az üzemmód engedélyezett, valamint a gyártó a használati utasításban ezt az üzemmódot rögzítette.

4.3. A terhet átvinni csak olyan épület felett szabad, amelyben rendeltetésszerûen nem tartózkodnak, továbbá ha az emelést irányító az emelési mûvelet veszélytelenségérõl meggyõzõdött.

5. Különleges körülmények között végzett emelési mûveletek

5.1. Több daruval végzett együttes emelés

5.1.1. Több daruval végzett együttes emelés esetén az üzemeltetõnek emelést irányító vezetõt kell megbíznia, aki utasítási joggal rendelkezik a munkában részt vevõ valamennyi személyt illetõen.

5.1.2. Együttes emelést végezni csak akkor szabad, ha:

- külön emelési technológiai utasítást adtak ki;

- ha az egy-egy darura esõ teher (nyomaték, terhelés) számítás vagy mérés útján ismert a mozgatás teljes folyamata közben;

- a gépek együttmûködésére a feltételek biztosítottak (pl. darukezelõk közötti információ).

5.1.3. Több daruval együttes emelést végezni csak túlterhelés ellen biztosított, vagy a kezelõ állásban tehermérõ berendezéssel felszerelt, vagy terhelésmutatóval és jelzõvel ellátott darukkal szabad, kivéve a technológiai láncban végzett együttes emelést.

5.1.4. Az együttes emelésre vonatkozó technológiai utasítás legalább az alábbiakat tartalmazza:

- a kijelölt daruk és az alkalmazásuk felállítási módját (pl. kinyúlási hossz szabadon vagy kitámasztással);

- az alkalmazott teherfelvevõ eszközöket;

- a daruk felállítási helyét, beméretezett helyszínrajz szerint;

- az elvégzendõ munkamûveletek idõbeli sorrendjét, mozgást és sebességeket;

- a teher össztömegét és a darukra esõ tömegrészeket;

- kötözési pontokat és a teher felerõsítésének módját;

- a teher útjának ábrázolását (térben);

- a daruk teherbírását a különbözõ munkaállásokban;

- a veszélyeket (pl. talajviszonyok, villamos légvezetékek);

- a veszélyes területeket és a szükséges lezárási, elkerítési intézkedéseket;

- pótlólagos biztonsági intézkedéseket;

- a munkavégzéssel kapcsolatos jelzéseket (információ közlés) módját, eszközeit;

- az emelési mûveletben részt vevõ személyek képesítésére vonatkozó követelményeket, feladataikat, valamint a munkavégzéskor kijelölt helyük meghatározását;

- az együttes emelés irányítójának kijelölését.

5.1.5. A teher tömegét, a statikai teherelosztást az emelésben részt vevõ darukra, továbbá a kötözési pontokat a terhen mérlegeléssel vagy számítással kell meghatározni.

5.1.6. A teher felfüggesztési pontjait az emelési technológia készítõje, szükség szerint a gyártó, szállító, illetõleg a szerelést végzõ bevonásával állapítja meg.

5.1.7. Az irányító és a darukezelõk, valamint a darukezelõk egymás közötti közvetlen és kifogástalan információs kapcsolatát biztosítani kell. Harmadik személyen keresztül a tájékoztatás nem megengedett.

5.1.8. Az információ megszakadása esetén vészjelet kell adni, és a mûveletet le kell állítani.

5.1.9. A munkálatok megkezdése elõtt az üzemeltetõnek gondoskodnia kell arról, hogy a több daruval történõ együttes emelésben résztvevõk igazolható módon elsajátítsák az emelési technológia tartalmát, valamint a biztonságos munkavégzés egyéb szabályait. Ha szükséges, kis terhekkel próbaemeléseket is kell végezni.

5.1.10. Az együttesen mûködtetett mobil daruk teherrel való haladása csak vízszintes, sík és megerõsített pályán, a legkisebb haladási sebességgel megengedett.

5.1.11. Egyidejûleg kettõnél több daruval végzett emeléskor és statikailag határozatlan teher-felfüggesztésnél kis emelési mozgások után ellenõrizni kell szintezéssel a felfüggesztési pontok elõzetesen kiszámított megengedett eltéréseit és méréssel a teherrészek megengedett változásait (darumérleg vagy a daru tehermutató berendezése). A szükséges korrekciókat a daruk egyes mozgásaival kell elvégezni.

5.2. Mobil daruval végzett emelés

5.2.1. Mobil daru felállítása elõtt az üzemeltetõ köteles meggyõzõdni a talaj teherbíró-képességérõl.

5.2.2. A daru támaszai alatt - azok felületi nyomásának csökkentésére - alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyottak, illetve ettõl eltérõ esetben külön (pl. számítással) ellenõrzöttek legyenek.

5.2.3. A daru üzembe helyezése elõtt oldani kell a közlekedési üzemmód alatt szükséges, elmozdulás elleni biztosításokat (pl. támaszgerendák rögzítése, felépítmény elfordulás elleni biztosítása, horogszekrény-rögzítés).

5.2.4. A futómû rugózás reteszelését - az ilyen szerkezettel épített daruknál - a támaszok mûködtetése elõtt üzembe kell helyezni.

5.2.5. A támaszokat a gyár által elõírt sorrendben és mértékig kell mûködtetni, miközben a daru hossz- és keresztdõlése a megengedett mértéket nem haladhatja meg.

5.2.6. A támaszok üzembe helyezésének befejezése után ellenõrizni kell azok szilárd talajfogását; részben vagy teljesen gumikerekeken való támasztásánál a gyártó által elõírt abroncsnyomást. Az ellenõrzést automatikus szintszabályozással felszerelt darukon is el kell végezni.

5.2.7. Ha a daru a támaszok üzemi helyzet-biztosítására külön szerkezettel (pl. biztosító anya, mechanikus retesz, kézi zárószelep) rendelkezik, ezt a daruüzem megkezdése elõtt mûködtetni kell. Kerekeken való támaszkodás esetén a jármûvet a hatásos rögzítõfékkel, szükség esetén (pl. ferde talajviszonyok) keréktámasszal is biztosítani kell.

5.2.8. A mobil darut úgy kell felállítani, hogy:

- a gyártó által meghatározott kitámasztó eszközök alkalmazásával biztosítsák a daru állékonyságát;

- a darunak az emeléssel ellentétes oldalon kinyúló mozgó szerkezetei vagy nem mozgó részei és épületek, lerakott áru, jármûvek és egyéb tárgyak között 2 m-es talajszint fölötti magasságig legalább 0,6 m távolság legyen. Ha ez a távolság nem tartható, úgy a daru és a szerkezetek közötti távolságot le kell zárni.

5.2.9. A daruzás megkezdése elõtt el kell végezni:

- a daruszerkezet szállítási helyzetében esetlegesen kiiktatott - áthidalt - biztonsági berendezés (pl. horog végállás-határoló) visszakapcsolását;

- nyomatékhatároló - túlterhelés-gátló - üzemképességének ellenõrzését, üzemmód kapcsolójának az adott üzemmódhoz - pl. gémtoldat-üzemmód, asszimetrikus támasz-elrendezés, támaszok nélküli (gumikeréken) emelés - történõ beállítását, illetve amennyiben ezt a berendezés automatikusan elvégzi, a visszajelzõ rendszer ellenõrzését;

- túlterhelés-gátló nélküli daruknál mindazon jelzõszerkezetek mûködtetéses ellenõrzését, amelyek a terhelési táblázattal való összehasonlíthatóság szempontjából fontosak (pl. kinyúlás-, gémszög-jelzõ, terhelésmutató);

- támasz-helyzetjelzõ berendezéssel felszerelt daruknál e berendezés üzemképességének és jelzésének ellenõrzését;

- külsõ villamos táplálással is rendelkezõ mobildaruknak az érintésvédelmi elõírások szerint jóváhagyott módon és elemekkel való csatlakoztatását;

- közlekedési üzemmódban (pl. az alváz-középre) áthelyezhetõ, illetõleg leszerelhetõ ellensúly daruüzemi helyzetnek megfelelõ felszerelését;

- változtatható ellensúly-készlettel rendelkezõ daruknál az adott üzemmódhoz tartozó súlykészlet felszereltségének és rögzítettségének ellenõrzését.

5.2.10. Emelt teherrel való haladás.

5.2.10.1. Emelt teherrel való haladás (felhúzott támaszokkal) csak abban az esetben alkalmazható, ha

- ezt az üzemmódot a darugyártó engedélyezi - az ehhez tartozó terhelési táblázat szerint - továbbá, ha az akkreditált laboratórium vizsgálata erre az üzemmódra is kiterjedt;

- a munka megkezdése elõtt ellenõrizték az ezen üzemmód szempontjából fontos szerkezeti részek beállítását, állapotát (gumiabroncs-nyomás, futómû, hidraulikus vagy hidropneumatikus rugózás);

- a helyváltoztatás útvonalát elõzetesen ellenõrizték a felület teherbírása és a terepviszonyok szempontjából.

5.2.10.2. Lejtõn való haladás esetén - hossz- és keresztirányú lejtõn egyaránt - a terhet a darunak az emelkedõ felé esõ részén kell felfüggeszteni.

5.2.10.3. Amennyiben a darufelépítmény forgatómûve nincs automatikus fékkel felszerelve, elindulás elõtt a rögzítõféket mûködtetni kell, meggyõzõdve hatásosságáról.

5.2.10.4. A rugókitámasztó rendszert - az ilyen kialakítású daruknál - elindulás elõtt üzembe kell helyezni.

5.2.10.5. Haladás közben a terhet a talajhoz és a daru határolósíkjához lehetõ legközelebb, a hossztengelyirányban kell elhelyezni, kivéve a gyártó által megengedett eltérõ eseteket.

5.2.10.6. A lehetõ legkisebb sebességgel kell haladni.

5.2.10.7. Ha a teher adottságai, a felfüggesztési módja, vagy egyéb ok miatt menet közben - gyorsításkor és lassításkor - a teher a biztonságot veszélyeztetõ mértékben lengésbe jöhet, annak vízszintes kikötésérõl (kitámasztásáról) is gondoskodni kell. A biztonságot nem veszélyeztetõ sebességgel kell haladni.

5.2.10.8. Emelve vontatás (autómentõ-üzemmód) csak olyan darunál engedhetõ meg, amely:

- gyártója szerint erre az üzemmódra alkalmas kialakítású;

- rendelkezik ehhez az üzemmódhoz szükséges speciális teherfelvevõ eszközökkel;

- megfelel a vonatkozó közlekedésbiztonsági elõírásoknak;

- vizsgálatára az akkreditált laboratórium ellenõrzése kiterjedt.

5.2.10.9. A daru használati utasításának az ezen üzemmódra vonatkozó daruüzemi utasításon kívül ki kell terjednie a közlekedés közben alapvetõ fontosságú szempontokra is (pl. futómûvek legnagyobb és legkisebb terhelhetõsége, elõírt gumiabroncs-nyomás, megengedett vontatmány-tömeg).

5.2.10.10. Az olyan mobildarukkal, amelyeknek emelõmûvén nincs erre az üzemmódra alkalmas terhelésjelzõ, csak olyan jármûvel emelve vontatása engedhetõ meg, amelyeknek tömeg- és tömegeloszlás adatai ismertek.

5.2.10.11. Ha teheremelõ gémszerkezet nincs ellátva akaratlan süllyedés elleni biztosítással (pl. zárószeleppel), az elmozdulást erre a célra gyártott kiegészítõ szerkezettel (pl. mechanikus kitámasztás, kézi zárószelep) kell megakadályozni.

5.2.10.12. Az emelve vontatásra kerülõ jármûvet - annak felfüggesztése mellett - a hosszirányú erõk felvételére alkalmas merev kitámasztással is el kell látni.

5.2.10.13. A vontatmány és a daru közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy - az esetleges lengéseket és a kanyarodás közbeni elmozdulást is figyelembe véve - az a lehetõ legkisebb legyen.

5.2.11. A darukezelõ a mobil daru üzeme alatt a kezelõállást (kezelõfülkét) nem hagyhatja el. Olyan mobil daru esetében, ahol a haladómû mozgatásának vezérlése csak külön vezetõfülkébõl lehetséges, a darukezelõ a kezelõhelyet (kezelõfülkét) csak a daru helyváltoztatása céljából hagyhatja el.

5.2.12. A mobil darun a darukezelõn és a megbízott kísérõ(kö)n kívül további személyek csak a darukezelõ felügyelete mellett, képzés, ellenõrzés céljából tartózkodhatnak.

III. Fejezet

EMELÕBERENDEZÉSEK

1. Hatály

Jelen fejezet hatálya azokra a gépi hajtású emelõberendezésekre terjed ki, amelyek a terhet függõlegesen, a két véghelyzet között és egy meghatározott vonal mentén mozgatják (a továbbiakban: emelõberendezések).

2. Fogalommeghatározások

2.1. Emelõ asztal

A teher függõleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelõberendezés.

2.2. Emelõberendezés kezelõ

Aki az emelõberendezést jogosult mûködtetni, és erre a feladatra megbízták.

2.3. Emelõberendezés szerelõ

Aki a rendszeresen átszerelhetõ emelõberendezések le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták.

2.4. Emelõláb

Egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthetõ tartószerkezet, ami emelõberendezéseket vagy annak vonó elemét terelõ szerkezetet hordoz.

2.5. Építési személy-, teheremelõ

Személy emelésére is alkalmas építési teheremelõ.

2.6. Építési teheremelõ

Építési helyen használt vezetékek közt mozgó teherfelvevõ eszközû emelõberendezés.

2.7. Felrakógép

Raktári, polcrendszert kiszolgáló emelõberendezés.

2.8. Gépi hajtású emelõvillás targonca

A vonatkozó szabvány szerint.

2.9. Ideiglenesen személyemelésre használt emelõberendezés

Nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelõberendezés.

2.10. Konténer emelõ oszlop

A konténert a sarokelemeinél megfogó négy egységbõl álló közös vezérlõ egységgel rendelkezõ emelõberendezés.

2.11. Körülkerített emelõterû emelõberendezés

Függõleges vezetékek között mozgó teherfelvevõ eszközû emelõberendezés, amely két vagy több technológiai szint között végez anyagmozgatást.

2.12. Mentés

A magasban rekedt személy biztonságos lehozása a talajszintre.

2.13. Mozgó munkaállvány

Személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása céljára készült emelõberendezés.

2.14. Önmentés

A magasban rekedt személytartó önerõbõl való elhagyása biztonságos módon és eszközökkel.

2.15. Parkoló emelõ

Parkoló létesítményekben a jármûveket a parkoló helyükre szállító emelõberendezés

2.16. Személytartó

A személyemelõ személyek befogadására alkalmas teherfelvevõ eszköze, amely a biztonságos magasbaemelést és munkavégzést szolgálja.

2.17. Szerviz emelõ

A jármûiparban használt emelõberendezés, amellyel megemelt jármû alatt személyek dolgoznak.

2.18. Színpadtechnikai emelõberendezés

Színpadok díszleteit, a vasfüggönyt, világító berendezéseit emelõ, esetleg süllyesztõ és megtartó emelõberendezések.

2.19. Szintkülönbség kiegyenlítõ

Viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtõ segítségével áthidaló gépi szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges.

2.20. Vasúti emelõ

A vasúti jármûvek gyártó, javító és kerékpár cserélõ helyeire telepített emelõberendezés, amely egy vagy több függõleges mozgatómûbõl áll.

2.21. Vészleeresztés

A személytartó bármely helyzetébõl való alaphelyzetbe juttatása üzemzavar esetén abból a célból, hogy a benntartózkodók biztonságosan elhagyhassák azt.

2.22. Villamos emelõdob

Villamos hajtású, szakaszos mûködésû, a teherfelvevõ eszközre függesztett teher emelésére és süllyesztésére alkalmas önálló emelõgép.

3. Az üzemeltetésre vonatkozó sajátos szabályok

3.1. Parkoló emelõk kezelése

3.1.1. A parkoló emelõt csak olyan személyek kezelhetik, akiket annak kezelésére kioktattak és rendelkeznek indító kulccsal a kezelõgombokhoz.

3.1.2. A telepítési helyen kell, hogy legyen olyan személy, akit kioktattak arra az esetre, ha tartós áramkimaradás van, vagy az emelõberendezés meghibásodott stb., hogy a felemelt gépkocsit hogyan lehet kézi erõvel, segédenergiával biztonságosan lehelyezni.

3.1.3. A telepítési helyre elõírt tûzvédelmi elõírásokat be kell tartani.

3.1.4. A felemelt gépkocsikat elmozdulás ellen biztosítani kell.

3.2. Emelõtargoncák kezelése

3.2.1. Ha a vezetõ nem tartózkodik a targoncán, a tehermegfogó szerkezetnek teljesen leeresztett állapotban kell lennie.

3.2.2. Felemelt villa, illetve emelõszerkezet alatt járni vagy alatta tartózkodni tilos, függetlenül attól, hogy a targonca terhelve van-e vagy sem.

3.2.3. Emelõtargoncákat csak a terhelési diagramjuknak megfelelõen szabad terhelni.

3.2.4. Ügyelni kell a tehertartó-szerkezet rögzítésére és a teher tömeg középpontjának központi elhelyezésére.

3.2.5. Emelõtargoncával szállítani vagy terheletlenül haladni csak a tehertartó szerkezet szállítási helyzetében és magasságában szabad.

3.2.6. Az emelõszerkezet elõre- és hátrabuktatását terhelt állapotban a legnagyobb elõvigyázattal kell végezni. A felemelt teher teljes mértékû elõrebillentését még kis sebességgel is kerülni kell.

3.2.7. Homlokvillás emelõtargonca terhelt állapotban lejtõn lefelé csak hátramenetben haladhat.

3.2.8. Csak biztonságosan elhelyezett terhet szabad a targoncával emelni.

3.2.9. Rakodáskor biztosítani kell a villák szabad teher alá állását és kihúzását. Homlokvillás targoncával a rakodást a következõ módon kell végrehajtani:

- szállítási helyzetben lévõ teherrel meg kell közelíteni a rakodási helyet;

- a terhet függõleges oszlopállásban a rakathalmaz magassága fölé kell emelni, majd így a rakodási helyre kell állni;

- a terhet lassan, óvatosan és pontosan a rakat fölé kell helyezni, majd le kell rakni, vigyázva arra, hogy biztosan felfeküdjék;

- a villát az emelõszerkezet kis mértékû lesüllyesztésével a teher alól fel kell szabadítani;

- lassan hátra kell hajtani és a villát szállítási, alsó helyzetbe kell hozni.

Ha terhet rakományról kell levenni, a mûveleteket fordított sorrendben kell végrehajtani.

3.2.10. Ha a kezelõ a targoncát elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek a targoncát ne használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni).

3.2.11. A targoncával más jármûvet tolni, vontatni és dönteni tilos.

3.2.12. Jármûre történõ rakodás esetén a jármûvet elmozdulás ellen rögzíteni kell.

3.3. Különleges körülmények között végzett emelési mûveletek

3.3.1. Több emelõberendezéssel végzett együttes emelés

3.3.1.1. Több emelõberendezéssel való együttes emelés csak emeléstechnológiai tervek alapján megengedett.

3.3.1.2. Minden egyes emelõegységnél megfelelõ képesítésû személyt kell biztosítani, akik rendellenesség esetén leállítják a berendezést. Valamennyi figyelõhelyen a vészleállító megléte szükséges.

3.3.1.3. Több emelõberendezéssel végzett együttes emelés esetén emelésirányítót kell kijelölni.

3.3.2. Személyek emelése

3.3.5.1. Csak olyan térben szabad a személytartóval személyeket magasba emelni, ahol az erõsáramú szabad vezetékre történõ ráhaladás kizárt, és a személytartóban lévõ kezelõnek szabad manipulációs lehetõsége van a kosárral elérendõ hely környezetében.

3.3.2.2. Nagyfeszültségû villamos távvezeték közelében, annak 10 méteres sugarán belül tilos az emelõberendezést személyemelésre felhasználni, ha jogszabály ettõl eltérõen nem rendelkezik.

3.3.2.3. A személytartóban tartózkodók az irányító és a kezelõ, valamint a talajszinten tartózkodók között egyezményes jelzésrendszert kell kialakítani. Ezt minden érintett személlyel el kell sajátíttatni. A vészjeladás és vészleállítás módját minden érintett személynek ismerni kell.

3.3.2.4. A beszálláskor, még emelkedés elõtt a kezelõ köteles ellenõrizni, hogy a vezérlõelemekkel az összes mozgás rendben végezhetõ-e.

3.3.2.5. Személytartóban tartózkodó személyek emelése idején az emelõberendezéssel teheremelés nem végezhetõ, illetve amíg a személytartót le nem szerelik, a horogszekrényt le kell szerelni.

3.3.2.6. Az emelõberendezés hatósugarában a személytartó alatt személyeknek tartózkodni tilos.

3.3.2.7. A magasba emelt személytartót szerkezethez, épülethez rögzíteni, kikötni tilos.

3.4. Személyek (ön)mentése

3.4.1. Amikor személyeket személytartóban magasba emelnek, a mentésre (önmentésre) elõre fel kell készülni, hogy az emelõberendezés meghibásodása esetén a személyeket az elvárási idõn belül a talajszintre lehessen hozni.

3.4.2. A mentésre magát az emelõberendezést kell elsõsorban alkalmassá tenni, hogy segédenergiával vagy kézi erõvel, gravitációval legyen lehetõség a személytartó leengedésére.

3.4.3. Amennyiben biztonságos megoldással nem lehetséges az emelõberendezés kézi mûködtetése, ott egyéni mentõ (önmentõ) készüléket kell alkalmazni.

3.4.4. Azoknál a személytartóknál, ahol az önmentõ alkalmazása és megléte kötelezõ, csak olyan személyeket szabad a személytartóval felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani.

3.4.5. A személytartóból, a magasban elakadást imitálva, az önmentést idõszakonként gyakoroltatni kell.

3.4.6. Amikor a személytartóban felemelt helyzetben többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentõ készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, egymás után bármely helyzetbõl leereszkedni. Ezek az önmentõk alulról vagy felülrõl újra felhúzhatók legyenek.

3.4.7. Ellenõrizni kell minden egyes üzembehelyezéskor, hogy a személytartóban az önmentõ készülék ott van-e és üzemképes-e. Az önmentõ készülék mentõkötelét félévenként felül kell vizsgálni és írásban nyilatkozni kell további felhasználhatóságáról. A mentõkötél hossza tegye lehetõvé a talajra érést a személytartó legmagasabb helyzetébõl is.

3.4.8. A személytartón elõre ki kell jelölni és megkülönböztetõ színezéssel kell jelezni azt a garantált teherviselõ pontot, ahová a mentõ (önmentõ) eszközöket kell erõsíteni.

4. Színpadtechnikai emelõberendezésekre vonatkozó követelmények

4.1. Az emelõberendezések és elemeik tartószerkezetét a vonatkozó szabványsorozat elõírásai szerint kell méretezni.

4.2. Az emelõmûvek egyes elemeinek biztonsági tényezõi az alábbiak legyenek:

- kötelek: 10 (a névleges szakítóterhelésre),

- fékek: 1,5 (a megcsúszásra),

- hidraulikus fémcsövek: 3 (az anyagfolyás határa),

- lánchajtások: 5 (a szakítóerõre),

- hidraulikus tömlõk: 5 (a szétrobbanási nyomásra),

- egyéb teherviselõ gépészeti elem: 8 (az anyagfolyás határára).

4.3. A vasfüggönyt legalább két egymástól független vonóelemmel kell mozgatni úgy, hogy bármelyik elszakadása esetén a vasfüggöny még leengedhetõ legyen.

4.4. A vasfüggöny és ellensúlya vezetékek között mozogjon.

4.5. A vasfüggöny leeresztésekor figyelmeztetõ hangjelzésnek kell szólni. A vasfüggöny zárási ideje legfeljebb 30 sec lehet.

4.6. 400 kg-nál nagyobb teherbírású díszlethúzó berendezést gépi hajtással kell ellátni.

4.7. Gépi mozgatású díszlethúzók önmûködõ, zárt rendszerû fékkel legyenek ellátva. A fék állítsa meg a terhet 0,1 m-en belül a legnagyobb terhelés esetén is és lépjen mûködésbe, ha a hajtóenergia a terhet emelni nem tudja.

4.8. Minden állandó tömegû ellensúly mozgási terét burkolni kell. A burkolat karbantartás céljából leszerelhetõ is lehet.

4.9. A díszlettartó merev függesztékek (rudak) legalább hárompontos felfüggesztésûek legyenek. A díszlettartó csatlakozó kapcsait akaratlan kikapcsolódás és kiakadás ellen biztosítani kell.

4.10. Személyek emelésére szolgáló mechanikus emelõberendezés két egymástól független fékkel rendelkezzen. Az egyik fék ne a motortengelyt fékezze.

4.11. Személyek emelésére két egymástól független vonóelemet (kötelet) és függesztéket kell alkalmazni.

4.12. Kétfékes hajtóegység fékei egymástól függetlenül is kipróbálhatók legyenek.

4.13. Súrlódásos kötélhajtást a felvonókra vonatkozó nemzeti szabvány elõírásai szerint kell méretezni és kivitelezni.

4.14. Dobra csak egy rétegben csévélõdhet fel a kötél. A dob palástja hornyolt legyen. A dobperem 1,5-szeres kötélátmérõnyit nyúljon túl a felcsévélt kötél burkoló hengerén.

4.15. A kötél hosszát úgy kell meghatározni, hogy a teherfelvevõ eszköz alsó állásában még két teljes kötélmenet maradjon a dobon a rögzített kötélvég elõtt.

4.16. A kötéldob/kötélátmérõ viszony 20, a korong/kötél átmérõ viszony 25 (vagy annál nagyobb) legyen.

4.17. A kötél a dobtengely merõlegesétõl max. 4°-ot térhet el.

4.18. Ékszíjhajtás alkalmazható, ha

- legalább 3 ékszíj van;

- szakadás esetén mûködésbe lép a védelem;

- a fék a szíjhatás és a teher között van.

4.19. A mozgó kötelek kiugrását meg kell akadályozni meglazulás esetén is.

4.20. A mozgó géprészeket burkolni kell ott, ahol személyek sérülését okozhatják.

4.21. A ponthúzók és díszlettartók sebessége 1,5 m/s-t, a süllyesztõk sebessége 0,8 m/s-t nem haladhatja meg.

4.22. Az emelõberendezések alsó és felsõ üzemi és biztonsági végállás-kapcsolókkal legyenek ellátva, kivéve a hidraulikus hengert. A biztonsági végállás-kapcsoló legyen ellenõrizhetõ és mûködését a kezelõhelyen lámpa jelezze.

4.23. A kezelõszerveket illetéktelen kezelés ellen mûszaki megoldással védeni kell.

4.24. Minden emelõberendezésnek legyen leválasztó fõkapcsolója. Csoportos emelõké lehet közös.

4.25. A vezérlõhelyrõl minden mozgás legyen leállítható veszély esetén.

4.26. A mûködtetõ szerveket, vészleállítókat véletlen mûködtetés ellen elhelyezésükkel és kialakításukkal is védeni kell.

4.27. Hidraulikus emelõknél csõtörés esetén sem következhet be zuhanás.

4.28. Hidraulikus emelõ és a vasfüggöny süllyedése önsúly hatására is végbemehet a süllyedés vezérléskor, de a sebesség nem nõhet a névleges sebesség 1,3-szorosa fölé.

4.29. Ha a vasfüggöny önsúly hatására nem süllyed, kézi hajtás beépítése is szükséges.

4.30. Kézzel is mûködtethetõ gépi hajtás esetén a két mûködtetési mód kényszermûködtetéssel zárja ki egymást.

4.31. A kézzel mûködtetõ elem sima küllõ és borda nélküli kerék legyen, a kerék mellett a kiváltott mozgásirányt jelölni kell.

4.32. A kézi mozgató erõ 250 N-t nem haladhatja meg.

4.33. Emelõmûvek nyomatékátvitel kapcsolatában zsugorkötés nem lehet.

4.34. A kenési helyeket meg kell jelölni.

4.35. A színpadtechnikai emelõberendezés fõ- és szerkezeti vizsgálatát minden évadzárás és évadnyitás között kell végezni, de legalább évente.

5. Egyes emelõberendezés fajtákra vonatkozó szerelési elõírások

5.1. Emelõcsörlõ

5.1.1. Csörlõt telepíteni csak telepítési terv alapján szabad.

5.1.2. Csörlõ telepítésekor az emelõkötelet úgy kell vezetni, hogy az a dobtengely merõlegesétõl és a terelõkorong síkjától ne térjen el nagyobb mértékben, mint 1:15.

5.1.3. A csörlõ terelõkorongjait csak igazolt teherbírású helyre szabad rögzíteni úgy, hogy az a fellépõ erõk hatására ne mozduljon el (az üzemi és a próbaterhelésnél).

5.1.4. A csörlõ mozgó kötelét nem szabad személyek tartózkodására szolgáló helyen átvezetni.

5.1.5. A csörlõ kötelének járószint feletti szakaszát 2 m magasságig el kell keríteni, vagy más módon kell védeni a személyek vagy jármûvek nekihaladása ellen.

5.1.6. Gondoskodni kell arról, hogy az emelõkötél a dobra szabályosan csévélõdjön fel.

5.2. Emelõláb

5.2.1. Az emelõláb felszerelését csak telepítési terv és a hozzá tartozó szerelési utasítás alapján szabad végezni.

5.2.2. A telepítési terv tartalmazza:

- a telepítési hely természetes és mûtárgyait;

- a talajmechanikai adatok alapján készítendõ alapok, kikötések helyét, kialakítását, a szerelésben közremûködõ gépek adatait, helyét;

- az elhelyezésre kerülõ gépészeti berendezések (csörlõk) helyét, típusát;

- a szükséges energia csatlakoztatás módját és eszközeit;

- a szükséges közmû kiváltásokat, elkerítéseket, mûködtetési korlátozásokat és a figyelmeztetõ feliratok, jelek és jelzõeszközök elhelyezését;

- a felszerelésre kerülõ géprészek, alkatrészek elhelyezését.

5.2.3. A szerelési utasítás tartalmazza:

- a szereléshez szükséges személyek számát, a szükséges szerszámok, eszközök fajtáját, számát;

- a szerelési fázisok sorrendjét;

- a szerelés közbeni és a végsõ vizsgálatokat, próbákat.

5.2.4. A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha

- a szükséges géprészek, szerszámok, segédanyagok és eszközök a helyszínen vannak;

- a telepítéshez készített helyszíni alapok, kikötések megfelelõ teherbírású állapotban vannak;

- rendelkezésre állnak és biztonságosak a szükséges közmûcsatlakozások.

5.2.5. A szereléshez csak az elõírt anyagokat, kötõelemeket, segédanyagokat szabad használni.

5.3. Mozgó munkaállvány

5.3.1. Felbillenés elleni biztonság

5.3.1.1. A mozgó munkaállvány rendeltetésszerû használat mellett teljes mértékben biztosított kell legyen felbillenés ellen mind terheletlen, mind terhelt állapotban, minden helyzetében és mozgásainál.

5.3.1.2. Ha a mozgó munkaállványt egyenetlen és/vagy csökkent teherhordóképes talajon állítják fel, a berendezés saját hordfelületét úgy kell szükség esetén megnövelni (például járdalapok, pallóterítések vagy más megoldások alkalmazásával), hogy a felbillenés ellen biztosított legyen.

5.3.1.3. Olyan mozgó munkaállványt, amelynél a kinyúlás változtatható, és így az engedélyezett terhelés nagysága a kinyúlás mértékének függvénye, el kell látni a kinyúlás mértékét és a hozzá tartozó terhelést jelzõ berendezéssel. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelõ a kezelõhelyrõl egyértelmûen le tudja olvasni.

5.3.2. Felállítás

5.3.2.1. A rögzítetten felállított mozgó munkaállványt megfelelõ számú, megbízható alátámasztási ponttal, kitalpalásokkal kell ellátni. Az olyan kerekeket, amelyek nem rögzíthetõk, nem lehet megbízható alátámasztási pontnak tekinteni. Ha az alátámasztó pontok kihajtható vagy kitolható karok talptányérjai (talptámaszai), akkor ezeket üzemi helyzetben és nyugalmi helyzetben rögzítéssel kell biztosítani.

5.3.2.2. Amennyiben a talptányérokat kézi erõhatással rögzítik, nem szûnhet meg az alátámasztó hatás akaratlan mûködtetés hatására (pl. kezelõgomb megnyomása, kézi fogantyú átállítása, rugó vagy más hatás következtében).

5.3.2.3. Ha a karok és/vagy a talptányérok rögzítése mechanikus úton történik, akkor az ezeket mûködtetõ kezelõ elemek illetéktelen személyek által történõ mûködtetését meg kell akadályozni.

5.3.2.4. A mozgatható, önjáró mozgó munkaállvány a felemelt teherrel haladás közben megfelelõen biztosított legyen felbillenés ellen, mind teherhordó-képesség, mind a talajfelületi adottság figyelembevételével (pl. engedélyezett területen megfelelõ intézkedéssel vagy a haladási sebesség korlátozásával).

5.3.2.5. Az egy irányban mozgatható mozgó munkaállvány a pályán oly módon legyen mozgatható, hogy a mozgás közben a berendezésre külön erõk ne adódjanak, a pálya pontos fektetése a mozgó munkaállvány stabilitását biztosítsa.

5.3.2.6. A pálya kivitele és lerögzítése olyan legyen, hogy az ellenálljon az üzemben elõforduló erõk hatásának. A pályavégeken ütközõket kell felszerelni.

5.3.2.7. Megfelelõ intézkedéssel kell megakadályozni (pl. a haladási sebesség korlátozása), hogy a mozgó munkaállvány a végállás-ütközõknek történõ haladta után azon átbillenjen. A haladási fékhatást oly módon kell összehangolni, hogy az üzemi fékezés alkalmával a berendezés a felemelt teherrel ne billenjen fel.

5.3.3. A kezelõ kilátási lehetõsége

5.3.3.1. A kezelõ kilátási lehetõsége olyan legyen, hogy a munkahelyérõl (helyeirõl) a teher minden helyzetét beláthassa.

5.3.3.2. A minden irányban szabadon mozgatható mozgó munkaállványnál a kezelõnek a munkahelyérõl (munkahelyeirõl) olyan kilátással kell rendelkeznie a mozgási tartományra, hogy az esetleges összeütközési lehetõségeket idejében elkerülhesse.

5.3.4. Hozzáférhetõség

Azok az alkatrészek, amelyek rendszeres ellenõrzést igényelnek, veszély nélkül megközelíthetõk legyenek.

5.3.5. A személyzet védelme

5.3.5.1. A mozgó munkaállvány kezelõ, kiszolgáló munkahelyei és a berendezés egyéb helyei, ahol személyek tartózkodhatnak, biztonságosan elérhetõk legyenek.

5.3.5.2. Az 5.3.5.1. pont szerinti helyeket legalább egy méter magas térdtámasszal és lábléccel felszerelt védõkorláttal kell ellátni. Ha a védõkorlát elmozdítható, akkor úgy kell rögzíteni, hogy a váratlan eltávolítás ne legyen lehetséges.

5.3.5.3. A védõkorlát nem szenvedhet maradandó alakváltozást, a tetszõleges helyen és irányban 700 N-os pontszerû erõvel végzett vizsgálat után.

5.3.5.4. Olyan mozgó munkaállványra, amely rakodást végez, a berendezésen dolgozó személyek feje felett méretezett védõtetõt kell felszerelni az esetleg aláhulló tárgyak elleni védelem céljából.

5.3.5.5. A védõtetõnek mindkét irányba ki kell terjednie a mozgó munkaállvány azon részei fölé, ahol személyek tartózkodnak. Ha a kezelõ tartózkodási helye állandó, akkor a védõberendezés a hátsó oldalon 10 cm-rel nyúljon túl, vagy egy függõleges összekötõt kell elhelyezni a személy mindkét oldalán a védõtetõ és a korlát között.

5.3.5.6. A védõtetõ lefelé 10 cm-nél nagyobb mértékben nem deformálódhat, ha arra olyan tömeg esik, amely a mozgó munkaállvány névleges teherbírásának a fele és az esési magassága a berendezés emelési magasságának a felével egyenlõ.

5.3.5.7. A védõtetõt úgy kell kialakítani, hogy a kezelõ a munkáját megfelelõ védelem mellett tudja elvégezni, de egyben megfelelõ kilátást és helyet kell biztosítania ahhoz, hogy a munkájával kapcsolatos tevékenységeket biztonságosan és akadálytalanul el tudja végezni.

5.4. Ideiglenesen személyemelésre használt emelõberendezések

5.4.1. A horogszerkezetre felfüggesztett személytartóval üzemelõ emelõberendezés emelõkötelét személyemelés elõtt felül kell vizsgálni és a vizsgáló személynek írásban kell nyilatkoznia annak megfelelõségérõl.

5.4.2. A személyemelésre ideiglenesen felhasznált emelõberendezésnek munkabiztonsági szempontból kifogástalannak és üzemképesnek kell lennie, hibás géppel személyemelést megkezdeni nem szabad.

5.4.3. Villamos hegesztési munkálatokat a személyemelõ berendezésbõl csak akkor szabad végezni, ha:

- a személyemelõ felfüggesztése szigetelt, vagy

- olyan mértékû elektromos ellenállású, elektromosan vezetõ kapcsolat áll fenn külön a villamos hegesztõ készüléken a személyemelõ és a munkadarab csatlakozókapcsa között, amely áramütést nem okozhat.

5.4.4. Silóberendezéseken motorral hajtott csörlõk alkalmazásakor a silónyíláson történõ áthaladásnál csak kézi hajtás alkalmazható a személyemelõ eszközök mozgatásához. A kézi üzemmódot akkor kell bekapcsolni, amikor a személyemelõ eszköz kb. 2,0 m-rel a nyílás alatt helyezkedik el, a kézi üzemmód alkalmazásáért a kezelõszemély felelõs.

5.4.5. Gémszerkezetre függesztett személytartót csak a kijelölt személyek szerelhetnek fel a gémfejre. A szerelés olyan legyen, hogy a véletlen kilazulás kizárt legyen.

5.4.6. Minden esetben, amikor a személytartót az emelõberendezéssel összekapcsolják, az összes elõírt ellenõrzõmûveletet és vizsgálatot el kell végezni, és annak eredményét az emelõberendezés naplójában írásban kell rögzíteni.

5.4.7. Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépõt, egyéb magasító, szélesítõ járdát, segédeszközt felszerelni, vagy azon felmászni.

5.4.8. Az emelõberendezés telepítésével kell kizárni annak lehetõségét, hogy a személytartó olyan irányú mozgást végezhessen, amellyel veszélyes térbe kerülhet, vagy a veszélyeztetést kell megszüntetni.

5.4.9. A személytartók leszerelése után az emelõberendezést vissza kell állítani teheremelõ üzemmódba. Minden ehhez elõírt mûveletet ellenõrizni kell.

IV. Fejezet

EMELÕSZERKEZETEK

1. Hatály

Jelen fejezet hatálya a kézi hajtású darukra és futómacskákra továbbá emelõszerkezetekre (a továbbiakban: emelõszerkezet) terjed ki.

2. Fogalommeghatározások

2.1. Emelõszerkezet

Olyan szakaszosan és kézi erõvel mûködtetett emelõgép, amely a teher vagy személy térbeli mozgatására alkalmas.

Egyéb emelõszerkezetek az olyan emelõeszközök, amelyek lényeges szerelés nélkül tetszõleges helyen felhasználhatók.

2.2. Emelõszerkezet kezelõ

Aki az emelõszerkezetet jogosult mûködtetni, és erre a feladatra megbízták.

3. Személyi feltételek

3.1. Emelõszerkezetet önállóan az a személy kezelhet, aki

- 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás;

- a munkavégzés helyszínén igazolható módon rendelkezik a biztonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel.

3.2. Az emelõszerkezetek idõszakos vizsgálatát emelõgép ügyintézõ végezheti.

4. Oktatás, képzés, vizsgáztatás

4.1. A kézi hajtású daru kezelõi igazolvány legalább 5 órás elméleti és 3 órás gyakorlati követelményeket magában foglaló tanfolyam sikeres elvégzése (vizsga) után adható ki.

4.2. Az egyéb emelõszerkezetek kezelõi részére a szakmai és munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi oktatás keretében az üzemeltetõ köteles biztosítani.

4.3. A kézi hajtású darukezelõi igazolvány egyúttal a teher felerõsítésére - kötözésére - is jogosít.

5. Munkavégzésre vonatkozó elõírások egyéb emelõszerkezetekre

5.1. Biztosítani kell, hogy a felemelt teher alatt, valamint a veszélyeztetett területen emelés és leeresztés közben senki ne tartózkodjon.

5.2. A teher emelését úgy kell végezni, hogy a teher más tárgyhoz ne ütközzék.

5.3. Emelésre csak fémbõl vagy azzal szilárdság szempontjából egyenértékû anyagból készült olyan csigasort szabad használni, amely a kívánt terhelésnek megfelel és a teherbírás azon jól láthatóan fel van tüntetve.

5.4. A csigasor kialakítása olyan legyen, hogy a kötél oldalt ne ugorhasson ki. Ha a csigasor olyan kivitelû, hogy a kötelet csak egy biztosító lap elmozdítása után lehet a tárcsára helyezni, azt a lapot elfordulás-gátló csappal kell biztosítani.

5.5. Csigasornál a kötélvezetést biztosítani kell.

5.6. A csigasort sodronykötéllel vagy bilinccsel kell rögzíteni. Lágyvashuzallal a csigasort felerõsíteni nem szabad.

5.7. Csak olyan differenciál csigasorokat szabad használni, amelyeknél a húzókötél kiugrás ellen biztosítva van, és a teher süllyesztése is csak a húzókötél mûködtetésével történhet. Differenciál csigasoroknál a kézi húzókötelet úgy kell biztosítani, hogy a kézbõl való kiugrás esetén a teher ne zuhanhasson le.

5.8. A húzólánc vagy a kötél a kezelõszintrõl könnyen elérhetõ legyen. Végtelen lánc vagy kötél esetén a húzóelem alsó vége a kezelõszinttõl 50 cm-nél magasabban nem lehet.

5.9. A csörlõt az erõhatások figyelembevételével elmozdulás ellen biztosítani kell.

5.10. A csörlõkre az emelõkötelet a talajhoz képest 30°-os vagy ennél kisebb szög alatt kell vezetni, a 30°-nál meredekebb kötélvezetésnél méretezett lekötést kell alkalmazni.

5.11. Ha a csörlõt nem lehet megbízhatóan a talajhoz vagy az alaphoz rögzíteni, azt a felemelkedés ellen leterheléssel, az elcsúszás ellen lecövekeléssel vagy hátrakötéssel kell biztosítani. A számítás szerint szükséges leterhelõ súlyokat úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy azok ne mozdulhassanak el.

5.12. A csörlõvel történõ emelésnél az emelõkötél vezetése, illetve terhelése csak erre a célra szolgáló biztonságosan rögzített terelõelemekkel végezhetõ.

5.13. A kézi hajtású csörlõknél a tehernek emelése és leeresztése közben egyaránt meg kell állnia, ha a hajtókart elengedik. A teherleeresztés, ha sebességkorlátozó berendezés és kiiktatható forgatókar nincsen, csak a hajtókar visszaforgatásával történhet.

5.14. A forgattyús csörlõknél a kézi hajtókar visszacsapódását meg kell akadályozni. Amennyiben a visszacsapódást megakadályozó szerkezet nem önmûködõ, úgy a kezelõnek kell a munka megkezdése elõtt azt beállítani.

5.15. Az emelõt csak függõleges emelésre és hibátlan kilincszárral, vagy azzal egyenértékû biztonságot nyújtó szerkezettel szabad használni.

5.16. Az emelõt a terhelésnek megfelelõ szilárdságú alapzaton úgy kell elhelyezni, hogy az emeléskor ne mozdulhasson vagy billenhessen el.

5.17. Az emelés megkezdésekor ellenõrizni kell a teher biztonságos elhelyezkedését az emelõ tartószerkezetén.

5.18. Az emelõ mûködtetésekor az emelt terhet figyelni kell. Süllyesztéskor a teher vagy az emelõ mozgó alkatrészei alól minden tárgyat el kell távolítani.

5.19. A megemelt teherre fellépni, azon tartózkodni, munkát végezni csak akkor szabad, ha biztosított:

- hogy a teher ennek hatására nem billenhet, csúszhat el;

- a biztonságos fel- és lelépés.

5.20. Emelés-süllyesztés közben a terhen tartózkodni tilos!

5.21. Az emelt terhen végzett szereléskor biztosítani kell, hogy az alkatrészek, részegységek eltávolításával vagy felszerelésével a teher megoszlása ne változzon olyan mértékben, amely veszélyeztetheti annak stabilitását.

5.22. Több emelõvel történõ emelésnél ellenõrizni kell a teher súlyeloszlását az egyes emelési pontokon.

5.23. Ha a teher emeléskor csak részben válik el a talajtól, akkor a teher talajon maradó részét elmozdulás ellen biztosítani kell.

5.24. Szabadtéren emelt teher esetén a szélhatástól várható veszélyre is figyelemmel kell lenni.

5.25. Az emelõk támasztó elemeinek magasságát csak az emelõ tartozékát képezõ magasítóval szabad növelni.