8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet

A Kazánbiztonsági Szabályzat hatályba léptetéséről

A 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) A kazánok, illetőleg fűtött nyomástartó edények gyártásával, behozatalával, felállításával, üzemeltetésével, átalakításával, engedélyköteles javításával, vegyi kezelésével, valamint a vegyi kezelési tevékenység folytatásával összefüggő biztonsági követelmények, továbbá a biztonságtechnikai jellegű hatósági engedélyezések és ellenőrzések tekintetében e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Kazánbiztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A rendelet 1. számú mellékletét a Nehézipari Értesítőben kell közzétenni.

2. §

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a kazánvizsgálati szolgálat ellátásáról szóló 1/1957. (X. 19.) NIM rendeletnek még hatályban lévő 6. §-a, valamint az 1/1960. (VII. 22.) NIM rendelettel hatályba léptetett Kazánbiztonsági Szabályzat hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésekor már kiadott gyártási, biztonságtechnikai behozatali, illetőleg használati engedély alapján gyártandó, behozatalra kerülő, illetőleg üzemeltetett kazánokat és fűtött nyomástartó edényeket a hatóság e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles felügyeleti osztályba sorolni és felügyeleti osztályukat az engedélyessel írásban közölni.

(3) E rendelet hatályba lépésekor kazán vagy fűtött nyomástartó edény első üzembe helyezése iránt folyamatban levő használati engedélyezési eljárásban a rendelet 1. számú mellékletének 10.2 és 10.3 pontjában előírt vizsgálatok elvégzésétől a hatóság eltekinthet.

1. számú melléklet a 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelethez

KAZÁNBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

Kazánok, valamint fűtött nyomástartó edények (továbbiakban: kazánok) gyártásával, behozatalával, felállításával, üzemeltetésével, átalakításával, engedélyköteles javításával, vegyi kezelésével, vegyi kezelési tevékenység folytatásával összefüggő biztonsági követelményeket, a biztonságtechnikai hatósági felügyelettel kapcsolatos engedélyek megszerzésének módját és megadásának feltételeit, a hatósági vizsgálatok előfeltételeit, időszakát, helyét és módját, a hatósági ellenőrzések tartalmát, bejelentési kötelezettségeket e szabályzat írja elő.

I.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A szabályzat hatálya

 

(1) A szabályzat hatálya alá tartoznak a 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban, valamint e szabályzat 1. pont (2) bekezdésében felsoroltak kivételével - a belföldön üzembe helyezésre kerülő kazánok és fűtött nyomástartó edények.

(2) Nem tartoznak a szabályzat hatálya alá:

- azok a gőz- vagy forróvízkazánok, amelyeknek űrtartalma (v) legfeljebb 50 liter, ha bar-ban kifejezett túlnyomásuk (p) és literben kifejezett űrtartalmuk (V) szorzata nem több, mint 200, azaz

 

p . V=200

 

- a melegvíz-kazánok,

- a csőkemencék.

 

2. Fogalmak

 

(1) Gőzkazán: 1 bar (1,019 kp/cm2) abszolút nyomásnál nagyobb nyomású gőz termelésére szolgál.

(2) Forróvíz-kazán: 388 K (115 °C)-nál nagyobb hőmérsékletű víz termelésére szolgál.

(3) Melegvíz-kazán: amely legfeljebb 388 K (115 °C) hőmérsékletű víz termelésére szolgál.

(4) Vegyi töltetű kazán: amelynek hőhordozó közege nem víz vagy vízgőz.

(5) Fűtött nyomástartó edény: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, illetve villamos energiával fűtött berendezések, töltetüktől függetlenül, ha azokban 1 bar (1,019 kp/cm2) abszolút nyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet és a bennük termelt hőenergiát magában a berendezésben hasznosítják.

(6) Csőkemence: égéstermékek vagy reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, tárolótér nélküli, folytonos és összefüggő, zárt csőrendszerből álló, nyomás alatti berendezés, amelyben a termelt hőenergia a vegyi jellegű töltet vagy szénhidrogén-származék technológiai célú előmelegítését, illetve a szükséges kémiai reakciók lefolyását szolgálja.

(7) Gőztúlhevítő: a gőzkazán részét képező vagy különálló fűtött berendezés, amely a gőz hőmérsékletének a telítési hőmérséklet fölé emelését szolgálja.

(8) Gőzújrahevítő: a gőzkazán részét képező fűtött berendezés, amely a gőz hőmérsékletének ismételt növelését szolgálja.

(9) Tápvíz-előmelegítő: égéstermékkel fűtött berendezés, amely a kazántápvíz előmelegítésére szolgál.

(10) Segédberendezések: a kazán működését biztosító, vele oldható összeköttetésben álló berendezések. Ilyenek: a fűtőanyag-előkészítés, adagolás, salakeltávolítás berendezései, a tápberendezések, vízelőkészítő berendezések, ventilátorok stb.

(11) Méretezési nyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amelyre a kazánt - figyelemmel a várható legnagyobb igénybevételre - tervezik.

(12) Engedélyezési nyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amelyen a kazán a hatóság engedélyével üzemeltethető, egyenlő vagy kisebb, mint a méretezési nyomás. Az érvényes engedélyezési nyomást a hatóság vezeti be a kazán engedélyokmányába.

(13) Próbanyomás: az a túlnyomás, amelyen a kazánt - az engedélyezési nyomás figyelembevételével - a nyomáspróba alkalmával vizsgálni kell.

(14) Üzemi nyomás: az a túlnyomás, amelyen a kazánt üzemeltetik. Egyenlő vagy kisebb, mint az engedélyezési nyomás.

(15) Névleges üzemi nyomás: a kazán főelzáró szerkezete, illetve elvezető csonkja után mért, a névleges teljesítőképesség mellett fenntartott állandó túlnyomás.

(16) Teljesítmény: a kazán által óránként szolgáltatott gőz- vagy hőmennyiség.

(17) Névleges teljesítőképesség: a kazán legnagyobb állandó teljesítménye, amelyet a meghatározott fő állapotjelzők megtartása mellett szolgáltatnia kell.

(18) Méretezési hőmérséklet: az a legnagyobb hőmérséklet, amelyre szerkezet üzem közben károsodás nélkül felmelegedhet.

(19) Üzemi hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelyre a kazán egyes szerkezeti elemei üzem közben felmelegednek.

(20) Töltet-hőmérséklet: a kilépő gőz-, víz- vagy más töltet hőmérséklete.

(21) Töltet névleges üzemi hőmérséklete: a fejlesztett gőz, forró víz vagy más töltet kilépő csonknál mért hőmérséklete, a kazán névleges teljesítőképességénél.

(22) A kazán teljes űrtartalma: a gőz-, víz- vagy más töltet-tér (terek) együttes űrtartalma, az elzáró szerelvények között.

(23) Víz- vagy más töltettéri űrtartalom: a közepes folyadékállásnál számításba vett térfogatrész, az előmelegítő űrtartalma nélkül.

(24) Gőztér űrtartalma: a közepes folyadékállásnál gőzzel teli térfogatrész, amelybe a túlhevítő térfogatát is be kell számítani.

(25) Fűtött felület: amelyet egyik oldalán a hőátadó közeg, másikon a hőátvevő töltet érinti. A hőátadó közeg oldalán kell figyelembe venni.

(26) Stabil kazán: helyhez kötött kazán, amely csak szerkezetének megbontásával mozdítható el.

(27) Félstabil kazán: helyhez kötött kazán, amely szerkezetének megbontása nélkül is elmozdítható.

(28) Mobil kazán: helyhez nem kötött kazán.

(29) Töltet oldali tisztítások:

- pácolás: új vagy nagyobb szerelőmunkán átesett kazánoknál az előállítás során keletkezett szennyeződések eltávolítása az első üzembe helyezés előtt vasoxid oldó vegyszerek segítségével fémtiszta felület előállítása céljából;

- kifőzés: új vagy nagyobb szerelőmunkán átesett kazánoknál az előállítás során keletkezett szennyeződések eltávolítása az első üzembe helyezés előtt mechanikus és thermikus erőhatások segítségével. Teljesen fémtiszta felület kifőzéssel nem érhető el;

- vegyi tisztítás: a hosszabb üzem közben keletkezett töltet oldali szennyeződések eltávolítása.

(30) Töltet-oldali utókezelések:

- passziválás: a fémtiszta felületek rövid ideig tartó korrózió elleni védelme a pácolás kiegészítő műveleteként;

- konzerválás: a felületek korrózió elleni védelme tartósabb üzemszünet tartamára.

(31) Tűztér oldali vegyi kezelés: hosszabb üzem közben keletkezett tűztér oldali szennyeződések eltávolítása vegyszerek segítségével.

 

3. Felügyeleti osztályok

 

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazánt a felügyelet módja és terjedelme szempontjából felügyeleti osztályba kell sorolni.

(2) "B" felügyeleti osztályba tartozik:

- az a hatósági felügyelet alá tartozó kazán, amelynek engedélyezési nyomása kisebb, mint 1,7 bar abszolút nyomás (1,73 ata) és névleges hőteljesítménye kisebb mint 600 kW (510 000 kcal/h),

- az előbbi paraméterektől függetlenül "B" felügyeleti osztályba tartozik az a kazán is, amelynek nyomása nem több, mint 10 bar túlnyomás (10,19 att) és űrtartalma nem több, mint 150 liter,

- teljesítményétől függetlenül minden állványcsővel biztosított kazán ugyancsak "B" felügyeleti osztályba tartozik.

(3) "A" felügyeleti osztályba tartozik minden, e szabályzat hatálya alá tartozó, "B" felügyeleti osztályba nem sorolható kazán.

(4) A kazánt felügyeleti osztályba a gyártás engedélyezési, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárás során a hatóság [6.1 pont (1) bekezdés] sorolja be.

 

4. Azonosítás

 

(1) A szabályzat hatálya alá tartozó kazánnak rendelkeznie kell az egyedi azonosíthatóság feltételeivel.

(2) A kazánt adattáblával kell ellátni. Ezen tartósan olvashatóan fel kell tüntetni: a gyártó nevét és telephelyét; a gyártási évet; a gyári számot, amelyet a természetes számsorból vett egész arab számjegyekből kell képezni; a kazán névleges teljesítőképességét; az engedélyezési nyomást; a kilépő töltet hőmérsékletét; a belépő tápvíz üzemi hőmérsékletét. Az adattáblába a hatóság és a gyártó vállalat acélbélyegzőjét be kell ütni.

Az adattáblát a kazánon mindenkor látható, olvasható módon kell felerősíteni. Külföldről behozott kazánok esetében is magyar nyelvű adattáblát kell a kazánra felszerelni.

(3) A kazán külső felületébe, az adattábla felerősítési helyének közelében, be kell ütni a gyártó jelét, a gyártási évet, a gyári számot, a gyári minőségellenőrző szerv bélyegzőjét és a hatóság bélyegzőjét.

(4) E szabályzat hatálya alá tartozó minden kazánnak rendelkeznie kell a hatóság által hitelesített, az adattáblával azonosítható gépkönyvvel.

 

5. Gépkönyv (vizsgálati könyv)

 

E szabályzat hatálya alá tartozó minden kazánról - figyelemmel a 32.1 pont (1) bekezdésben foglaltakra is - gépkönyvet kell 2 példányban kiállítani, amelynek szerves részeként mellékletét képezik a hatósági eljárások eredményének bejegyzésére, valamint a hozandó határozatokra szolgáló űrlapok.

5.1 Eljárás hazai gyártású kazánok esetében

(1) A kazán gépkönyvének mindkét példányát a gyártó köteles kiállítani.

(2) "A" felügyeleti osztályba tartozó kazán gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg a hatóság a kazán üzemeltetési helye szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el.

(3) "B" felügyeleti osztályba tartozó kazán gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg - a használati engedély megadása után - a hatóság átadja a gyártónak. A gyártó mindkét példányt legkésőbb a kazán szállításával egyidejűleg köteles a 9.1 pont (3) bekezdésében említett szervnek elküldeni, és az köteles a kazán üzembe helyezésének tényét és időpontját - a gépkönyv egy példányának megküldése mellett - a hatóság területileg illetékes szervének bejelenteni.

5.2 Eljárás külföldről behozandó kazán esetében

5.2.1 Gyártóművi eljárás lefolytatása alól teljes felmentés esetén

(1) A kazán gépkönyvének mindkét példányát a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyese köteles kiállítani és a hatóságnak - a kazán üzemeltetési helye szerint illetékes - területi szervéhez elküldeni.

(2) A hatóság területileg illetékes szerve a használati engedély megadását követőleg a gépkönyv egy példányát hitelesítve megküldi az üzemben tartónak.

5.2.2 Részleges gyártóművi eljárás alá vont kazán esetében

(1) A kazán gépkönyvének mindkét példányát a hatóság állítja ki.

(2) "A" felügyeleti osztályba tartozó kazán gépkönyvének mindkét példányát a részleges gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg a hatóság a kazán üzemeltetési helye szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el.

(3) "B" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében, ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági vizsgálat [8. pont (7) bekezdés] nincs előírva, a gépkönyv mindkét példányát a részleges gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg - a használati engedély megadása után - a hatóság átadja a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyesének. A biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyese - ha nem azonos a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervvel - a gépkönyv mindkét példányát köteles a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervhez megküldeni és az köteles a kazán üzembe helyezésének tényét és időpontját - a gépkönyv egy példányának megküldése mellett - a hatóság területileg illetékes szervének bejelenteni.

(4) "B" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében, ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági vizsgálat [8. pont (7) bekezdés] is elő van írva, a gépkönyv mindkét példányát a részleges gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg a hatóság a kazán üzemeltetési helye szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el.

(5) A (2) és (4) bekezdésben említett esetben a hatóság területileg illetékes szerve a használati engedély megadását követőleg a gépkönyv egy példányát hitelesítve megküldi az üzemben tartónak.

5.2.3 Teljes gyártóművi eljárás alá vont kazán esetében

(1) A kazán gépkönyvének mindkét példányát a hatóság állítja ki.

(2) "A" felügyeleti osztályba tartozó kazán gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg a hatóság a kazán üzemeltetési helye szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el és az a használati engedély megadását követőleg a gépkönyv egy példányát hitelesítve megküldi az üzemben tartónak.

(3) "B" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében a gépkönyv mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg - a használati engedély megadása után - a hatóság átadja a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyesének. A biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyese - ha nem azonos a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervvel - a gépkönyv mindkét példányát köteles a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervnek megküldeni, és az köteles a kazán üzembe helyezésének tényét és időpontját - a gépkönyv egy példányának megküldése mellett - a hatóság területileg illetékes szervének bejelenteni.

5.3 Általános előírások

(1) Ha külföldről behozatalra kerülő kazán esetében a gyártóműben a hatóság gyártóművi vizsgálatot nem végez, a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyese a gépkönyv kiállításakor annak a gyártás során alkalmazott anyagok jellemzőire és bizonylataira vonatkozó rovatait is köteles kitölteni.

(2) Az üzemben tartó köteles a gépkönyvet gondosan megőrizni, a kazán közelében tartani és a hatóság kívánságára rendelkezésére bocsátani.

(3) A hatóság jogosult a gépkönyvet legfeljebb 30 napi időtartamra elismervény ellenében átvenni, azonkívül ha a használati engedély hatályát veszti vagy megvonásra kerül, a gépkönyvet bevonni.

(4) A gépkönyv másik példányát a hatóság őrzi meg és az üzemben tartó birtokában levő példánnyal egyezően, folyamatosan vezeti.

II.
HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

6. Gyártás engedélyezési eljárás

 

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazán előállítására, a gyártás megkezdését megelőzőleg gyártási engedélyt kell kérni.

(2) A gyártási engedély megszerzése előfeltételét képezi a gyártás megkezdésének.

 

6.1. Az eljárás lefolytatása

(1) A gyártási engedély iránti kérelmet az R. 5. § (2) bekezdésében megjelölt szervnek az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet Kazánfelügyeleti Főosztályához 1122 Budapest, Tóth Lőrinc u. 11., (a továbbiakban: hatóság) kell benyújtania.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a 6.3 pontban előírt tartalmú gyártás engedélyezési dokumentációt 3 példányban. (Amennyiben az engedély iránti kérelem mennyiségi korlátozás nélküli előállításra vonatkozik, akkor az egyik példányt másolásra alkalmas kivitelben kell benyújtani.)

(3) A gyártási engedélyben a hatóság előírhatja, hogy a gyártás melyik szakaszában kell a kazán gyártóművi eljárását lefolytatni.

(4) A gyártásra vonatkozólag - a berendezés szerkezeti megoldásától függően - a hatóság külön feltételeket írhat elő.

 

6.2 Általános előírások

(1) Ha a gyártó a gyártási engedélyben előírt valamely feltételtől vagy az engedélyezett dokumentációtól eltérni kíván, a gyártási engedély módosítását köteles kérni.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a változtatandó részek műszaki dokumentációját, amelyet a 6.3 pontban előírt tartalmú gyártás engedélyezési dokumentáció követelményeinek megfelelően, annak értelemszerű alkalmazásával kell elkészíteni és 3 példányban kell benyújtani.

Ha a kérelem mennyiségi korlátozás nélküli előállításra szóló gyártási engedély módosítására irányul, a műszaki dokumentáció egyik példányát másolására alkalmas kivitelben kell benyújtani.

(3) Ha a szándékolt változtatás jelentős terjedelmű vagy kisebb változtatások miatt a gyártási engedély többször módosításra került, a hatóság elrendelheti új gyártás engedélyezési eljárás lefolytatását az addig engedélyezett valamennyi változtatás figyelembevételével.

(4) Biztonságtechnikai hiányosság felmerülése esetén, annak megjelölése mellett, a hatóság is felhívhatja a gyártót, hogy a gyártási engedély módosítását kérje. Ebben az esetben a gyártó 30 napon belül köteles a kérelmet benyújtani, mellékelve ahhoz a változtatandó részeknek - a 6.3 pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - elkészített dokumentációját.

(5) Hatályát vesztett gyártási engedély megújítása iránti kérelemhez újabb gyártás engedélyezési dokumentációt mellékelni nem kell.

 

6.3 Gyártás engedélyezési dokumentáció

Annak megítélésére szolgál, hogy a tervezett szerkezeti megoldások alapján gyártandó kazán üzembe helyezés után kielégíti-e a biztonságos üzemelés feltételeit.

A dokumentáció tartalmaz:

- rajzokat,

- számításokat,

- műszaki leírást,

- kezelési utasítást.

6.3.1 Rajzdokumentáció

(1) A következő rajzokat kell tartalmaznia:

- a kazán méretezett, tételes anyagjegyzékkel ellátott összeállítási rajzát. Fel kell rajta tüntetni a kazán fontosabb paramétereit: teljesítmény, túlnyomás, hőmérséklet, próbanyomás, szükséges tápvíz-hőmérséklet és minőség, tüzelési rendszer megnevezését.

Szerepelnie kell a hozzátartozó részletrajzok jegyzékének.

Amennyiben a kazán nagyságából adódóan ezek az adatok rajztechnikai okokból nem szerepeltethetők a fő összeállítási rajzon, úgy a darabjegyzék és összetartozó rajzok külön lapokon szerepelhetnek;

- a kazánt, segédberendezéseit, tartozékait, tüzelőberendezéseit feltüntető elrendezési rajzot;

- a szabványos rajzlebontási rendszer szerint készült, műhelyrajz részletességű részletrajzokat. Ezeken szerepeltetni kell a gyártásra vonatkozó utasításokat, a hegesztésre vonatkozó jelöléseket, értékeket;

- egyéb, a kazán üzemviszonyainak elbírálásához szükséges rajzokat, sémákat.

(2) A rajzokból ki kell tűnni a kazán működési rendszerének. Áttekinthető legyen a tüzelés és szerkezeti részek viszonya, a füstgázhuzamok elrendezése, a vízszint és víztéri viszonyok és minden nyomás alatti rész funkciója.

(3) Megállapítható legyen a kazán és segédberendezéseinek kapcsolata.

(4) A kazán fő- és részösszeállítási rajzain a segédberendezésekhez, automatika elemekhez, füstgáz-, tápvíz-, főgőz biztonsági szelephez stb. csatlakozó csonkokat méretük feltüntetésével meg kell nevezni úgy, hogy rendeltetésük abból kitűnjön.

(5) Műhelyrajz részletességű részletrajzokat nem kell készíteni a szabványosított, vagy elfogadott és katalógus alapján gyártott szerkezeti egységekről, szerelvényekről, csonkokról stb., de ezek anyagát, méretét és az elbíráláshoz szükséges jellemzőket fel kell tüntetni.

6.3.2 Szilárdsági számítások

(1) A szilárdsági számításokat minden igénybe vett alkatrészre el kell végezni az előforduló legnagyobb terhelés figyelembevételével.

El kell végezni a tartószerkezet, állványzat, támaszok statikai számításait és ezt, illetőleg az erről szóló tervezői nyilatkozatot a hatósághoz be kell nyújtani.

Fel kell tüntetni a számítási alapadatokat, az alkalmazott képletet, a képletbe behelyettesített értékeket, a számított értéket, valamint az alkalmazott (kerekített) értékeket. A számítás menete legyen követhető.

Hivatkozni kell a rajzdokumentációra (rajzszám, darabjegyzékszám stb.), vagy a számításban kell közölni az alkatrész vázlatát, szintén a rajzdokumentációra való egyértelmű hivatkozással.

A szilárdsági számítás keretében kell a biztonsági szerelvények csonkjainak átömlő keresztmetszetét ellenőrizni.

(2) A méretezéshez az állami szabványokat és a hatóság által elismert egyéb számítási eljárásokat kell alkalmazni. Különleges elemeknél, vagy szabványos számítási módszer (előírás) hiányában szakirányú intézmény, szerv méretezése elfogadható.

Ha a számítás nem készíthető, vagy annak szabatossága kétséges, a számítás kísérleti mérésekkel és ennek eredményéről kiállított szakértői bizonylattal helyettesíthető.

(3) Külföldi számítási módszerek elfogadhatók, ha alkalmazásuk esetén a hazai biztonsági követelmények teljesülnek. Ennek feltételei: a hazai előírásokkal, módszerekkel azonosíthatók, egyeztethetők legyenek. A számításnak a fogalmak, a mértékegységek, számítási tényezők stb. szempontjából egyneműnek kell lennie.

(4) Figyelembe veendő főbb igénybevételek:

- a belső és külső nyomás, a töltet hidrosztatikus nyomása, a szerkezet és töltet önsúlya üzemi viszonyok közt és nyomáspróbakor;

- szél-, hóterhelés;

- hőhatások, tüzelési mód hatása, hőtágulások, hőfeszültségek;

- töltetek vegyi hatása;

- támasztó, merevítő elemek, belső szerkezetek, csővezetékek hatására fellépő helyi feszültségek;

- különleges igénybevételek, hajlítónyomatékok, dinamikus hatások stb.

(5) Nem kell szilárdsági méretezést végezni:

- a szabványosított elemeknél, ha az anyag, méret, kivitelezés, beépítés, alkalmazási körülmények igazoltan megfelelnek az állami szabványoknak;

- önálló egységben beépítendő tartozékokra, ha azok alkalmasságát műbizonylat, vagy szakértői bizonylat igazolja.

(6) A hatóság a számítógéppel végzett szilárdsági számítást elfogadja, ha a kérelmező mellékeli a számítás programját, vagy ha az nem áll rendelkezésre, kitölti a hatóság által rendelkezésre bocsátott adatlapot.

6.3.2.1 Szilárdsági méretezés alapadatai

(1) A méretezés alapjául a tervezési nyomás szolgál, a fellépő járulékos igénybevételek figyelembevételével. A hidrosztatikus nyomást 0,5 bar (5 m. v. o.) értéken felül számításba kell venni. Az ilyen módon méretezett szerkezet szilárdsági alkalmasságát próbanyomásra is ellenőrizni kell (a próbanyomás nagyságát a 17.2 pontban foglaltak szerint kell meghatározni).

(2) Túlhevítő után elhelyezett, a kazán dobnyomásánál kisebb lefúvatási nyomásra beállított biztonsági szelepek esetén a túlhevítő egyes szakaszait ennek figyelembevételével lehet méretezni.

(3) Tápvíz-előmelegítők méretezésénél a hidrosztatikus nyomásból és a hidrodinamikus ellenállásból eredő többlet-igénybevételt is figyelembe kell venni. Öntöttvas bordáscsöves tápvíz-előmelegítőket a kazán tervezési nyomásnál 25%-kal -, de legalább 10 barral (10,19 kp/cm2) - nagyobb nyomásra kell méretezni.

(4) Kényszerkeringtetésű, kényszerátáramlású kazánok méretezésénél az üzemszerűen fellépő maximális nyomást kell alapul venni.

(5) Több nyomásterű kazán esetében, ha üzemeltetéskor egyik nyomástérben vákuum keletkezhet, a túlnyomás alatti tér tervezési nyomását 1 bar-ral (1,019 kp/cm2) növelni kell. Ha az egyes nyomásterekben különböző a tervezési nyomás, az elválasztó falat külső nyomásra és horpadásra is ellenőrizni kell.

(6) Ha a nyomás alatti terek falát a belső nyomáson kívül egyéb terhelések is érik, úgy azokat a maximális összetett feszültség szerint kell számításba venni.

6.3.2.2. Szilárdsági jellemző, biztonsági tényező

(1) A szilárdsági jellemzőt az állami szabványok szerint kell alkalmazni. Közbenső értékeknél lineárisan lehet interpolálni.

(2) A biztonsági tényező nagyságát az érvényes állami szabványok határozzák meg.

6.3.3 Műszaki leírás

Részletesen összefoglalja az egész dokumentációt és tartalmazza mindazt, ami a rajzokból, számításokból nem tűnik ki:

- azonosítási adatokat:

- kazán megnevezése,

- kazán típusa,

- gyártója,

- a gyártó telephelye (ha ismert),

- fontosabb súlyadatok,

- a berendezés gyári száma (ha ismert),

- leendő üzemeltető (ha ismert),

- gyártani kívánt darabszám;

- a kazán céljának, használati módjának, üzemeltetésének rövid leírását;

- főbb kalorikus jellemzőket és azok leírását;

- hőtechnikai jellemzők,*

- tüzelőanyag,

- gőzfejlesztő részek és utófűtő-felületek kapcsolása,

- tüzelőberendezés leírása,

- segédberendezések,

- falazat,

- állványzat,

- tartószerkezet,

- biztonsági és üzemi szerelvények,

- a kazán csonkjai és azok funkciói,

- tisztító és vizsgáló nyílások;

- a kazán konstrukciója által megkövetelt tápvízminőség szabvány szerinti paramétereit;

- az önműködő szabályozás és védelmi automatika rendszerének és működésének általános leírását;

- gyártással, szereléssel kapcsolatos előírásokat;

- az üzemviszonyok, a szerkezeti kialakítás, a gyártás és a szerkezeti anyag jellemzőinek figyelembevételével a hőkezelési eljárást. Az eljárás módját, az időtartamokat, a hőmérsékleteket és a hőkezelendő részek felsorolását.

6.3.4 Kezelési utasítás: tartalmaznia kell a berendezés üzemével kapcsolatos összes tennivalókat, továbbá gáz-, illetőleg olajtüzelésű kazán esetén a védelmi reteszrendszerek hideg- és melegüzemi próbájának módját és feltételeit.

 

 

 

* Villamos fűtésű kazán esetében figyelembe veendő fűtött felület a dob palástja és fenekei. A hőtechnikai szempontból számított felületet a következő képlet határozza meg:

F = fűtött felület (m2)

N = villamos teljesítmény (kW)

7. Gyártóművi eljárás

 

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó minden kazán esetében a gyártóművi eljárást általában le kell folytatni, külföldről behozatalra kerülő kazán esetében azonban a hatóság a biztonságtechnikai behozatali engedélyben a gyártóművi eljárás lefolytatása alól - a kazán rendszerétől függően - részleges vagy teljes felmentést adhat.

(2) Falazott, meredekcsöves besugárzott tűzterű és általában olyan kazán esetében, amelynek a gyártóműben csak egyes elemeit készítik el és az üzemeltetési helyen kerül összeállításra, a gyártóművi eljárás általában elmarad. Ebben az esetben is azonban a különálló, de egységes szerkezeti részeknek (dobok, kamrák) a gyártóművi vizsgálatait a gyártóműben el kell végezni, kivéve, ha ez alól indokolt esetben a hatóság részleges vagy teljes felmentést ad. Az elmaradó gyártóművi vizsgálatok elvégzése tekintetében a 10.1 pont (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A gyártóművi eljárás tartalma: a kazán túlnyomás alá kerülő részeinek teljes külső-belső szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája. Ezeket a vizsgálatokat a hatóság végzi és azok eredményét a gépkönyvbe bejegyzi.

(4) A gyártónak el kell végeznie a hatósági vizsgálatot előkészítő egyes vizsgálatokat, ellenőrzéseket és azok bizonylatolását (7.2 pont).

 

7.1. A gyártóművi eljárás lefolytatása

(1) A gyártóművi eljárás körébe tartozó vizsgálatok elvégzését a gyártónak, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyesének a 15. pont (1) bekezdésében előírt módon és a (3) bekezdésben előírt adatok közlése mellett kell a hatóságtól kérnie.

(2) A hatóság a vizsgálatok időpontját a 15. pont (1) - (2) bekezdésében foglaltak szerint tűzi ki.

7.1.1 Gyártóművi szerkezeti vizsgálat

(1) A gyártóművi szerkezeti vizsgálatot a gyártásnak a hatóság által előírt szakaszában, ilyen előírás hiányában a kazánnak szigetelés, burkolás előtt készreszerelt állapotában kell elvégezni.

(2) A gyártóművi szerkezeti vizsgálat elvégzésének időpontjában a hatóság rendelkezésére kell bocsátani:

- a gyártási engedélyt és annak mellékletét képező rajzdokumentációt,

- a beépített szerkezeti anyagok gyártóművi műbizonylatait,

- a gyártómű által már elvégzett vizsgálatok bizonylatait,

- a kazán gépkönyvét azon adatok kitöltésével, amelyeket a gyártás ez időpontig lehetővé tesz,

- a gyártásközi vizsgálat zavartalan elvégzéséhez szükséges összes segédeszközt.

(3) A gyártóművi szerkezeti vizsgálatot a 16. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával végzi a hatóság.

(4) A gyártóművi szerkezeti vizsgálat kielégítő eredménye esetén a hatóság engedélyt ad a különálló szerkezeti részek összehegesztésére és a nyomáspróba előkészítésére.

(5) A vizsgálat tapasztalatai alapján, a hatóság ismételt külső-belső szerkezeti vizsgálatot rendelhet el a kazán készreszerelt állapotában, de még szigetelés és burkolás előtt.

7.1.2 Gyártóművi nyomáspróba

(1) A gyártóművi nyomáspróbát a kazán összeszerelt állapotában - szigetelés és burkolás előtt - kell megtartani.

(2) A gyártóművi nyomáspróba időpontjában a hatóság rendelkezésére kell bocsátani:

- a gyártási engedélyt és annak mellékletét képező rajzdokumentációt,

- az összes beépített szerkezeti anyag műbizonylatát,

- a gyártómű által elvégzett vizsgálatok bizonylatait,

- a kazán gépkönyvét, teljes mértékben kitöltött állapotban,

- a nyomáspróba zavartalan elvégzéséhez szükséges segédeszközöket.

(3) A nyomáspróbát a 17. pontban foglaltak szerint végzi el a hatóság. A biztonsági szelepek vizsgálata és hitelesítése tekintetében a 20. pontban foglaltak az irányadók. A nyomáspróba kielégítő eredménye esetén a hatóság a gépkönyvben igazolja a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását és azt követőleg lehet a kazánt szigetelni, burkolni, tartozékait, szerelvényeit stb. felszerelni.

 

7.2 A gyártómű által végzendő bizonylatolások, ellenőrzések és vizsgálatok

(1) A szabályzat hatálya alá tartozó kazánok, tartozékok, szerkezeti elemek gyártója köteles az előállítás során gondoskodni a szakszerű gyártásellenőrzésről. Biztosítania kell az állami szabványok, valamint a hatóság által meghatározott vizsgálatok, ellenőrzések elvégzését, ezek kiértékelését, bizonylatolását.

(2) Az elvégzett vizsgálatok, ellenőrzések eredményét az állami szabványok által meghatározott módon bizonylatolni kell.

7.2.1 Szerkezeti anyagok és félgyártmányok bizonylatolása

(1) A berendezés minden túlnyomásra igénybe vett anyagának az adott célra való alkalmasságát a hatályos állami szabványokban előírt módon kell tanúsítani.

(2) A minőség tanúsítása alapját képező vizsgálatokat az alapanyag, vagy félgyártmány előállítójának kell elvégezni és ezt hitelt érdemlően bizonylatolni.

(3) A hatóság az anyag, vagy félgyártmány előállítójánál, készletezőjénél, vagy a kazán gyártójánál is elvégezheti a minőségek és a tárolás, valamint az azonosítás ellenőrzését. Ennek folyamán elrendelhet ellenőrző vizsgálatokat, amelyek az anyag minősége, vagy azonosítása tekintetében felmerült hiányosságokat hivatottak pótolni.

(4) A szerkezeti anyagok és félgyártmányok azonosíthatóságára a vizsgált és minőségileg megfelelő termékeket az előírt jelölésekkel (minőség, gyártó, számjelek) kell ellátni, illetve a gyártás folyamán hitelesen át kell jelölni, bélyegezni.

(5) A bizonylatokat az anyagok, félgyártmányok, illetőleg a kazán előállítója köteles megőrizni és felhívásra a hatóságnak bemutatni, új berendezések esetén köteles a gépkönyv megfelelő rovataiba a felhasznált anyagokra, félgyártmányokra vonatkozó adatokat bevezetni és a birtokában levő eredeti bizonylatokra szám szerint, tételesen hivatkozni, az azonosságot cégszerű aláírásával igazolni.

(6) A gyártás befejezése után átfogó ellenőrzést kell végezni, amely a következőkre terjed ki:

- anyagbizonylatok és azok ismételt egyeztetése (az azonosító jelek alapján) a berendezésekkel,

- a tervdokumentációval való egyeztetés,

- biztonsági követelmények, biztonságtechnikai előírások egyeztetése a gyártmánnyal,

- a kivitelező által elvégzett vizsgálatok, ellenőrzések teljességének számbavétele az azokról készült nyilatkozatok, szakértői bizonylatok alapján,

- a hatósági előírásokban, engedélyekben előírt külön vizsgálatok, ellenőrzések sikeres elvégzése és bizonylatolása,

- a házi szerkezeti vizsgálat és nyomáspróba sikeres megtartása.

(7) A gyártónak az előző pontban kielégítő eredménnyel elvégzett ellenőrzése alapján az ellenőrzés során hiánytalanul megvizsgált bizonylatok, minőségi bizonyítványok és szakértői bizonylatok csatolásával nyilatkozatot kell készítenie, amely tanúsítja az elkészült berendezés adott célra való alkalmasságát. A nyilatkozatot a kazán gépkönyvébe kell bevezetni, a gyártó aláírásával és bélyegzőjével ellátva.

(8) A nyilatkozatot a gyártóművi nyomáspróbára kell a hatóság rendelkezésére bocsátani.

(9) Kazánon, tartozékán, szerkezeti elemén készregyártás, készremunkálás, illetőleg beépítés után roncsolásos vagy károsodás veszélyével járó vizsgálatot csak a hatóság engedélyével vagy utasítására szabad végezni. Ilyen vizsgálat után az eredeti - biztonsági követelményeknek megfelelő - állapotot kell helyreállítani és a szükséges ellenőrzésekről ismételten gondoskodni kell.

(10) A gyártó az általa készített kazánokról nyilvántartást köteles vezetni. A sorszámozott nyilvántartásnak tartalmaznia kell a berendezés gyári számát, típusát, fűtött felületét, tervezési nyomását és az első üzemeltető címét. A nyilvántartást a hatóság kívánságára betekintésre be kell mutatni.

 

8. Biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárás

 

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazánnak külföldről történő behozatalához a hatóságtól biztonságtechnikai behozatali engedélyt kell kérni.

(2) Az engedély megszerzésének módja és a megadás feltételei tekintetében a gyártás engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások (6. pont) - az alábbi (3)-(7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - az irányadók.

(3) Az engedély iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell a dokumentáció magyar nyelvű hiteles fordítását is.

(4) A biztonságtechnikai behozatali engedély iránti kérelmet az R. 5. § (3) - (4) bekezdésében megjelölt szerv köteles a hatósághoz benyújtani.

(5) Honosított műszaki dokumentációt kell benyújtani, ha az alkalmazott mértékrendszer, rajztechnika, jelölési mód, előírás-rendszer nem ismert, nem azonosítható, vagy nem bírálható el egyértelműen.

(6) Külföldi idegen nyelvű számításoknál a hatóság kívánságára mellékelni kell az eredeti számítási források egy példányát és annak magyar nyelvű lektorált fordítását.

(7) A biztonságtechnikai behozatali engedélyben a hatóság előírhatja, hogy a gyártás melyik szakaszában kell a gyártóművi eljárást lefolytatni, továbbá, hogy a gyártóművi eljárás lefolytatása alól részleges vagy teljes felmentés adása esetén a gyártóműben el nem végzendő gyártóművi vizsgálatok helyett a kazán üzemeltetési helyén az üzembe helyezés engedélyezése előtt - az egyébként elvégzendő hatósági vizsgálatokon kívül - milyen egyéb hatósági vizsgálatokat kell elvégezni.

 

9. Felállítási engedélyezési eljárás

 

9.1 Az eljárás lefolytatása

(1) Az eljárást "A" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében kell lefolytatni.

(2) A felállítási engedélyezési eljárás lefolytatásának előfeltétele a felállítani kívánt kazán gyártási vagy biztonságtechnikai behozatali engedélyének megléte.

(3) A felállítási engedélyt általában az üzemben tartó köteles kérni. Abban az esetben, ha a beruházás teljes vagy részleges lebonyolítását nem az üzemben tartó, hanem kijelölés vagy megbízás alapján más szerv végzi, a felállítási engedélyt a beruházást lebonyolító szerv is kérheti. A kérelmet a hatóság területileg illetékes szervéhez kell benyújtani és mellékelni kell

- a felállítani kívánt kazán gyártási, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélyét vagy közölni annak számát,

- a felállítási dokumentációt 2 példányban (9.3 pont).

 

9.2 Általános előírások

(1) "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánt felállítási engedély alapján szabad az üzembevétel helyén felállítani, áthelyezni; elhelyezését, környezetét megváltoztatni.

(2) Kivételt képeznek a felépítésük szerint mobil kazánok, ha nincsenek huzamosabb ideig kazánházi funkciót ellátó épületbe telepítve, továbbá a kazánok tartozékát képező nem különálló gőztúlhevítők, tápvíz-előmelegítők stb.

 

9.3 A felállítási dokumentációval szemben támasztott főbb követelmények

(1) A felállítási dokumentáció annak elbírálására szolgál, hogy a létesítendő kazán elhelyezését, kezelését, üzemeltetését nem veszélyezteti-e valamilyen környezeti körülmény. A dokumentáció két részből áll:

- rajzokból és

- műszaki leírásból.

(2) Rajzdokumentáció:

Tartalmazza a kazánt magában foglaló épület, a belső környezet és az ott elhelyezett összes berendezés megnevezését, léptékhelyes alaprajzi ábrázolását. A kazánház alaprajzán az elhelyezett segédberendezéseken, csővezetékeken kívül fel kell tüntetni a fő szállítási útvonalakat, kijáratokat, vészkijáratot.

Az alaprajzi ábrázoláson túlmenően metszetrajzokat kell készíteni az alaprajzi ábrázolásoknak megfelelő léptékben úgy, hogy azokon az ábrázolt berendezések, vezetékek stb. egymáshoz való viszonya egyértelműen kitűnjön. A metszetrajzokat nem helyettesíti a függőleges csőterv. A rajzoknak tartalmazniok kell a kazánház belső elrendezését, valamint a kazán üzemét szolgáló segéd- és kiegészítő berendezéseket (szivattyúk, tartályok stb.). Fel kell tüntetni továbbá a tápvíz-előkészítő berendezés összeállítási rajzát és annak a kazánhoz való kapcsolódását.

(3) Műszaki leírás

Tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, melyek a berendezés és környezetének, továbbá biztonságos üzemeltetésének elbírálásához szükségesek és amelyek a rajzdokumentációból nem tűnnek ki.

A műszaki leírás részét képezik az esetleges szükséges tervezői, szakértői nyilatkozatok, kiegészítő számítások.

Mellékelni kell a vízelőkészítő berendezés leírását. Ez tartalmazza az alkalmazott vízelőkészítés típusát, fő méreteket, a töltetek minőségét, mennyiségét és rétegmagasságát, a névleges teljesítőképességet, a vegyszer felhasználását, valamint a feldolgozásra kerülő nyersvíz eredetét és annak az állami szabványok szerinti egy évnél nem régebbi analízisét.

 

10. Használati engedélyezési eljárás

 

(1) Az eljárást minden "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánnál le kell folytatni.

(2) Az eljárás lefolytatásának előfeltétele a felállítási engedély megléte. Vizsgálatának tárgya a helyszínre kiszállított kazánberendezés, illetőleg a kazán és tüzelőberendezés üzemkész állapotban összeszerelve.

(3) Az eljárás vizsgálati tartalma: az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálat, a kazán és tüzelőberendezés együttes alkalmazhatóságára vonatkozó minősítő vizsgálat, a próbaüzemi vizsgálat és a komplex biztonsági vizsgálat.

 

10.1 Első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálat

(1) A vizsgálati kérelmet a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervnek a 15. pont (1) bekezdésében előírt módon a hatóság területileg illetékes szervéhez kell benyújtania. A kérelemben közölni kell a gyártási, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedély számát, továbbá a 15. pont (3) bekezdésében előírt adatokat és gáz- vagy olajtüzelésű kazán esetében a kérelemben közölni kell a tüzelőberendezés gyártási, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélyének számát.

(2) Sikeres - a nyomáspróbát is magában foglaló - gyártóművi eljárás alá vont kazán esetében a vizsgálat, a helyére állított kazán megfelelő tömörségének ellenőrzésére szorítkozik - amely engedélyezési nyomáson végzett nyomáspróbát jelent - a szigetelés és burkolás, valamint az összeszerelt szerkezeti részek megbontása nélkül, amennyiben külsérelmi nyomok a kazánon nem találhatók.

(3) A biztonsági szelepek vizsgálata és hitelesítése tekintetében a 20. pontban foglaltak az irányadók.

(4) Külföldről behozatalra kerülő és a gyártóművi eljárás lefolytatása alól részleges vagy teljes felmentéssel bíró kazánnál - ideértve a "B" felügyeleti osztályba tartozó kazánt is - a biztonságtechnikai behozatali engedélyben előírt helyettesítő vizsgálatokat [8. pont (7) bekezdés] is ezen eljárás keretében kell elvégezni.

(5) A helyszínen összeállított kazánok esetében [7. pont (2) bekezdés] ezen eljárás keretében kell elvégezni a falazás, szigetelés és burkolás előtti - a gyártóművi eljárásban előírt - teljes külső-belső szerkezeti vizsgálatot és nyomáspróbát is.

(6) A sikeres eredménnyel elvégzett vizsgálatok, továbbá a kötelező vegyi kezelés elvégzését igazoló nyilatkozat képezik előfeltételét a "kazán és égő együttes alkalmazhatóságára vonatkozó minősítő vizsgálat", illetőleg a "próbaüzemi vizsgálat" elvégzésének.

 

10.2 Próbaüzemi vizsgálat

(1) Minden "A" felügyeleti osztályba tartozó gáz-, illetőleg olajtüzelésű, továbbá szénportüzelésű kazánnál el kell végezni, ha azon a 10.21 pont alatti vizsgálatot nem közvetlenül a 10.1 pont alatti vizsgálatot követőleg végezték el [10.21 pont (8) bekezdés].

(2) A vizsgálatot az üzemben tartó vagy az általa megbízott szakvállalat végzi.

(3) A vizsgálat elvégzésének alapfeltétele a 10.21 pont szerint elvégzett minősítő vizsgálat. Kivétel a 10.21 pont (8) bekezdésben foglalt eset.

(4) A vizsgálatot csak bizonylatolt hidegüzemi reteszpróba sikeres elvégzése után lehet megkezdeni.

(5) A vizsgálatot megkezdésétől számított 21 napon belül kell elvégezni.

(6) A vizsgálat tartalma:

- az összes üzemi és biztonságtechnikai automatika elem üzemi állapotra való beállítása,

- olyan időtartamú normál üzem tartása, amely a rendszer stabilitását igazolja (legalább 24 óra).

(7) A vizsgálat megfelelő eredményű elvégzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az előző bekezdésben előírt vizsgálati követelmények teljesítésének részletes leírását, valamint az üzem biztonságára vonatkozó egyéb adatokat.

10.21 A kazán és égő együttes alkalmazhatóságára vonatkozó minősítő vizsgálat

(1) A vizsgálatot a GOMBSZ alapján olyan gáz-, illetőleg olajtüzelésű kazánnál kell elvégezni, amelyre felszerelt égő gyártási engedéllyel rendelkezik (GOMBSZ szerint), de az adott típusú kazánnal együtt még nem üzemelt. A vizsgálat típusvizsgálatnak minősül, egyfajta berendezéspár esetében csak egyszer kell elvégezni.

(2) A minősítő vizsgálatot a hatóság Gázbiztonságtechnikai Főosztályától kell kérni.

(3) A minősítő vizsgálatot csak bizonylatolt hidegüzemi reteszpróba sikeres elvégzése után lehet megkezdeni.

(4) A minősítő vizsgálatról készült bizonylatnak tartalmaznia kell:

- az égő engedélyszámát,

- az égő és kazán együttes minősítő vizsgálatáról szóló bizonylat kibocsátójának megnevezését, a bizonylat számát és keltét,

- az alkalmazott fúvóka típusát és jellemző adatait (olajégőnél a porlasztási kúpszöget is),

- a tüzelőanyag-nyomás megengedett értékét,

- az égő mért teljesítményét (figyelembe véve az alkalmazott fúvókát és tüzelőanyag-nyomást),

- az előírt minimális szellőztetési időt,

- a vizsgálat eredményét [a 10.21 pont (6) bekezdése szerint].

(5) A hatóság a gépkönyvbe a (4) bekezdésben említett adatokat bejegyzi.

(6) A kazán és az égő együttes alkalmazhatóságára irányuló minősítő vizsgálat, illetőleg az ennek eredményéről szóló bizonylat akkor fogadható el, ha igazolja:

- az előírt összes reteszfeltétel megfelelően működik,

- általában, hogy az égő minden jellemző tekintetében összhangban van a kazánnal, az együttes üzemeltetés sem a kazán, sem a tüzelőberendezés biztonságát nem veszélyezteti vagy károsítja,

- az égővel előállítható láng jellemzői minden tekintetben megfelelnek a tűztér kialakításának és ott károsodást nem okozhatnak,

- a beszabályozott égő által nyújtható maximális hőteljesítmény megfelel a kazán tervezett, illetve engedélyezett, névleges maximális teljesítőképességének, hőterhelésének és más jellemzőinek,

- a beszabályozott égő által maximálisan leadható hőteljesítmény mellett a kazán véletlen túlterhelése kizárt, továbbá biztosított, hogy ez a határ az üzemeltetés során nem léphető túl.

(7) Ha a minősítő vizsgálatot (10.21 pont) az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálatot (10.1 pont) közvetlenül követően végzik, úgy a begyújtástól számított 21 napon belül kell a vizsgálatot elvégezni. Ez esetben a próbaüzemi vizsgálat (10.2 pont) mellőzhető és a komplex biztonsági vizsgálat (10.3 pont) sikeres elvégzését követően adja meg a hatóság a használati engedélyt.

(8) Ha a minősítő vizsgálatnak (10.21 pont) a (7) bekezdés szerinti sorrendben és időre történő elvégzésére nincs mód, úgy az adott berendezéspárra a próbaüzemi vizsgálat (10.2 pont), majd a komplex biztonsági vizsgálat (10.3 pont) sikeres elvégzését követőleg azzal a feltétellel adja meg a hatóság a használati engedélyt, hogy a 10.21 pont szerinti minősítő vizsgálatot, az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálatot (10.1 pont) követő 6 hónapon belül kell elvégezni.

 

10.3 Üzembevétel előtti komplex biztonsági vizsgálat

(1) A vizsgálatot a hatóság területileg illetékes szervétől a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervnek kell kérni "A" felügyeleti osztályba tartozó gáz-, illetőleg olajtüzelésű, továbbá szénportüzelésű kazán esetében.

A vizsgálat elvégzésének feltétele a sikeres eredménnyel elvégzett és bizonylatolt próbaüzemi vizsgálat (10.2 pont) vagy a 10.21 pont (7) bekezdésében foglaltak alapján a kazán és égő együttes alkalmazhatóságára vonatkozó minősítő vizsgálat.

(2) A hatóság a komplex biztonsági vizsgálatot a 19. pontban foglaltak szerint végzi el.

 

10.4 Használati engedély

10.4.1 "A" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében

(1) A használati engedélyezési eljárás sikeres lefolytatását követőleg a használati engedélyt a hatóság területileg illetékes szerve adja meg. A használati engedély 3 évig hatályos.

(2) A használati engedély hatályának megszűnte előtt legalább 30 nappal köteles az üzemben tartó a hatóság területileg illetékes szervétől a használati engedély megújítását kérni.

(3) A használati engedély megújításának előfeltétele 3 évenként szerkezeti vizsgálat, 6 évenként szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba és biztonsági szelepek vizsgálata kielégítő eredményű elvégzése.

(4) A 3 évenként esedékes szerkezeti vizsgálatot a használati engedély hatályának megszűnte előtt legfeljebb 3 hónappal lehet elvégezni.

(5) A (3) bekezdésben említett vizsgálatok kielégítő eredményű elvégzése esetén a hatóság területileg illetékes szerve a használati engedélyt újabb 3 évi időtartamra adja meg.

(6) A használati engedélyt a hatóság területileg illetékes szerve indokolt esetben 3 hónapi időtartamra, Kazánfelügyeleti Főosztálya 12 hónapi időtartamra a (3) bekezdésben említett hatósági vizsgálatok hiányában is megújíthatja.

10.4.2 "B" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében

(1) A használati engedélyt

- teljes gyártóművi eljárás lefolytatása esetén, továbbá részleges gyártóművi eljárás lefolytatása esetén, ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági vizsgálat [8. pont (7) bekezdés] nincs előírva, a hatóság,

- gyártóművi eljárás alól teljes felmentés esetén, továbbá részleges gyártóművi eljárás lefolytatása esetén, ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági vizsgálat [8. pont (7) bekezdés] is elő van írva, a hatóság területileg illetékes szerve

adja meg.

(2) A használati engedély határozatlan időre szóló hatályú.

 

11. Átalakítás engedélyezési eljárás

 

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazán esetében le kell folytatni az átalakítási engedélyezési eljárást, amennyiben a kazánon az eredetileg engedélyezett formától eltérő változtatást kívánnak végezni, vagy olyan módosítást végrehajtani, amely a használati engedélyben rögzített bármely paramétert megváltoztatná.

(2) Az átalakítási engedély iránti kérelmet az üzemben tartónak kell a hatóság területileg illetékes szervéhez benyújtania. A kérelemhez a szándékolt átalakításra vonatkozólag a 6.3 pontban foglaltaknak megfelelően készített dokumentációt 2 példányban mellékelni kell.

(3) A hatóság a dokumentáció átvizsgálása alapján

- külön előírásokat tehet,

- szakértői vizsgálatot rendelhet el,

- engedélyezi a dokumentáció szerinti átalakítást.

(4) Az átalakítási engedélyben a hatóság előírja azokat a hatósági vizsgálatokat, amelyeket az átalakítás eredményének ellenőrzése céljából el kell végezni. Ezeknek a vizsgálatoknak (szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba, különleges ellenőrző vizsgálatok) kielégítő eredményű elvégzése előfeltétele a használati engedély megadásának.

 

12. Javítás engedélyezési eljárás

 

(1) Javítás engedélyezési eljárást az "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánnál kell lefolytatni, ha a kazánnak olyan eleme, illetve szerkezeti része hibásodik meg, vagy használódik el, amely a további biztonságos üzemben tartást nem teszi lehetővé, illetőleg amelynek cseréje a használati engedély megadásánál figyelembe vett biztonsági szintet kérdésessé teszi.

(2) A javítási engedély iránti kérelmet az üzemben tartónak kell benyújtania a hatóság területileg illetékes szervéhez. A kérelemhez mellékelni kell a javítási dokumentációt két példányban. A javítási dokumentációnak tartalmaznia kell a javításra vonatkozó összes adatot, amely igazolja a javítás utáni állapotnak az eredeti biztonsági szinttel való egyezőségét és értelemszerűen meg kell felelnie a 6.3 pontban foglalt követelményeknek is.

(3) A hatóság a dokumentáció átvizsgálása alapján

- külön előírásokat tehet a javítás módjára vonatkozólag,

- szakértői vizsgálatokat rendelhet el a javíthatóság megállapítása céljából

- vagy engedélyezi a dokumentáció szerinti javítást.

(4) A javítási engedélyben a hatóság előírja azokat a hatósági vizsgálatokat, amelyeket a javítás eredményének ellenőrzése céljából el kell végezni. Ezeknek a vizsgálatoknak (szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba, különleges ellenőrző vizsgálatok) kielégítő eredményű elvégzése előfeltétele a használati engedély megadásának.

(5) Nem kell javítási engedélyt kérni abban az esetben, ha a javítás az eredetileg fennálló biztonsági körülményekben hátrányos változást nem okozhat.

Ilyen például:

- 25%-ot meg nem haladó csőcserék,

- kitámasztások, merevítések stb. azonos elemekkel történő cseréje,

- szigetelés vagy falazat változatlan formában történő felújítása,

- 108 mm-nél kisebb átmérőjű csövek hegesztése, toldása stb.

 

13. Eljárás robbanások, sérülések alkalmával

 

(1) A szabályzat hatálya alá tartozó kazán robbanása, tűztéri robbanása, sérülése, személyi sérülést okozó meghibásodása esetén az üzemben tartó köteles rövid úton (személyesen, telefonon, telexen, táviratban) a hatóság területi szervénél azonnal bejelentést tenni, majd ezt 24 órán belül írásban részletesebben is megismételni.

(2) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a hatóság által rendelkezésre bocsátott bejelentési űrlap megjelöl.

(3) Robbanáson a kazánnak bármely túlnyomás alatt álló része olyan mértékű felszakadását kell érteni, amely a belső túlnyomásnak és a légköri nyomásnak pillanatszerű kiegyenlítését idézi elő, a külső légtérben létrehozott lökéshullámok kíséretében.

(4) Tűztéri robbanáson a kazán tűzterében a tüzelésből keletkezet robbanóképes elegy pillanatszerű hőtermelő, expanzív reakcióját kell érteni, amely a kazánban, annak környezetében károsodást okoz.

(5) Sérülésen a szerkezeti részeknek olyan káros elváltozását kell érteni, amely a gyártás, szerelés, szállítás, tárolás vagy üzemeltetés során keletkezett, meghaladja a természetes és előrelátható elváltozás, elhasználódás mértékét, gátolja vagy veszélyezteti a biztonságos üzemeltetést és a kazán leállítását vonja maga után.

Sérülésnek kell minősíteni az olyan rendellenességet, elváltozást is, amely bár nem okoz kényszer-leállást, de személyi sérülést, vagy anyagi kárt, illetve ezek veszélyét idézheti elő. Ilyenek a rongálódások, repedések, deformációk, a tartószerkezet káros alakváltozásai, megsüllyedése, a falazat megrongálódása, nagyarányú korrózió, horpadások, kipárnásodás, kifújások, szerelvényhibák stb.

(6) A robbanás, sérülés helyszínén változtatást eszközölni nem szabad, amíg a hatóság a vizsgálatát meg nem tartotta, kivéve, ha a további károk, balesetek megelőzése és a közforgalom részleges helyreállítása múlhatatlanul szükségessé teszi.

(7) A hatóság vagy az általa kijelölt bizottság az értesítés vétele után a helyszínen vizsgálja meg az eset okait, valószínű lefolyását és következményeit;

- ezzel kapcsolatban fényképeket, vázlatokat, leírásokat készít,

- ellenőrzi a megelőző üzemi viszonyokat,

- megvizsgálja a sérült kazánt, annak tartozékait, környezetét, meghallgatja a sérülés, robbanás szemtanúit, az illetékes személyeket, a kezelőket és erről jegyzőkönyvet vesz fel,

- tanulmányozza a szükséges okmányokat, üzemi naplókat stb.,

- elrendeli az alkatrészek, tartozékok stb. laboratóriumi műszeres és más vizsgálatait, a vízvizsgálatokat, a segédberendezések vizsgálatait,

- tanulmányozza a házi kivizsgálás adatait.

(8) A hatóság jogosult az általa szükségesnek vélt tárgyakat, okmányokat elismervény ellenében átvenni.

(9) Ha a hatóság vizsgálata során megállapítja, hogy a gyártással, üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatban mulasztás, gondatlanság, szándékosság áll fenn, eljárás megindítását kezdeményezi.

(10) A hatóság a vizsgálat eredményéről adatlapot állít ki.

(11) A hatóság a vizsgálat után intézkedik a kazán további sorsa felől.

A gépkönyvbe bejegyzi a sérülés, robbanás tényét, körülményeit, azonkívül:

- elrendelheti a selejtezést (a berendezés súlyos rongálódása esetén),

- javítási vagy átalakítási engedély kérelmezésére hívhatja fel az üzemben tartót,

- intézkedik a megtartandó hatósági vizsgálatokról,

- egyéb módon rendelkezik a további üzemeltetés tekintetében.

(12) Robbanást, sérülést követő javítás, átalakítás után csak teljes körű hatósági vizsgálatok sikeres elvégzése esetén lehet a kazán üzemeltetését engedélyezni.

(13) Ha a szabályzat hatálya alá tartozó kazán úgy okoz személyi sérülést, vagy balesetet, hogy nem következik be robbanás vagy sérülés, a bejelentések, kivizsgálás és hatósági intézkedések tekintetében akkor is az előzőekben meghatározott előírások az irányadók.

 

14. Vegyi kezelési tevékenység engedélyezése iránti eljárás

 

(1) Vegyi kezelési tevékenység végzésére jogosító vegyi kezelési engedélyt az a szerv vagy személy kérhet, aki

- kazán gyártására, szerelésére, javítására, karbantartására vagy vegyi kezeléssel rokon vegyi tevékenység végzésére jogosítvánnyal (alapítólevél, iparjogosítvány) rendelkezik, vagy

- több, általa karbantartott - rendszeresen vegyi kezelés alá vett - kazánt üzemeltet,

ha a vegyi kezelési tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi és technológiai feltételekkel rendelkezik.

(2) A vegyi kezelési engedély iránti kérelmet a hatósághoz kell benyújtani és abban közölni kell

- a kérelmező szerv vagy személy nevét, címét,

- a végezni kívánt vegyi kezelések megjelölését,

- vegyileg kezelni kívánt berendezések, berendezéscsoportok jellemzőit,

- a személyi, tárgyi, technológiai, munkavédelmi körülményeket,

- a vegyi kezelést irányító személy (személyek) nevét, szakképzettségét, szakmai gyakorlati idejét.

(3) A kérelemhez mellékelni kell az alkalmazni kívánt technológia részletes leírását, a feltételek meglétét igazoló esetleges okmányokat.

III.
AZ ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK

(1) Az egyes hatósági vizsgálatok megtartásának helyét, idejét, körülményeit a megfelelő eljárásról szóló fejezet tartalmazza.

(2) A hatósági vizsgálat csak akkor szolgálhat engedély megadásának alapjául, ha sikeres eredményű és igazolja a szükséges biztonsági követelmények meglétét.

(3) A hatóság műszakilag indokolt egyedi esetekben, külön kérelemre, hozzájárulhat az előírt vizsgálatfajtáknak másokkal való helyettesítéséhez, azonos biztonsági követelmények szem előtt tartása mellett.

(4) A hatóság a vizsgálat megtartását megtagadhatja (sikertelen vizsgálatot jelent), ha annak műszaki, személyi, tárgyi, adminisztratív feltételeit nem, vagy nem kielégítően biztosítják. Ugyancsak sikertelen vizsgálatot jelent, ha a vizsgálat folyamatos elvégzését különböző hiányosságok több mint egy órán át akadályozzák.

(5) A vizsgálatok, ellenőrzések, zavartalan, biztonságos, szakszerű, helyes elvégzésének összes személyi, tárgyi, munkavédelmi és műszaki feltételeit a kérelmezőnek felelős megbízottja köteles biztosítani, akinek a hatósági vizsgálatokon jelen kell lennie.

 

15. A vizsgálatok kérelmezése

 

(1) A vizsgálatot meghatározott nap vagy meghatározott 3 napos időköz megjelölésével lehet írásban a hatóságtól kérni. A kérelemnek meghatározott nap megjelölése esetén legalább 30 nappal, meghatározott 3 napos időköz megjelölése esetén legalább 15 nappal korábban kell a hatósághoz megérkeznie.

(2) A kérelem alapján a hatóság a vizsgálatot kitűzi és arról a kérelmezőt írásban értesíti.

(3) A vizsgálati kérelemben közölni kell:

- a kérelmező pontos megnevezését, címét, telefonszámát, ügyintézőjének nevét,

- a kért vizsgálat helyének pontos megjelölését,

- a kért vizsgálatfajta megjelölését,

- a vizsgálandó kazán azonosítási adatait,

- a vizsgálattal kapcsolatos előzőleg megadott engedélyek megnevezését, keltét, számát,

- tájékoztatást a kazánnal kapcsolatos körülményekről (állapota, elvégzett lényegesebb javítások, üzem közben vagy vizsgálati előkészítésnél észlelt hiányosságok stb.).

Elő kell készíteni és mellékelni (vagy a vizsgálat helyszínén rendelkezésre bocsátani) valamennyi - a gyártásra, a berendezés anyagára, szakértői vizsgálatra stb. vonatkozó - bizonylatot.

 

16. Hatósági szerkezeti vizsgálat

 

(1) A szerkezeti vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a kivitelezés, illetve a kazán állapota kielégíti-e a vonatkozó hatósági engedélyek, e szabályzat és az érvényes állami szabványok követelményeit. Kiterjed a kazán szerkezeti elemeinek és felületeinek ellenőrzésére.

(2) A szerkezeti vizsgálat elvégzésének feltétele, hogy az előző hatósági eljárások és vizsgálatok folyamán hozott határozatok, intézkedések végre legyenek hajtva.

16.1 A vizsgálat lefolytatása

(1) Valamennyi vizsgálandó részt, nyílást szabaddá, hozzáférhetővé kell tenni. Minden leszerelhető szerkezetet, amely gátolhatja a vizsgálatot, el kell távolítani, ideértve a tüzelőberendezést, annak elemeit és az oldható belső részeket is.

(2) A gyártóművi szerkezeti vizsgálatot (7.1.1 pont) szükség szerint becsövezés előtt kell tartani, azt követőleg a kazánt általában 12 évenként kell szerkezeti vizsgálatra kicsövezett állapotban bocsátani. Amennyiben a kazán állapota lehetővé teszi, a kicsövezés elvégzése alól a hatóság felmentést adhat.

(3) A kazánt megbízhatóan le kell választani üzemben levő más kazánoktól, berendezésektől.

(4) A kazánt kívül-belül tisztítva, száraz állapotban, belül és a varratok környezetében fémtisztán kell bemutatni. Új kazánt a gyártóművi szerkezeti vizsgálat előtt (7.1.1 pont) védőfestékkel, bevonattal stb. ellátni nem szabad. Befalazatlanul, burkolatlanul, szigetelés előtt kell vizsgálatra bocsátani. A burkolatot, szigetelést és szükséges mértékben a falazatot általában 15 évenként kell lebontani a szerkezeti vizsgálathoz.

(5) Biztosítani kell a behatoláshoz, benti mozgáshoz szükséges eszközöket (létrák, hágcsók stb.), a szükséges műszereket, mérőeszközöket, szerszámokat, állami szabvány előírásai szerint világítóeszközt, amelynek vezetéke a kazán legtávolabbi helyére is elér. Biztosítani kell továbbá az összes egyéni védőeszközt, megfelelő öltözködési és tisztálkodási lehetőséget a vizsgálatot végző számára.

(6) Szerkezeti vizsgálat alkalmával a berendezés hőmérsékletének 278 K (+5 °C) és 318 K (+45 °C) között kell lennie.

(7) A vizsgált kazán szerkezetéből, belsejéből, közvetlen környezetéből minden zavaró, zajos körülményt a vizsgálat idejére ki kell küszöbölni. Ez idő alatt sem a kazánon, sem közvetlen környezetében a vizsgálatot zavaró más munka, tevékenység nem végezhető.

(8) A vizsgálatot végzőnek rendelkezésére kell bocsátani a kazánnal kapcsolatos minden szükséges okmányt, adatot, bizonylatot, naplót stb.

(9) Ha a szerkezeti vizsgálat alkalmával észlelt rendellenességek, tisztázandó kérdések szükségessé teszik, a hatóság kiegészítő vagy különleges ellenőrző vizsgálatokat végez, vagy végeztet.

(10) A szerkezeti vizsgálat eredményét a hatóság a gépkönyvbe bejegyzi. Rögzíti eljárása adatait, részletes műszaki megállapításait. Nem kielégítő előkészítés, nem megfelelő eredmény vagy a vízvizsgálattal kapcsolatos más hiányosság esetén rendelkezik a hiányosságok megszüntetéséről, ezek határidejéről, kiegészítő vizsgálatokról, esetleg a vizsgálatot sikertelennek nyilvánítja.

 

17. Hatósági nyomáspróba

 

(1) A hatósági nyomáspróba megtartásának előfeltétele:

- 3 hónapnál nem régebbi sikeres eredményű hatósági szerkezeti vizsgálat,

- a nyomáspróbát közvetlen megelőző sikeres eredményű és megfelelően bizonylatolt házi nyomáspróba elvégzése.

(2) Többnyomásterű kazán egymástól független nyomástereit külön-külön kell nyomáspróbának alávetni.

(3) A hatósági nyomáspróba kiterjed annak vizsgálatára, hogy a kazánon, illetőleg próbanyomásnak kitett részein, felületein nem mutatkozik-e tömörtelenség, maradó alakváltozás, repedés, rétegesség, vagy más rendellenesség. A használati engedély megújítását célzó nyomáspróba alkalmával ezen túlmenőleg a hatóság vizsgálja a további biztonságos üzemelés feltételeinek a meglétét.

 

17.1 A nyomáspróba elvégzése

(1) A nyomáspróbát megelőző más vizsgálatok, ellenőrzés alkalmával tett hatósági előírásokat végre kell hajtani, a hiányosságokat ki kell küszöbölni.

(2) Valamennyi nyílást, csatlakozást próbanyomás nagyságának megfelelő szilárdságú záróelemmel kell ellátni.

(3) A kazánt az előírt minőségű, legfeljebb +50 °C hőmérsékletű vízzel fel kell tölteni, közben gondoskodni kell a berendezés megfelelő légtelenítéséről. Ennél magasabb hőmérsékletű közeg esetén eltérési engedélyt kell kérni a hatóság területileg illetékes szervétől.

(4) A biztonsági berendezéseket (biztonsági szelepeket) zárni kell. Egy db szelepet a próbanyomás értékénél 5%-kal nagyobb nyitónyomásra kell beállítani, vagy más módon kell gondoskodni a próbanyomás behatárolásáról.

(5) A nyomáspróbánál használt szivattyú legyen megfelelő teljesítőképességű, emelőmagasságú és azonnal elzárható. Legyen alkalmas a fokozatos nyomásnövelésre.

(6) Az ideiglenes bekötések, vezetékek anyaga, kivitele, kötése, feleljenek meg a próba okozta igénybevételnek.

(7) A nyomáspróbához a próbanyomás nagyságának megfelelő 1 db üzemi és 1 db ellenőrző nyomásmérőt kell közvetlenül egymás mellett egy háromjáratú csatlakozóra felszerelni.

(8) A nyomáspróba közben a kazán anyagában ébredő feszültség nem haladhatja meg a próba hőmérsékletéhez tartozó folyáshatár legkisebb értékének 90%-át.

(9) A kazánban a nyomást a próbanyomás eléréséig fokozatosan és folyamatosan kell növelni úgy, hogy hirtelen nyomásnövekedés a szerkezetben vagy valamely részében kárt ne tehessen. A próbanyomáson tartás ideje az első gyártóművi víznyomáspróba alkalmával legalább 20 perc, a későbbi próbáknál 5-10 perc.

(10) Nyomáspróba közben a kazánon szerelést, javítást, tömörítést, hegesztést végezni, alkatrészt cserélni, csavarokat terhelt állapotban megerősíteni, meghúzni, túlnyomás alatt álló részeket ütésekkel túlterhelni, vagy lökéshullámoknak kitenni nem szabad.

(11) Ha nyomáspróba közben hirtelen csökken a nyomás, valamely részen alakváltozás, repedés, törés következik be, vagy más rendellenesség mutatkozik, a próbát meg kell szakítani, a nyomást meg kell szüntetni, majd a hibát ki kell küszöbölni.

(12) Ha a hiba kiküszöbölése 1 órán belül nem lehetséges, a nyomáspróba sikertelen. Hasonlóképpen kell eljárni, ha a nyomás nem emelkedik megfelelően. Ilyenkor a próbát folytatni csak akkor lehet, ha a hiányosság okát megállapítják és kiküszöbölik.

(13) A próbanyomáson tartás ideje után a nyomást lassú ütemben az engedélyezési nyomásra csökkenteni kell, amelyen tartva ellenőrizni kell a kazán minden nyomásnak kitett lemezfelületét, kötését, tartozékát, alkatrészét, csatlakozását. Ezt követően hasonló lassú ütemben nyomásmentesíteni kell.

(14) Ha a nyomáspróba során kisebb javítások szükségesek, ezek elvégzése után a próbát a fentiekkel azonos módon meg kell ismételni.

(15) Ha a nyomáspróba akadályokba ütközik, vagy a próba elvégzésétől kellő eredmény nem várható, másfajta vizsgálat rendelhető el, vagy engedélyezhető. Ezek módját, feltételeit esetenként határozza meg a hatóság.

 

17.2 A próbanyomás nagysága

(1) Kazánokat és azok elemeit (dobok, gyűjtőkamrák stb.)

pp = 1,25 pe

értékű próbanyomással kell nyomáspróbának alávetni.

pp = próbanyomás

pe = engedélyezési nyomás

(2) Öntöttvas tápvíz-előmelegítőt első üzembevétel előtt a kazán 1,25-szörös engedélyezési nyomásánál 10 bar (10,19 kp/cm2)-ral nagyobb, ismételt próbáknál a kazánnal azonos próbanyomásnak kell alávetni.

(3) Új kazán első nyomáspróbáját a kazán méretezési nyomásához tartozó próbanyomáson kell megtartani. Ha az üzemeltető kérésére, vagy a hatóság határozata alapján az engedélyezési nyomás kisebb, mint a méretezési nyomás, vagy egyébként csökkentik, a további nyomáspróbákat ennek megfelelő próbanyomáson kell megtartani. Az ilyen kazán engedélyezési és próbanyomása ismét emelhető, ha teljes körű hatósági vizsgálat és emelt nyomáson tartott nyomáspróba igazolja a biztonsági követelmények teljesülését.

 

17.3 A nyomáspróba kiértékelése

(1) A nyomáspróba eredménye sikeres és a kazán a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból üzemképesnek minősül, ha

- a próbanyomást tömören tartja (a hegesztett kötéseknél tömörtelenség nincs),

- a lemezillesztési helyeken, a szegecskötéseknél, a szegecsek mellett, a csövek behengerlési helyein vízszivárgás nincs (legfeljebb tovább nem csurgó gyöngyözés mutatkozik),

- a csavarkötéseknél a víznek legfeljebb cseppenkénti szivárgását a csavarok meghúzása megszünteti,

- a lemezfelületek épek,

- a szerelvények, fedelek tömörek,

- egyéb rendellenesség sem észlelhető.

(2) A nyomáspróba részben sikeres és a kazán a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból feltételek teljesítésével minősül üzemképesnek; - ha csak kisebb, a szerkezeti anyagokat, elemeket nem érintő javításokat kell elvégezni (pl. tömítés, csavar, szerelvény cseréje, kisebb tömörtelenségek megszüntetése stb.).

(3) A nyomáspróba eredménye még megfelelő és a kazán a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból csökkentett mértékben üzemképesnek minősül, ha a próba eredménye nem mindenben elégíti ki az (1) - (2) bekezdésben foglaltakat, de kellő műszaki-biztonságtechnikai mérlegelés alapján a kazán rövidebb időre, csökkentett nyomással, megfelelő feltételek teljesítése mellett, különféle korlátozásokkal (pl. tüzelés gőzelvétel, sűrített vizsgálatok stb.) vehető üzembe.

(4) A nyomáspróba sikertelen és a kazán a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból üzemképtelennek minősül, ha az (1)-(3) bekezdések feltételei nem teljesülnek és üzembevétel esetén alaposan feltételezhető a sérülés, hiba lehetősége.

(5) A nyomáspróba eredményét a hatóság a gépkönyvbe bejegyzi. Rögzíti eljárása adatait, műszaki megállapításait; minősíti a nyomáspróba eredményét; rendelkezik a megteendő intézkedésekről. Sikertelen vizsgálat esetében elrendeli a nyomáspróba megismétlését.

(6) Ha a nyomáspróba az első üzembehelyezés előtti teljes körű vizsgálatokat zárja le, a hatóság a használati engedély megadásakor a kazán adattábláját az egyik felerősítő szegecs felhasználásával lebélyegzi.

 

18. Elrendelt különleges ellenőrző vizsgálatok

 

(1) A különleges ellenőrző vizsgálatokra a hatóság rendelkezése alapján az R. 9. § (2) bekezdése értelmében kerül sor más vizsgálatok kiegészítése, alátámasztása céljából laboratóriumi, műszeres, méréstechnikai vagy más szakirányú módszerekkel. Sérülések, robbanások esetében azok együttesen alkalmazandók. Ilyenek lehetnek: anyagvizsgálatok, hegesztésvizsgálat, hőtechnikai, tüzelés- vagy áramlástechnikai vizsgálatok, különféle méréstechnikai vizsgálatok, víz- és vízelőkészítési vizsgálatok, különféle üzemi, működési vizsgálatok, műszeres készülékes berendezés vizsgálatok, vegyi kezelési vizsgálatok, automatika-vizsgálatok stb.

(2) A vizsgálatok adatait, lefolyását, a vizsgált berendezés adatait, a vizsgálat módszereit, eredményeit a jellegüknek megfelelő, vagy előírt bizonylattal kell igazolni.

(3) Az alkalmazás területei: előállítók gyártásellenőrzési tevékenységének szúrópróbaszerű felülvizsgálata, illetőleg célvizsgálata, szerkezeti vizsgálatok és nyomáspróbák alkalmával észlelt hiányosságok tisztázása, biztonságot veszélyeztető üzemviszonyok kivizsgálása, javítások, átalakítások ellenőrzése, robbanások, sérülések kivizsgálása, egyéb vizsgálatok, megfelelő alátámasztása.

 

19. Komplex biztonsági vizsgálat

 

(1) A vizsgálatot csak "A" felügyeleti osztályba tartozó gáz-, illetőleg olajégővel, továbbá szénportüzeléssel rendelkező kazánok esetén kell elvégezni.

(2) A vizsgálat tartalma: a GOMBSZ által gáz-, illetőleg olajégőkre előírt alábbi reteszfeltételek és biztonsági tényezők ellenőrzése:

- előírt minimális előszellőztetési idő és begyújtási program,

- minimális vízszint,

- maximális nyomás,

- égéslevegő kimaradás,

- füstgázcsappantyú,

- áramkimaradás,

- gázégőknél: gázkimaradás.

(4) Ha a vizsgálat alkalmával bármely retesz biztonságos működésével probléma mutatkozik, ez a vizsgálat sikertelenségét jelenti. Ez esetben a hiba kiküszöbölése után ismételt vizsgálatot kell kérni a hatóságtól.

 

20. Biztonsági szelepek vizsgálata és hitelesítése

 

(1) A biztonsági szelepek vizsgálata során

- meg kell állapítani, hogy azok száma, keresztmetszete, kivitelezési módja és elhelyezése megfelel-e a vonatkozó állami szabvány előírásainak és ellenőrizni kell a biztonsági szelep bizonylatát,

- el kell végezni a biztonsági szelep szerkezetének vizsgálatát, ellenőrizni kell az ellensúly és rugóerő nagyságát,

- szelepnyitási próbát kell végezni.

(2) Mind a karáttétellel működő súly- és rugóterhelésű, mind a közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelep vizsgálatát általában a nyomáspróba alkalmával kell elvégezni. Közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepnél a szelepnyitási próba próbapadon is elvégezhető.

(3) Ha a vizsgálat alapján megállapítást nyer a biztonsági szelep alkalmassága, a hatóság az ellenőrzött és meghatározott adatokat a gépkönyvbe bejegyzi, a biztonsági szelepet pedig lebélyegzéssel hitelesíti.

(4) Gyártóművi nyomáspróba tartása esetén "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánnál, ha a biztonsági szelep már rendelkezésre áll, "B" felügyeleti osztályba tartozó kazánnál pedig minden esetben a gyártóművi nyomáspróba alkalmával végzi el a hatóság a biztonsági szelep vizsgálatát és hitelesítését.

(5) Ha a biztonsági szelepet a gyártóműben hitelesítették, az első üzembe vétel előtti helyszíni vizsgálat során a hatóság területileg illetékes szerve csak szelepnyitási próbát végez, ellenkező esetben elvégzi a biztonsági szelep vizsgálatát és hitelesítését is.

(6) Kazán időszakos (6 évenkénti) nyomáspróbája alkalmával a hatóság területileg illetékes szerve ellenőrzi a biztonsági szelep alkalmasságát.

 

20.1 A biztonsági szelep lebélyegzése

(1) A biztonsági szelepeket a (2) bekezdésben előírt módon és helyen le kell bélyegezni. Az ellensúlyba beütött számjegyek annak előírt súlyát tüntetik fel. Ha a tényleges súly az előírt súlynál nagyobb, annak megfelelő csökkentésére, ha pedig kisebb, annak megfelelő növelésére kötelezi a hatóság a kazán üzemben tartóját.

(2) A biztonsági szelep hitelesítésekor a hatóság jól látható jelet üt be acélbélyegzőjével a szelepház alsó részébe, azonkívül szelepkarral bíró biztonsági szelepnél a szelepkar oldalába vagy felső részébe, karáttételes rugófeszítésű biztonsági szelepnél a rugófeszítés megváltoztatását megakadályozó szerkezetbe (túlfeszítést megakadályozó hüvelybe), karáttételes súlyterhelésű biztonsági szelepnél pedig az ellensúlyba is az előírt súlyát feltüntető számjegyek mellé.

(3) Közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelep beállítása után a rugóház ólomzárát kell acélbélyegzővel oly módon lebélyegezni, hogy a rugófeszítés az ólomzár megsértése nélkül ne legyen megváltoztatható. Ha a rugófeszültség megváltozása feltételezhető, a hatóság területileg illetékes szerve a kazán használati engedélyét megvonhatja és újabb üzembe helyezésének engedélyezését a biztonsági szelep újabb vizsgálatától teheti függővé.

 

20.2 Teljesítménytényezőt meghatározó vizsgálat

(1) Ha valamely szelep teljesítménytényezőjét - vizsgálatra jogosult szerv vizsgálata alapján - a gyártómű nem igazolta és a kérelmező az alábbiakban meghatározott "K" értéknél kedvezőbbet kíván alkalmazni, akkor a hatóságtól ezt írásban kell kérni.

- Magasemelkedésű és segédvezérlésű szelepeknél K=6

- Kisemelkedésű súly- és rugóterhelésű szelepeknél K=16

(Magasemelkedésű a biztonsági szelep, ha emelkedése a szelepátmérő 10%-át meghaladja. Kisemelkedésű, ha ez az érték egyenlő vagy kisebb 10%-nál.)

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztonsági szelep mérethelyes rajzát és részletes műszaki leírását. Továbbá mellékelni kell a biztonsági szelep lefúvóképességének megállapítására létesített berendezés kapcsolási rajzát az áramlási keresztmetszetek méreteinek feltüntetésével. A kérelemben közölni kell, hogy az előzetes próbák milyen eredménnyel jártak és a szelepvizsgálatot a hatóság hol végezheti el.

(3) A vizsgálathoz szükséges berendezést, műszereket és segédszemélyzetet a kérelmezőnek kell rendelkezésre bocsátania. A kérelmezőnek kell gondoskodnia arról is, hogy a vizsgálatot vezető intézkedéseit végrehajtsák.

(4) A hatóság a "K" tényező értékét meglevő mintapéldánnyal való összehasonlítás alapján is megállapíthatja, ez esetben a kísérleti mérés mellőzhető.

(5) A szelep "K" tényezője működésvizsgálat útján - például próbaüzemkor - is meghatározható. A vizsgálatot kazánon vagy próbapadon az alábbiak szerint végzi a hatóság:

- ellenőrizni kell a nyitónyomást,

- a szelep nyitónyomásánál 10%-kal nagyobb, ún. működési nyomáson meg kell mérni a szelep emelkedését,

- a nyomás csökkentésével meg kell határozni a zárónyomás értékét.

 

21. Hatósági szemle

 

(1) A szemle tárgya olyan kérdés, illetőleg ennek tisztázására irányuló tevékenység, amely nem tartozik a vizsgálatoknak, ellenőrzéseknek e szabályzatban meghatározott körébe.

(2) A szemle általános jellegű, előzetes állásfoglalás, tájékozódás célját szolgálja.

Ilyenek lehetnek:

- a telepítés helyszíni feltételeinek előzetes tisztázása,

- más berendezésekkel, berendezés-csoportokkal összefüggő kérdések tisztázása stb.

(3) A szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a tisztázandó körülményeket, a ténymegállapításokat stb. tartalmazza, a jegyzőkönyv alapján a hatóság szükség szerint határozatot hoz.

 

22. Hatósági ellenőrzések

 

(1) A hatóság az R. 11. §-ában foglaltak értelmében ellenőrzéseket végez, esetenként kérelem alapján is.

(2) A hatósági ellenőrzések ellátásának feltételeit az R. 12. §-a értelmében biztosítani kell.

(3) Az ellenőrzés megtartását és tárgyát a hatóság annak megkezdésekor közli. Megállapításait a gépkönyvben vagy kétoldalúan aláírt ténymegállapító jegyzőkönyvben, ha az utóbbi akadályba ütközik, egyoldalú feljegyzésben rögzíti, intézkedését határozatban közli.

(4) A hegesztési eljárás ellenőrzése során a hatóság elsősorban azt ellenőrzi, hogy

- rendelkezik-e a gyártó a külön jogszabályban előírt minősítésű hegesztő szakmunkásokkal, illetőleg szakképesítésű hegesztő szakemberekkel;

- rendelkezik-e a kivitelező a hegesztéshez és az előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges, megfelelő, időszakosan felülvizsgált berendezésekkel;

- a hozaganyagok bizonylatai igazolják-e a megfelelő minőséget;

- a tervezett hegesztési eljárással azonosan készített próbahegesztések teljes körű vizsgálatai megfelelő eredményt biztosítanak-e;

- a tervezett hegesztési eljárás technológiai, kiviteli tervei, a hegesztések dokumentálása, a bizonylatok megfelelőek-e, az előírt azonosítási feltételek megvalósultak-e.

(5) Ha a hegesztési eljárás ellenőrzése kielégítő eredménnyel zárul, a hatóság meghatározott időre részleges vagy teljes felmentést adhat kazánonként a hegesztési jóságfok függvényében elvégzendő vizsgálatok alól.

(6) Az (5) bekezdésben említett felmentés megadása érdekében a gyártó külön is kérheti a hatóságtól a hegesztési eljárás ellenőrzését.

IV.
MŰSZAKI BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Ez a fejezet a biztonsági szempontból alapvető műszaki követelményeket tartalmazza. Ezen túlmenőleg, ha állami szabvány vagy hatósági előírás további műszaki követelményeket tartalmaz, azokat is figyelembe kell venni. Ha később hatályba lépő állami szabvány e fejezetben foglalt előírástól eltérő előírást tartalmaz, úgy az állami szabványban foglalt előírás az irányadó.

 

23. A kazán anyaga és szerkezete

 

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazán és tartozékai csak olyan anyagokból készíthetők, előállításuknál csak olyan minőségű félgyártmányok alkalmazhatók, amelyek megfelelnek az állami szabványok előírásainak és a gyártás, üzemeltetés során előálló igénybevételeknek.

(2) Az állami szabványoktól eltérő vagy ismeretlen eredetű anyagok, félgyártmányok abban az esetben használhatók fel nyomástartó részeknél, ha alkalmasságukat olyan szakértői bizonylatok igazolják, amelyek tartalmilag és alakilag hitelesen bizonyítják, hogy a beépíteni kívánt anyag jellemzői megfelelnek az állami szabványokban rögzített - az anyaggal szemben támasztott követelményeknek.

(3) Az anyagok előállítója, szállítója, tárolója, feldolgozója tartozik gondoskodni a szakszerű és károsodást kizáró kezelésről, a nyilvántartásról és az azonosíthatóságról.

 

24. A szerkezeti kialakítás főbb követelményei

 

(1) A tűztérben elhelyezett csövek, kamrák, hűtőgerendák, túlhevítő csövek stb. redőzéssel, bordázott hajlítással nem tervezhetők.

(2) Csatlakozások tervezésénél figyelembe kell venni, hogy fenékhajlatokba csöveket behengerelni nem szabad; az r sugárral meghatározott hajlattól való legkisebb távolság 20 mm falvastagság alatt 30 mm, felette 50 mm.

(3) A csövek dobokba, kamrákba, egyéb elemekbe csak egyenes csőszakasszal csatlakozhatnak. A hajlított szakasz távolsága a csatlakozás helyétől 100 mm-nél kisebb külső átmérőjű cső esetén legalább 50 mm, nagyobbnál legalább 100 mm legyen.

(4) Csövet dobokba, kamrákba rögzíteni behengerléssel csak 108 mm külső átmérőjű csőméretig és 673 K (400 °C) falhőmérsékletig szabad.

(5) Oldható kötések tűztérben és nagyobb hőigénybevételnek kitett helyekre nem tervezhetők; befalazásuk nem megengedett.

(6) A szerkezet helyes kialakításával biztosítani kell az egyenletes felfűtést és lehűlést; biztosítani kell a fűtőközeg megfelelő hőeloszlását a tűzoldalon és a töltet zavartalan áramlását a nyomás alatti terekben. A lemezek - különösen a közvetlenül fűtött részeken - legyenek megfelelően hűtöttek. A tápvíz bevezetésénél, elosztásánál, gondoskodni kell a káros helyi lehűlések, a tűzoldalon pedig a helyi túlmelegedések elkerüléséről. Ha egyes részek túlmelegedésének üzemszerűen lehetnek kitéve, hőszigetelést kell tervezni.

(7) Valamennyi szerkezeti résznél biztosítandó a megtekintés, a betekintés és behatolás lehetősége. Ezt gátló elemeket kiszerelhetően kell tervezni.

(8) Dobok, kamrák a tűztérben vagy huzamokban általában csak megfelelő hűtés mellett helyezhetők el. Falvastagságuk 873 K (600 °C) alatt a 30 mm-t, felette a 20 mm-t nem haladhatja meg. Ha a falvastagság nagyobb, máshol kell elhelyezni vagy szigetelésről kell gondoskodni. Csőkötegekkel, hűtőráccsal is leárnyékolhatók, ha azt számítás igazolja. Felszálló csövek behengerlési, illetve csatlakozási helyei csak akkor tehetők ki közvetlen fűtőhatásnak, ha az anyagjellemzők, a kialakítás vagy hőtechnikai számítás lehetővé teszi.

(9) A tűztér és a huzamok kialakításának követelményei: biztosítani kell az égéstermékek kielégítő sebességű átvezetését. A távozó füstgázok hőegyensúlyi állapotban nem hűlhetnek le a harmatpont alá; a tűztérben túlnyomás csak a tervezett mértékben jöhet létre; ennél nagyobb értékek kialakulása ellen tüzeléstechnikai, szerkezeti megoldásokkal vagy biztonsági berendezésekkel kell gondoskodni.

(10) Égéstermékekkel érintett legmagasabb szint: Az égéstermékek által érintett lehetséges legmagasabb szintnek 100 mm-rel kell a megengedett legalacsonyabb folyadékszint alatt lennie. Olyan kazánoknál, ahol a folyadékszint felülete kisebb, mint a rostélyfelület 1,3-szerese, az égéstermékek által érintett legmagasabb szintnek legalább 150 mm-rel kell a megengedett legalacsonyabb folyadékszint alatt lennie. Indokolt esetben a hatóság az engedélyezés során a benyújtott dokumentáció alapján hozzájárulhat 100 mm-nél kisebb, de legalább 50 mm szintkülönbséghez.

(11) A füstgázok közvetlenül is érinthetik a csak gőzzel fűtött felületeket, ha az áramló égéstermékek a következő nagyságú, vízzel hűtött felületeket már érintették:

- rostély nélküli, lángcsöves kazánnál: a lángcső négyszeres keresztmetszetét,

- vízcsöves kazánnál: a tűztér legszűkebb keresztmetszetének négyszeresét,

- rostélyos kazánnál:

természetes huzatnál: a rostélyfelület húszszorosát,

mesterséges huzatnál: a rostélyfelület negyvenszeresét,

- egyéb rendszerű kazánoknál: az előbbiek értelemszerűen, számítással igazolva alkalmazandók.

(12) A felület meghatározása szempontjából mesterségesnek tekintendő a nem kémény által létesített huzat, ha az az utolsó huzam után mérve 0,0025 bar (25 mm v.o)-nál, vagy a rostély alatt mért nyomás 0,0030 bar (30 mm v.o)-nál nagyobb.

(13) Az állványzatok, támaszok, tartók legyenek alkalmasak az összes, várhatóan fellépő terhelések felvételére. Nyerges alátámasztásoknál biztosítani kell a megfelelő felfekvési ívet. Helyi horpadások, kihajlások megakadályozására párnalemezeket, merevítőgyűrűket kell alkalmazni.

 

25. Ellenőrző-, tisztító- és búvónyílások

 

(1) A szabályzat hatálya alá tartozó kazánokat behatolás, betekintés, ellenőrzés, tisztítás, karbantartás, vizsgálat lehetővé tételére megfelelő méretű nyílásokkal kell ellátni.

(2) A 700 mm-nél nagyobb belső átmérőjű dobokat kör alakú vagy elliptikus búvónyílásokkal kell ellátni. A kör alakú búvónyílás átmérője legalább 400 mm, az elliptikus búvónyílás tengelyeinek mérete pedig legalább 300x400 mm legyen.

Legalább két búvónyílást kell alkalmazni akkor, ha ki nem szerelhető belső elemek vagy a kazán szerkezeti kialakítása miatt a betekintés csak így biztosított.

(3) 150 mm-nél nagyobb, de 700 mm-nél kisebb átmérőjű dobokat és kamrákat - belső szemrevételezés és tisztítás céljából - el kell látni elliptikus vagy kör alakú kivágásokkal, amelyek minimális belmérete 80 mm.

A nyílások száma, mérete és elhelyezése tegye lehetővé a belső felületek szemrevételezését és tisztítását.

(4) Nem kell búvónyílást, kémlelőnyílást alkalmazni a széthúzható, szétszerelhető kazánoknál.

(5) A búvónyílásokat a dobokon úgy kell elhelyezni, hogy a személyek behatolását és távozását lehetővé tegye. Az ovális nyílás nagytengelye üzemi helyzetben legyen mindig vízszintes, továbbá a fenéken elhelyezett ovális nyílás nagytengelye is vízszintes legyen. A belső zárású búvónyílás legkisebb felfekvési felületének szélessége legalább 20 mm legyen. A búvónyílás-csonk hossza nem haladhatja meg a 150 mm-t. Burkolt szerkezetek, támaszok esetében olyan nyílásokat kell elhelyezni, amelyek a kazán külső vizsgálatát lehetővé teszik.

Ahol a dobban való mozgás miatt szükséges, a belső részek hosszában járóléceket kell elhelyezni.

(6) A tűzteret, huzamokat kellő számú belépőajtóval, nézőnyílással kell ellátni. A fedeleknek, ajtóknak pontosan kell zárniuk. A nézőnyílásokat, fedeleket, ajtókat megfelelő védőberendezéssel kell ellátni, a láng vagy füst kicsapódásának esetére.

 

26. A gyártás műszaki-biztonságtechnikai követelményei

 

Az azonosítási jeleket a gyártás folyamán úgy kell elhelyezni, hogy a gyártás befejezésekor is láthatók legyenek. Ha ki kell vágni, a jelzést úgy kell áthelyezni, hogy hitelességéhez kétség ne férjen.

 

26.1 Szegecselés

(1) A szegecselt szerkezetek a hegesztett kivitelűekkel egyenértékű módon elégítsék ki a szilárdsági, geometriai tömörségi követelményeket.

(2) A szegecsfuratokat tisztán, méretpontosan, az anyag károsodása nélkül szakszerűen kell elkészíteni és lesorjázni.

(3) A szegecseknek, szegecsfejeknek a lyukakban központosan kell elhelyezkedniük. Az izzításra előírt hőmérsékleteket, az időtartamokat, a nyomóerőt, a fejezésre vonatkozó követelményeket be kell tartani.

(4) Hegesztett és szegecselt kivitelezés együttes alkalmazása esetén mindkét eljárásra vonatkozó követelményeket teljesíteni kell. Ezen kívül külön kidolgozott eljárással - a megfelelő távolságok, sorrendek, előkészítések, hőkezelések stb. előírásával - kell a káros feszültségek és deformációk megelőzését biztosítani.

 

26.2 Hegesztés

26.2.1 Alapkövetelmények

(1) Kazánt hegesztés útján előállító gyártónak a kazán gépkönyvében cégszerű aláírással kell nyilatkoznia arról, hogy a hegesztési eljárás előírt személyi, tárgyi, műszaki feltételeit a gyártásnál betartotta.

(2) A hegesztési munkákat - a jogszabályok értelmében - műszaki hegesztő szakember irányításával, megfelelő minősítésű, érvényes igazolvánnyal rendelkező hegesztő szakmunkásnak kell végeznie. Minősítő intézmény tartozik e személyekről nyilvántartást vezetni és gondoskodni arról, hogy a hegesztő szakmunkásokat azonossági számmal, jellel és ennek megfelelő acélbélyegzővel lássa el. Igazolványukat, vagy hiteles másolatát kívánságra a hatóságnak fel kell mutatni.

(3) A hegesztést szakszerű, ellenőrizhető technológia alapján kell végezni. Okmányszerű hegesztési tervet, vagy vázlatot kell készíteni, amelyen szerepel az egyes varratokat készítő hegesztő jele, a vizsgált szakasz és valamennyi lényeges kivitelezési adat. Ezeknek a kivitelezett kazánnal azonosíthatóknak kell lenniök. A hegesztők bélyegzőjét a varrat mellé kell beütni.

26.2.2 Hegesztési kötések előírásai

(1) A hegesztett kötéseket az állami szabványoknak, a szakmai követelményeknek, a berendezés jellemzőinek és az összes igénybevételnek megfelelően úgy kell megtervezni, hogy a dokumentáció a kivitelezéshez szükséges összes alapvető adatot, utasítást, követelményt megfelelően tartalmazza, ideértve az ellenőrző vizsgálatokat is.

(2) A terveknek tartalmazniuk kell: az anyagminőséget, a hegesztési módot, az elektróda minőségét és méretét, a varratok helyét, kialakítását, alakját, méretét, továbbá a hegesztés előkészítésére szóló utasításokat (az előmelegítési hőmérséklet, a hőkezelési utasítások, varratonként a hegesztési tényező stb.), a hegesztők előírt minősítési fokozatát, az elvégzendő vizsgálatokat, ellenőrzéseket, a tervezési és próbanyomást, a vonatkozó szabvány-hivatkozásokat, egyéb szükséges adatokat.

(3) A tervnek biztosítania kell, hogy az előírtak betartása esetén megvalósuljon a teljes egybeolvadás és a kötés a teljes keresztmetszetre kiterjedjen.

(4) E szabályzat hatálya alá tartozó kazán túlnyomás alá kerülő szerkezeti elemeinek tompa illesztésű hegesztett kötéseinél legalább az alábbi hegesztési tényezőket kell tervezni és az alkalmazott hegesztési tényezőkhöz tartozó vizsgálatokat előírni:

- "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánoknál 0,8 és annál nagyobb

- "B" felügyeleti osztályba tartozó kazánoknál 0,7 és annál nagyobb hegesztési tényezőt.

26.2.3 A varratok elhelyezése, kialakítása

(1) A varratok elhelyezése, kialakítása a vonatkozó állami szabványok szerint történjék. Ha azoktól, illetőleg a jelen pont előírásaitól el kell térni, az ilyen varratot magasabb hegesztési tényezővel kell tervezni.

(2) Ha a varratot merevítőgyűrű, vagy más elem fedi, ezt legalább 10 mm-es ellenőrző furattal kell ellátni.

(3) Párhuzamos és egymástól eltolt varratok egymástól való legkisebb távolsága a lemezvastagság ötszöröse, de legalább 100 mm. Varratkereszteződést kerülni kell. Egy pontban legfeljebb két varrat találkozása megengedett.

(4) Furatok, kivágások, kivágásmerevítések varratkötésbe és annak 100 mm-es körzetébe általában nem tervezhetők. Ha ez elkerülhetetlen, a furatot szimmetrikusan kell elhelyezni és az érintett szakasz kivitelezésére külön minőségi követelményeket és vizsgálatokat lehet előírni.

Kiperemezett csonkok átmérője legalább tízszerese legyen a varrat szélességének, kivágása szimmetrikusan helyezkedjen el.

(5) Maximális hajlítófeszültségnek kitett helyeken varratot tervezni csak indokolt esetben szabad. Ilyenkor külön megerősítésről kell gondoskodni.

(6) Sarokvarrat csak igazoltan kis igénybevételű helyekre tervezhető, ha a lemezek egyébként kellően merevítettek, vagy síkfenekű, csőfalas berendezéseknél.

(7) Átlapolt illesztések kivételesen tervezhetők, ha a terv mindkét oldalról hegesztett körvarratot ír elő. Ilyen esetben a falvastagság legfeljebb 15 mm, az engedélyezési nyomás legfeljebb 6 bar (6,114 kp/cm2).

(8) Csövek, csonkok, elemek, más csatlakozások behegeszthetők a nyomás alatti részekhez, azok varrataitól megfelelő távolságra.

(9) Ha különböző vastagságú lemezeket kell összehegeszteni, elő kell írni a lemezek leélezését.

(10) A dob utolsó körvarrata, ha elkerülhetetlen, teljes beolvadás biztosítása mellett tompa hegesztéssel, alátétlemezzel tervezhető.

(11) Hajlított csövek körvarratai csak az egyenes szakaszra tervezhetők. A varratok megengedett legkisebb távolsága a hajlított szakasztól - 100 mm külső átmérőnél nagyobb csöveknél - 100 mm, kisebbeknél 50 mm.

26.2.4 Kivitelezési előírások

(1) Munkaközi célra (pl. emelés, forgatás, más gyártásközi műveletek) szolgáló toldatok csak magára a kazánra vonatkozó feltételek megtartásával hegeszthetők a szerkezethez. Eltávolításuk olyan módon történhet, hogy a szerkezeti részek károsodást nem szenvedhetnek. Szükség szerint hőkezelés végzendő.

(2) Szükség esetén lemezeket meleg- vagy hidegalakítás előtt össze lehet hegeszteni a vonatkozó szabványelőírások szerint, ha a szerkezet, az anyag és a technológiai viszonyok lehetővé teszik. A hibamentességet az előírt vizsgálatokról készült bizonylattal kell igazolni.

(3) A hegesztési varratot elkészítés után - szükség esetén - úgy kell sima felületre munkálni, hogy bemélyedés, alávágás, vagy hirtelen átmenet nélkül csatlakozzék az alaplemezhez.

26.2.5 Utólag végzett hegesztési munkák

(1) A szerkezet hőkezelése, vagy az előírt vizsgálatok elvégzése után elemek, tartozékok felhegesztése azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy a szükséges terjedelmű és módszerű vizsgálatokat az érintett részeknél el kell végezni, vagy meg kell ismételni.

(2) Az utólagos hegesztés általában engedélyezhető, ha csak egyes, egymástól távolabb eső lemezekről van szó és a hegesztési eljárás, a hőmérsékleti viszonyok és anyagok tulajdonságai folytán nem kell károsodással számolni.

Hőkezelés nélkül akkor engedélyezhető utólagos hegesztés, ha az anyagminőség azt nem zárja ki és a hegesztett kazánrész falvastagsága kisebb mint 30 mm, továbbá leendő engedélyezési nyomása kevesebb mint 25 bar (25,475 kp/cm2). Az utólagos hegesztést követően a szükséges vizsgálatok elvégzését el kell rendelni.

(3) Az utólagos hegesztés csak hőkezelés és vizsgálatok elvégzésének feltételével engedélyezhető, ha a hegesztett kazánrész falvastagsága nagyobb mint 30 mm és leendő engedélyezési nyomása nagyobb mint 25 bar (25,475 kp/cm2), vagy ha az elemeket egymás közelében kívánják utólag felhegeszteni.

26.2.6 Hegesztett kötések vizsgálata, ellenőrzése.

(1) A hegesztést végző kivitelezők tartoznak gondoskodni olyan módszerű és terjedelmű ellenőrzésről, amely biztosítja, hogy a varratok minősége megfeleljen az állami szabványok előírásainak.

(2) Az ellenőrzések, vizsgálatok tárgya: a hegesztők képzettsége, azonosítása, a varratok minősége, a hegesztett szerkezetek nyomáspróbái.

26.2.7 Hegesztett szerkezetek és varratkötések vizsgálati módszere

(1) Külső szemrevételezéssel a varratokat mindkét oldalukon meg kell vizsgálni durva hibák, repedések, feltöltési hiányok, szélbeégések, szivacsosság, porozitás, a varrat szélességi és magassági eltéréseinek a látható gyökhibáknak stb. megállapítására.

(2) A méretellenőrzés során ellenőrzendő a megengedett tűrések betartása, a méretek egyezősége a tervekkel (különösen a hosszméretek, átmérők, ovalitás, hajlítási sugarak, csőméretek, csőosztások, helyi benyomódások, dudorok, domborulatok, lemezszélek eltolódása, falvastagságok, egyenestől való eltérés, lángcsöveknél hullámméretek stb.). Szemrevételezéssel, illetve méréssel egyértelműen nem megállapítható eltérések esetén szükség szerint egyéb, műszeres-készülékes vizsgálatokat kell alkalmazni. Megállapított hiányosságokat szakszerűen ki kell küszöbölni. Ha ez nem lehetséges, az elemet cserélni kell. Végül ha ez sem járhat eredménnyel, selejtezni kell. Javítások után ismételt ellenőrzést kell végezni.

(3) Az elvégzendő mechanikai vizsgálatok terjedelmét a 26.2.8. szakasz, illetve a vonatkozó állami szabványok tartalmazzák.

26.2.8 Roncsolásmentes vizsgálatok

(1) A roncsolásmentes vizsgálatokat az állami szabványokban meghatározott terjedelemben kell elvégezni és kiértékelni.

(2) Roncsolásmentes vizsgálatokat általában az alábbi kötéseknél kell végezni:

- hegesztett csonkok 102 mm külső átmérőjű és ennél nagyobb alátámasztások csatlakozásainál,

- csövek csőkötegfalak csatlakozásainál,

- csőkötegfalak és köpenyek, övek csatlakozásainál,

- sík- vagy sekélydomború fenekek és köpenyek, övek csatlakozásainál,

- minden kötésnél, ahol a falvastagság 30 mm, vagy ennél több, vagy az engedélyezési nyomás több mint 25 bar (25,475 kp/cm2),

- varrat-találkozási helyeken,

- tompahegesztés stb. esetén,

- javított varratok ismételt vizsgálatára,

- hegesztés után hidegen alakított elemeknél,

- acélöntvény-elemek hegesztésénél,

- olyan kötéseknél, ahol más vizsgálat hibát mutatott ki,

- ha az előzetes vizsgálatoknál elfogadhatatlan hibák mutatkoztak,

- esetenként hőkezelést követően,

- egyéb szükséges esetekben, amelyet a szerkezeti kialakítás, a kivitel, vagy a technológia, illetőleg az üzemeltetés indokol.

26.2.9 Hegesztett szerkezet hőkezelése

(1) A hőkezelést regisztrálni kell.

Gyártóművi, illetve ellenőrzött bizonylattal igazolni kell:

- a munkadarab azonosítási adatait,

- a hőkezelő berendezés adatait,

- a felfűtés időtartamát,

- a hőrmérsékletnövelés sebességét,

- a hőntartás időtartamát, hőmérsékletét,

- a lehűtés időtartamát,

- a hőmérséklet-csökkentés sebességét,

- a hőkezelés keltét, időpontját,

- a hőkezelés után a munkadarabon végzett vizsgálatokat.

(2) A hőkezelés eredményének ellenőrzését a munkadarabon, vagy az ebből származó próbatesten, vagy együtt hőkezelt próbatesten kell elvégezni. E célból minden anyagtételből, varrat-típusból legalább egy próbaelemet kell az ellenőrzendő munkadarabbal együtt hőkezelni.

A hőkezelés után a munkadarabot külső szerkezeti ellenőrzésnek és méretellenőrzésnek kell alávetni. Sarokvarratokat vagy más, jelentős feszültséggyűjtő helyeket, repedésvizsgálattal is ellenőrizni kell.

 

27. A kazán felállítása során megvalósítandó biztonságtechnikai követelmények

 

(1) Kazánt, tartozékát, segédberendezéseit úgy kell telepíteni, hogy rendeltetésszerű üzemeltetéskor ne veszélyeztesse a környezetet, a környezeti körülmények ne gátolják a kazán biztonságos üzemeltetését.

(2) A kazánok elhelyezhetők szabadban, félszabadtéri kivitelben vagy külön épületben (kazánház).

(3) A tetőszerkezet legalsó része és a kazánok között legalább 2 m magas szabad tér álljon rendelkezésre az ott elhelyezett szerelvények, alkatrészek, csővezetékek ellenőrzésére és kezelésére.

(4) A kazánházaknak legalább két kifelé nyíló kijárati ajtaja legyen, amelyek közül az egyik a szabadba nyíljon. Ajtó, ablak és más nyílás csak a szabadba vagy a kazánház üzemével összefüggő, nem tűz- és robbanásveszélyes helyiségbe nyílhat. Az ajtók a kezelőállásról könnyen megközelíthetők legyenek. Megközelítési útvonalukat meg kell jelölni és szabadon kell hagyni. A nem szabadba vezető kijárat ajtaja éghető anyagból nem készülhet.

(5) A kazánokat egymástól, illetőleg a faltól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a teljes áttekintés, kezelés, karbantartás, javítás, alkatrészcsere stb. akadályba ne ütközzön. Ez a távolság általában 80 cm-nél kevesebb nem lehet. Ugyanakkor legalább 200 cm magas olyan űrszerelvényt kell biztosítani, amelybe semmiféle csővezeték, berendezés, elem nem nyúlik be. Két kazán közvetlenül egymás mellé akkor építhető, ha az érintkező oldalukon kezelési, karbantartási, javítási stb. tevékenységet végezni nem kell vagy ezek szükség szerint akadálytalanul elvégezhetők.

(6) A kezelőállást úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a menekülés lehetősége. Legyen mód valamennyi műszer, szerelvény és segédberendezés áttekintésére, kezelésére. Hossza legalább 1,5 m, magassága legalább 2 m legyen. Ezek egymással szemben felállított kazánok esetében külön-külön biztosítandók. Kezelőállást ott kell létesíteni, ahol a kezelő számára védelem nyújtható. Különösen veszélyesnek minősített kazánoknál a kezelőhelyet megfelelő védettséggel kell létesíteni úgy, hogy azt rendszeres tevékenység céljából üzem közben elhagyni ne kelljen. Lángcsöves kazánoknál nem helyezhető el a lángcső meghosszabbításában. Szabadtéri vagy félszabadtéri kivitelű kazánnál megfelelően védett kezelőhelyet kell létesíteni.

(7) A kazánra - ideértve annak alapját és tartószerkezetét is - semmiféle olyan szerkezet, szerelvény, berendezés, vezeték stb. rá nem szerelhető, vele össze nem köthető, amely nem kazánüzemi célt szolgál, továbbá a méretezéseknél figyelembe nem vett igénybevételekkel járhat.

(8) A kezelőálláson kívül levő szerelvényeket, műszereket vagy kezelést igénylő más berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok - esetleg távműködtető és távjelző berendezések segítségével - a kezelőállásról megfigyelhetők, kezelhetők, ellenőrizhetők, továbbá megközelíthetők, hozzáférhetők legyenek.

(9) Szükség szerinti - az üzemvitel és karbantartás biztonságát szolgáló - feljárót, kapaszkodót, létrát, lépcsőt, járdát, pódiumot stb. kell beépíteni. Indokolt esetben a több kazánból álló telep egyes kazánjai között is. Ilyen szerkezeti elemeket több kazánhoz, vagy kazánházhoz és a kazánhoz nem szabad egyidejűleg mereven hozzáerősíteni. Ha a kazán magassága a ± 0,0 szinttől számított 20 m-nél magasabb, szükség szerint egy vagy több, teherszállításra is alkalmas felvonót kell építeni.

(10) Ha a biztonságos kezelhetőség megkívánja, egy sorban elhelyezett két vagy több kazánt felső részükön járdával kell összekötni. Ezek mindkét végét beépített lépcsővel kell ellátni. Az egyik lépcső helyett kivételesen létra is alkalmazható. 6 m-nél magasabban elhelyezett vízállásmutatóhoz külön járdát, pódiumot kell létesíteni.

(11) A kazán üzeméhez tartozó gépeket, berendezéseket a salaktérben, fűtőálláson vagy ezek feletti térben beépíteni csak úgy szabad, ha szerkezeti kialakításuk, elhelyezésük, működésük nem okozhat kárt a környezetben, továbbá a kezelést, közlekedést nem akadályozzák és nem veszélyeztetik a kezelőszemélyzet biztonságát.

(12) A kazánházban - illetőleg szabadtéri vagy félszabadtéri elhelyezésű kazánok környezetében - csak a kazánok, tartozékaik, segédberendezések, valamint ezek üzemével közvetlenül összefüggő más berendezések helyezhetők el.

(13) A kazánházat - illetőleg a szabadtéri és félszabadtéri elhelyezésű kazánok környezetét - (ezen belül különösen a kezelőállást, műszereket, szerelvényeket, egyéb kezelési helyeket, útvonalakat stb.) megfelelő megvilágítással kell ellátni.

(14) Gondoskodni kell a kazán, a tartószerkezet, tartozékok, segédberendezések, vezetékek stb. környezeti hatások elleni védelméről (korrózió, erózió, szennyeződés, hőhatás, fagy, sugárzás, egyéb időjárási körülmények). A védelmet szigetelés, burkolás, elszívás, fűtés, hűtés vagy más megfelelő módon kell biztosítani. A 60 °C-nál nagyobb hőmérsékletű felületeket el kell látni védőszigeteléssel.

(15) A tartószerkezetből a kazánszerkezetbe és viszont, nem származhatnak káros, előre figyelembe nem vett igénybevételek. A szerkezeteknek igazoltan meg kell felelniük valamennyi fellépő terhelésnek.

(16) Biztosítani kell, hogy a víz, gőz, a füstgázok, tüzelőanyagok vagy más töltetek, termékek vezetékei a kazánház terében káros hatást ne fejthessenek ki.

(17) A kazánházban olyan nagyságú és teljesítőképességű emelőberendezéseket kell használni, amelyek lehetővé teszik a javítási, karbantartási, szerelési és egyéb munkák biztonságos elvégzését.

(18) Széntüzelésnél a salak kezelését, szállítását úgy kell kialakítani, hogy káros hőhatások, gázos szennyeződések a környezetben kárt ne tegyenek és ne veszélyeztessék a kezelőszemélyzet egészségét.

A salaktároló helyek legyenek kellően zárhatók. Gondoskodni kell a salak lehűtéséről, a keletkező gázok és gőzök elszívásáról. A salaktérben biztosítani kell a szükséges légcserét.

(19) A kazánház kialakításával, létesítésével, környezetének védelmével kapcsolatos biztonságtechnikai követelmények és hatósági engedélyezések tekintetében az építésügyi szabályok az irányadók.

 

28. Üzemeltetés

 

28.1 Általános előírások

(1) Az üzemben tartó köteles megjelölni a kazánüzem, kazánház biztonságáért felelős és intézkedésre jogosult személyt, akinek nevét és beosztását a kazánházban ki kell függeszteni.

(2) Az üzemben tartó köteles a biztonságos üzembevételre, üzemeltetésre, kezelésre, a kezelők teendőire, a biztonságos leállításra, - üzemzavar, sérülés, robbanás esetén követendő eljárásra - részletes üzemeltetési utasítást kiadni, azt az érdekeltekkel írásban átvétetni és a kazán közelében kifüggeszteni. Az utasításnak tartalmaznia kell a kazánnapló vezetésével, a szolgálat átadás-átvételével kapcsolatos teendőket is. Köteles folyamatosan ellenőrizni az előírások megtartását. Az utasításnak ki kell terjednie valamennyi tartozékra, segédberendezésre, valamennyi veszélyt okozó körülményre. Az üzemeltetési utasításban foglaltak elsajátításáról visszakérdezés formájában meg kell győződni.

(3) Az üzemeltetés minden eseményét naplóban kell rögzíteni. Ennek tartalmaznia kell a tüzeléssel, tüzelőanyaggal, vízelőkészítéssel, vízminőséggel kapcsolatos adatokat, a szolgálatban levő kezelők nevét, az átadás-átvétel körülményeit, a rendszeres és rendkívüli munkavégzést, a kazán állapotával, teljesítményével, karbantartásával kapcsolatos adatokat. A naplót az üzem felelős vezetője tartozik naponta kiértékelni és ezt aláírásával igazolni.

(4) A kazánok szabadban levő részeit, szigeteléseit stb. illetve a szabadtéri és félszabadtéri kazánokat óvni kell az időjárás és más káros tényezők hatásaitól. Szigetelések meghibásodásait haladéktalanul ki kell javítani.

(5) Üzembevétel előtt ellenőrizni kell az üzemkészséget. Ez különösen a rendszer tisztaságára, épségére, tömörségére, a szerelvények állapotára és állására, a műszerekre, a tüzelőberendezésre, a tűztér és a huzamok szellőztetésére, az automatikára stb. terjedjen ki.

(6) A rendszert az előírt minőségű és hőmérsékletű vízzel, illetve a töltettel a megfelelő szintig kell feltölteni.

(7) A begyújtási sorrendet a biztonsági követelményeknek - a kezelési utasításnak - megfelelően be kell tartani.

(8) A tervezettnél kisebb terheléssel csak akkor szabad üzemeltetni, ha ez károsodással, az automatika üzemképtelenségével nem jár. Nyomásváltozások sebessége lehetőleg 0,5 bar/perc (0,5 kp/cm2)-nél nagyobb ne legyen.

(9) Hirtelen szintemelkedés, vagy -csökkenés esetén, vagy ha szint nem látszik, a rendszert haladéktalanul biztonságos állapotba kell hozni. Ha szükséges, az üzemet le kell állítani.

(10) A szerelvényeket mindig lassan, fokozatosan kell mozgatni, szabályozni.

(11) A kazánt üzem közben az előírt módon és időközökben vagy folyamatosan, rendszeresen tisztítani kell (leiszapolás, salakozás, lefúvatások, szennyezők eltávolítása stb.).

(12) Folyamatosan ellenőrizni kell a kazán rendszerétől függően - az egyes szerkezeti részek (fűtőfelületek, falazat, túlhevítő- és utófűtőfelületek stb.) hőmérsékleti viszonyait.

(13) Üzem közben rendszeresen, a szolgálat átadás-átvételekor mindig ellenőrizni kell a kazánt és tartozékainak üzemkészségét, segédberendezéseit. Különösen ellenőrzendők: a tápberendezések, tartalékszivattyúk, nyomáshatároló berendezések, nyomásmérő műszerek, vízállásmutatók, leiszapoló berendezések, tüzelőberendezések, szerelvények, automatikák. Kisebb mértékű hiányosság esetén a javításról, vagy cseréről, pótlásról azonnal gondoskodni kell. Ha a hiányosság a megengedett mértéket meghaladja, az üzemet le kell állítani.

(14) Az üzemszerű, vagy kényszerű leállítás esetén be kell tartani az előírt sorrendet, azt ütemesen kell végrehajtani, általában a következő főbb szakaszokban:

- tüzelés megszüntetése (tüzelőanyag-ellátás megszüntetése is),

- gőzelvétel megszüntetése,

- túlnyomás megszüntetése,

- kazán leszakaszolása a rendszerről,

- tűztér lehűtése,

- huzamok elzárása,

- kazánszerkezet lehűtése,

- nyomás alatti részek megnyitása, ha a nyomás megszűnt,

- leürítés.

(15) A kazán üzemét veszély keletkezése, rendellenesség esetén azonnal le kell állítani, pl. ha:

- a biztonsági berendezések üzemképtelenek,

- nyomástartó részeknél túlhevülés, deformáció, repedés, víz- vagy gőzkifúvás jelentkezik,

- tápberendezések szállítóképessége oly mértékben csökken, hogy a szükséges mennyiségű víz biztonságosan már nem táplálható be,

- tápvíz (töltet) kimaradás esetén,

- a nyomás intézkedések ellenére az engedélyezési nyomás fölé emelkedik több mint 10%-kal,

- vízszint, intézkedések ellenére is, gyorsan süllyed vagy emelkedik,

- vízállásmutatók üzemképtelenné válnak,

- fogyasztók hirtelen kiesésekor, ha az veszélyt, kárt okozhat,

- ha a tűztérben, vagy huzamokban robbanás következik be,

- a kazán falazata, tetőzete, burkolata elmozdul, repedezik, tartószerkezetnél rendellenesség mutatkozik, süllyedés következik be; több hibátlan vízállásmutató eltérő vízszintet jelez,

- a tűztérben a láng ismételten kialszik, huzatszabályozás ellenére is,

- a tüzelőberendezés, vagy a tüzelőanyag-ellátó rendszer tömörtelensége, vagy más rendellenessége esetén,

- bármely más, komoly üzemzavarnál, rendellenes üzemnél.

(16) Leállás után a rendellenesség okát, körülményeit haladéktalanul meg kell vizsgálni, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni; újra üzembe lépni csak ezek kiküszöbölése után szabad.

(17) A kazán üzemviszonyaiban, tulajdonosában, telephelyében beállt változást a hatósághoz be kell jelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni a kazán üzemen kívüli helyezését. Selejtezés esetén a gépkönyvet a hatósághoz be kell küldeni.

 

28.2 Karbantartás, tisztítás

(1) Az üzemben tartó köteles tervszerű megelőző és folyamatos üzemi karbantartás útján gondoskodni arról, hogy a kazánok, tartozékok, segédberendezések mindenkor a biztonsági követelményeknek megfelelő állapotban legyenek. A karbantartás körébe tartozik a rendszeres, megfelelő tisztítás és a szerkezetek folyamatos ellenőrzése is.

(2) A kazánt és részeit karbantartás, tisztítás, vizsgálat stb. céljából szétszerelni csak a teljes szakaszolás, nyomásmentesítés, lehűtés, a veszélyes közegek eltávolítása után szabad. Üzem közben karbantartási munkák csak a szerkezet megbontása nélkül és csak megfelelően elzárt részeken végezhetők. Szétszerelés előtt a rendszerből való megbízható kiiktatást kettős biztosítással kell végrehajtani. A kazánba behatolni csak ezt követően és valamennyi vonatkozó biztonságtechnikai munkavédelmi, üzemeltetési utasítás szem előtt tartásával szabad. Karbantartásra, tisztításra, vizsgálatra stb. való előkészítés, valamint maga a karbantartási művelet nem történhet olyan módszerekkel, amelyek a szerkezetet károsítják.

(3) A megelőző karbantartási tervnek tartalmaznia kell valamennyi szerkezet ellenőrzésének, megvizsgálásának, cseréjének, javításának időpontjait. Hiányosság megállapítása esetén az elő nem irányzott karbantartásokat is természetesen el kell végezni.

(4) A folyamatos üzemi karbantartás keretében időszaktól függetlenül minden munkálatot el kell végezni, ami a biztonságos üzemeltetéshez szükséges. Elhasználódott, kopott, hibás vagy hiányos részekkel üzemelni nem szabad.

(5) Karbantartáskor, külön tekintettel kell lenni azokra a szerkezeti elemekre, amelyek elhasználódása élettartamuk, fokozott igénybevételük miatt valószínű. (Pl. kazánforrcsövek 12 év után, stb.) Ezeket csak kifogástalan, ellenőrzött állapotban, vagy szakszerű javítás után lehet visszaszerelni.

(6) Az észlelt hiányosságokat és az elvégzett munkákat részletesen naplózni kell.

(7) A kazánokat és összes tartozékaikat rendszeresen tisztítani, a lerakódásoktól mentesíteni kell; évenként legalább egyszer, de az üzemviszonyoktól függően többször is. Vízoldalon egy év alatt a lerakódások vízkőréteg vastagsága általában nem haladhatja meg a 0,5 mm-t.

(8) A tisztítást, mosást úgy kell végezni, hogy a nyomás alatti részek felületén sem mechanikus, sem korróziós ártalom ne keletkezzék. A tisztítás, illetőleg a különféle felületkezelések vegyi eljárással is végezhetők.

(9) A tisztítások után a kazánt és szerkezeteit át kell vizsgálni. Üzembe venni akkor lehet, ha a karbantartás, tisztítás után a berendezések állapota kifogástalan. A tisztítással kapcsolatos megállapításokat és munkafolyamatokat részletesen naplózni kell.

A vegyi kezeléssel kapcsolatos eljárást, annak műszaki biztonsági feltételeit a 28.5 pont tartalmazza.

 

28.3 Kezelőkkel kapcsolatos előírások

(1) A képzett kezelők mellett, vagy üzemen kívüli állapotban betanított dolgozók is megbízhatók egyes tevékenységekkel, de ezek feladataikat csak irányítás és ellenőrzés mellett láthatják el. Betanítottnak tekinthető az a dolgozó, akinek vizsgázott fűtő, kezelő, vagy gépész mellett eltöltött legalább hat havi gyakorlata van, ez alatt rendszeres kioktatást kapott és erről az üzem felelőse írásbeli igazolást ad.

(2) A kezelőszemélyzet szakképzettségét igazoló bizonyítványt, illetve a betanított dolgozókra vonatkozó igazolásokat, vagy hiteles másolatukat a kazán közelében kell tartani és ellenőrzés során a hatóságnak fel kell mutatni.

(3) Ha egy kezelő több fajta kazán kezelését látja el, a megkívánt legmagasabb fokú képzettséggel kell rendelkeznie.

28.3.1 Előírt kezelőlétszám

(1) Az üzemeltető tartozik annyi szakképzettséggel rendelkező, illetve betanított dolgozót beállítani, amennyi a kazán vagy kazánok biztonságos üzemviteléhez, továbbá biztonságos üzemen kívül helyezéséhez szükséges.

(2) Ha az automatizálás, műszerezés foka, a jelző- és beavatkozó rendszer kiépítése olyan, hogy az üzemi körülmények a biztonsági követelményeket kezelő állandó jelenléte nélkül is kielégítik, - a hatóság engedélyével állandó kezelő beállításától el lehet tekinteni. Azonban ilyenkor is az üzemeltető tartozik megbízni egy dolgozót az időszakos ellenőrzéssel és ennek munkafeladatát írásban kiadni, az üzemi körülményeket pedig szükség szerint ellenőriztetni. Az időszakos ellenőrzés módjára, gyakoriságára nézve a berendezés szállítójának (gyártó, tervező stb.) előírása mértékadó, ha a biztonsági követelményeket kielégíti és a hatóság jóváhagyja.

28.3.2 Kezelőkre vonatkozó egyéb előírások

(1) A szabályzat hatálya alá tartozó kazán kezelését csak olyan dolgozó láthatja el önállóan, aki az adott kazán kezelésére előírt szakképzettséggel rendelkezik, a szükséges ismereteknek mindenkor a birtokában van és munkája során maradéktalanul megtartja a szabályzatban, egyéb előírásokban, utasításokban foglaltakat és a közismert szakmai követelményeket. Köteles a rábízott kazán tekintetében minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemről gondoskodni.

(2) A kezelő csak a megbízott felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás legjobb tudomása szerint veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, tartozik az utasítást adó figyelmét erre felhívni és észrevételét naplózni. Meg kell követelni az ilyen utasítás naplózását is.

(3) Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel rövid időn belül megszüntetni nem tud, a naplózás mellett tartozik felettesének azonnal jelentést tenni; ha erre idő nincsen, öntevékenyen kell megtennie a szükséges intézkedést, illetve leállítani a kazán üzemét.

(4) A kezelőnek kötelessége, hogy megkövetelje a kazánnak, segédberendezéseinek, tartozékainak üzemképes, biztonságos állapotban való tartását, a szükséges karbantartás, javítás elvégzését, megakadályozza illetéktelenek belépését és tartózkodását a kazánházban.

(5) A szolgálat átadását, illetőleg átvételét a váltótársaknak közösen kell végezniök, ennek során ellenőrizni kell minden lényeges körülményt; közölni a tapasztalatokat, eseményeket, hiányosságokat és mindezt közösen aláírt naplóbejegyzéssel kell rögzíteniök.

 

28.4 Tápvízelőkészítés

(1) A biztonságot veszélyeztető és a szerkezetet károsító szennyeződések, lerakódások és korróziós folyamatok megelőzésére és elkerülésére a kazánok csak olyan tápvízzel üzemeltethetők, amelynek összes jellemzői megfelelnek a kazán paramétereinek és kielégítik a vonatkozó állami szabványok előírásait.

(2) E szabályzat hatálya alá tartozó kazán üzemben tartójának gondoskodnia kell a vízminőség rendszeres ellenőrzéséről. Minimális ellenőrzést, illetőleg teljes ellenőrzést kell végezni.

(3) Minimális ellenőrzés: a vízminőség legfőbb jellemzőinek vizsgálatára terjed ki. Mérni kell:

- az összes keménységet (nk°),

- a hidrogénion koncentrációt (pH) és

- a lúgosságot (p lúgosság).

A minimális ellenőrzés végrehajtásához szükséges vízmintát

- a tápvezetékből és a

- vízállásmutatóból

kell venni.

(4) Teljes ellenőrzés: az állami szabványban előírt valamennyi tápvíz és kázánvíz jellemző mérésére, vizsgálatára terjed ki. A vízmintákat

- a lágyító előtti nyersvízből,

- a lágyító utáni tápvízből,

- a vízállásmutatónál a kazánvízből,

- a leiszapolónál a kazánvízből és ha van,

- a visszatérő kondenzvízből

kell venni.

100 °C feletti hőmérsékletű közeg esetén mintahűtőt kell alkalmazni.

(5) A vízellenőrzések eredményeit be kell vezetni a kazánnaplóba, illetve el nem távolítható módon ahhoz csatolni kell. Ahol a vízminőség ellenőrzését a kazánüzemhez tartozó külön laboratórium végzi, a víz minőségének folyamatos jegyzésére külön napló vezetése is megengedett, amelyre a felelős vezető láttamozási kötelezettsége kazán-naplóhoz hasonlóan [28.1 pont (3) bekezdés] fennáll.

(6) A vízellenőrzéseket legalább az alábbi időközökben kell elvégezni, illetve elvégeztetni:

"A" felügyeleti osztályba tartozó kazánoknál minimális ellenőrzést műszakonként egyszer, teljes ellenőrzést naponta egyszer,

"B" felügyeleti osztályba tartozó gőzkazánoknál minimális ellenőrzést naponta egyszer, teljes ellenőrzést havonta egyszer.

(7) Az üzemeltető tartozik azonnal intézkedni, ha az ellenőrzések során kitűnik, hogy az elemzések az előírt értékektől eltérő eredményt mutatnak.

(8) Új kazán létesítése, üzembe helyezése esetén olyan tápvízelőkészítő berendezést kell létesíteni, amely a kazánra vonatkozó előírások szerinti vízminőséget biztosítja.

Amennyiben a kazánt oly mértékben alakítják át, hogy annak tápvízminőségi igénye is megváltozik, úgy a megváltozott körülményeknek megfelelő tápvízelőkészítést kell létesíteni.

(9) Tápvízelőkészítő berendezés létesítésének kötelezettsége alól különösen indokolt esetben felmentés adható. Ennek azonban olyan előírásokat kell tartalmaznia, amely azonos biztonsági feltételeket biztosít a vízminőség tekintetében.

(10) A tápvízelőkészítő berendezéseket a kezelési utasítás szigorú megtartásával kell üzemeltetni. Kezelését végezheti a kazán kezelője, ha mindkét feladatot képes teljesértékűen ellátni.

(11) Különleges, vagy kísérleti tápvízelőkészítő eljárások csak a hatóság engedélyével alkalmazhatók.

(12) Olyan kazánoknál, ahol a hatóság felmentést, vagy eltérést engedélyezett a vízminőség, illetve a tápvízelőkészítő berendezés tekintetében (pl. vándorkazánoknál, mezőgazdaságban, építkezésnél, stb. üzemelő vagy régi kazánoknál), - a tápvizet rendszeres trinátriumfoszfátos kezeléssel kell javítani. Ennek mértéke: 4,1 dkg NA3PO4 (trisó) tápvízköbméterenként és német keménységi fokonként. Ilyen kezelés esetén 2-4 hetenként alapos, szakszerű kazánmosást kell végezni.

Más vegyszerek alkalmazása külön engedélyezés tárgyát képezi.

 

28.5 Vegyi kezelések kötelezettsége

(1) Első üzembe helyezés előtt kötelező a pácolás [2. pont (29) bekezdés]

- minden vízcsöves, szénhidrogéntüzelésű kazánnál felügyeleti osztályba tartozására tekintet nélkül,

- minden "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánnál rendszerére tekintet nélkül,

- minden kazánnál, amely fejlesztett gőzturbinák hajtására szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett kazánok esetében első üzembe helyezés előtt kötelező a kifőzés [2. pont (29) bekezdés].

(3) A kazánnak - felügyeleti osztályba tartozására vagy rendszerére tekintet nélkül - vízkőmentesítésére kötelező a vegyi tisztítás [2. pont (29) bekezdés], ha fémtiszta felület mechanikus úton vagy más módon nem biztosítható, továbbá, ha azt a hatóság elrendeli.

(4) Ha a pácolás, kifőzés vagy vegyi tisztítás után legkésőbb 48 órán belül legalább 72 óra időtartamra nem történik meg a kazán üzembehelyezése, kötelező a passziválás [2. pont (30) bekezdés].

(5) Ha a passziválás után legkésőbb 96 órán belül a kazánt nem helyezik üzembe, kötelező a konzerválás [2. pont (30) bekezdés].

(6) A hatóság az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakon kívül egyéb vegyi kezeléseket is elrendelhet vagy kérelemre engedélyezhet.

 

29. Tartozékok, szerelvények

 

29.1 Biztonsági szelepek

29.1.1 Biztonsági szelepek száma

(1) Minden "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánra legalább két biztonsági szelepet kell felszerelni. A töltet elvezetése szempontjából a szelepek együttes teljesítménye vehető figyelembe.

(2) "B" felügyeleti osztályba tartozó kazán esetében egy biztonsági szelep alkalmazása elegendő. Ugyancsak egy biztonsági szelepet kell alkalmazni a kazánrendszertől elzárható túlhevítőknél, tápvíz-előmelegítőknél, továbbá a gőzátalakítók primer és szekunder oldalán.

(3) Nem kell biztonsági szelepet alkalmazni azoknál a kazánoknál,

- amelyek biztonsági állványcsővel vannak ellátva,

- amelyeknél a hatóság másfajta nyomáshatároló elemet engedélyezett,

- a kazánrendszertől el nem zárható túlhevítőknél és tápvíz-előmelegítőknél,

- telített gőzzel fűtött, vagy nem fűtött gőztartóknál, ha azok engedélyezési nyomása legalább akkora, mint a hozzájuk tartozó kazáné.

(4) Ha két vagy több gőzkazán vagy fűtött gőztartó el nem zárható módon van egymással összeköttetésben, ezek közös biztonsági szeleppel (szelepekkel) láthatók el. Ez esetben azonban a szelephez (szelepekhez) vezető csővezeték keresztmetszete sehol sem lehet kisebb a biztonsági szelep (szelepek) névleges beömlő oldali keresztmetszetének 1,25-szörösénél és nem lehet hosszabb átmérőjének 200-szorosánál.

A szelepátmérő megállapításánál a kapcsolt berendezések legnagyobb gőzfejlesztő-képességének összegét kell figyelembe venni.

 

29.2 Biztonsági állványcsövek

(1) A biztonsági állványcső leszálló ága a kazán gőzterével, felszálló ága a légkörrel áll el nem zárható összeköttetésben.

(2) Alkalmazható olyan kazánnál, amelynek engedélyezési nyomása legfeljebb 0,7 bar (0,1 kp/cm2), legnagyobb megengedett magassága 7 m, előáramlási vezeték alkalmazása esetében 7,7 m.

(3) Felső végén kipufogó edényt kell alkalmazni, kipufogócsővel ellátva. Az állványcső névleges átmérője 640 kW (l t/ó) teljesítményig legalább 100 mm, felette legalább 125 mm legyen. Ha a kazán és az állványcső közötti összekötő csővezeték kiterített hossza meghaladja a 10 métert, úgy egy fokozattal nagyobb szabványos névleges átmérőjű állványcsövet kell alkalmazni. Befagyás, elszennyeződés ellen védeni kell. Legalsó pontján víztelenítő szerelvényt kell elhelyezni. A kazánhoz úgy kell csatlakoztatni, hogy elzárható ne legyen. Oldható kötést alkalmazni nem szabad.

Ha ez elkerülhetetlen, az illesztett csővégek egyikébe három pálcikát szimmetrikusan úgy kell behegeszteni, hogy a másik csővégbe is benyúljon és megakadályozza elzáróelem beépítését.

(4) Több kazán ellátható közös állványcsővel, amely a kazánok teljesítőképességének összegére van méretezve és egyik kazántól sem legyen elzárható.

 

29.3 Hasadó nyomáshatárolók

(1) A hasadó nyomáshatárolók (hasadótárcsák, törőtárcsák, szakadótárcsák, törősapkák stb.) az engedélyezési nyomást meghaladó nyomásnál elroncsolódnak és felhasadó, átömlő keresztmetszetük nyitott marad.

A hatóság engedélyével olyan karimák közé szorított törőelem alkalmazható, amely az engedélyezett nyomást legfeljebb 10%-kal meghaladó nyomáson törik és a lefúvó vezetéken a kazánra megállapított biztonsági szelep felületének kétszeresét teszi szabaddá. A hasadótárcsát elvezető csővel kell ellátni. A hasadótárcsa szabad felülete a berendezésre megállapított biztonsági szelepfelületnek a kétszerese legyen.

(2) A hasadó nyomáshatárolók anyagára, szerkezetére, beépítési módjára, vizsgálatára, méretezésére, csatlakozó részeire, azonosítási feltételeire nézve a vonatkozó állami szabványok érvényesek. Azokhoz bizonylatot kell szolgáltatni és felhasználás esetén csatolni kell a gyártóművi hatósági vizsgálati okmányt.

(3) A hasadótárcsával védett nyomás alatti tér tartós üzemi nyomása az engedélyezési nyomásnak legfeljebb 75%-a lehet.

(4) Különlegesen tömör zárás szükségessége esetén, a hatóság engedélyével - a biztonsági szelep elé - hasadó nyomáshatároló építhető be. Ez nem akadályozhatja a biztonsági szelepet előírt működésében. Ilyenkor a szelep és a hasadótárcsa közötti csővezetéki szakaszba a szivárgást jelző szerkezetet kell beépíteni.

 

29.4 Szippantó szelepek

Ha bármely nyomás alatti térben nem megengedhető mértékű vákuum keletkezhet, olyan szippantószelepet kell beépíteni, amely legfeljebb 0,1 bar (0,1 kp/cm2) nyomáskülönbség hatására önműködően nyit és a nyomáskülönbséget kiegyenlíti. A szippantószelepekre értelemszerűen mindazok az előírások érvényesek, amelyek a biztonsági szelepekre vonatkoznak. Szükség szerint alkalmazható kombinált működésű biztonsági és szippantó szelep is.

 

29.5 Olvadó nyomáshatárolók

(1) Az olvadó nyomáshatárolók (tárcsák, betétek, dugók) az engedélyezési nyomást meghaladó nyomáshoz tartozó töltethőmérséklet hatására kiolvadnak és átömlő keresztmetszetük nyitva marad.

(2) Olvadó nyomáshatárolóként használható minden olyan tömören záró olvadóelem, amely az engedélyezési nyomást legfeljebb 10%-kal meghaladó nyomásnak megfelelő hőmérséklet elérésekor kiolvad és a lefúvó vezetéken a túlnyomást okozó töltet elvezetésére elegendő méretű nyílást tesz szabaddá.

(3) Alkalmazható a hatóság külön engedélyével biztonsági szelep helyett vagy mellett, ha az üzemviszonyok indokolják, vagy lehetővé teszik. Általában lokomobil-, lokomotív, vagy olyan szerkezetű kazánoknál, amelyeket az égéstermékek vízszintes helyzetű sík lapjukon érintenek.

(4) A méretezésre, azonosításra, beépítési módra a biztonsági szelepekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

 

29.6 Robbanóajtók

A konstrukciótól, illetve az égőberendezéstől függően kell létesíteni. Szénpor-, olaj- és gáztüzelésű kazánoknál tűztér nyomásának határolására a tűztérben keletkezhető, nem megengedett mértékű túlnyomás elvezetésére robbanóajtókat, vagy más megfelelő berendezéseket lehet alkalmazni; általában a tűztérben, a huzamokban, illetve az utolsó fűtött felület után és a kémény előtt; szénportüzelésű kazánoknál a szénőrlő malmok szerelőin is.

Robbanóajtót úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a kilövelő láng és füstgáz kárt ne okozzon.

 

29.7 Biztonsági jelzőberendezések

A biztonsági jelzőberendezések olyan készülékek, amelyek révén a kezelőszemélyzet, illetőleg az automatikus védelmi és riasztórendszer tudomást szerez arról, hogy a kazán jellemzői az előírt határértéket túllépik. Ezzel figyelmeztetnek a beavatkozás szükségességére. Nem tekinthetők önálló védelmi berendezésnek.

 

29.8 Nyomásmérők (nyomástávadók)

(1) A szabályzat hatálya alá tartozó kazán minden kiszakaszolható terére legalább egy ellenőrizhető nyomásmérőt kell felszerelni. Ugyancsak külön nyomásmérőt kell beépíteni különböző nyomásra engedélyezett kazánok közös csővezetékein, vagy gőzelosztóján, valamint a túlhevítő gőzvezetékére, ha arra biztonsági szelep van szerelve.

(2) Az "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánoknál legalább a dobnyomás mérésére, regisztráló nyomásmérőt kell alkalmazni, ha az engedélyezési nyomás nagyobb mint 40 bar (40,76 kp/cm2).

(3) Forróvízkazánoknál általában a víz be- és kilépési pontján, az elzárószerv előtt, a keringtető szivattyúk szívó és nyomóvezetékén, a tápvezetéken és a fűtési hálózat tápvezetékén kell nyomásmérőt beépíteni.

(4) A gőzfejlesztő résztől el nem zárható tápvízmelegítőt és túlhevítőt el kell látni nyomásmérővel, ha engedélyezési nyomásuk 25 bar (25,47 kp/cm2)-nél nagyobb.

(5) Csak szabványos, időszakosan ellenőrzött, hitelesített nyomásmérő, nyomástávadó szerelhető fel, amelynek pontossági osztálya 25 bar (25,47 kp/cm2) engedélyezési nyomás alatt legalább 2,5; felette 1,5 legyen. A méréshatár legalább az engedélyezési nyomás másfélszerese, de legfeljebb kétszerese lehet. Védeni kell minden olyan külső behatással szemben, amely működőképességét vagy pontosságát károsan befolyásolja (sugárzás, hő, rezgés stb.); nagysága, megvilágítása, elhelyezése, számlapja, ennek beosztása kifogástalan leolvashatóságot tegyen lehetővé. Az engedélyezési nyomást feltűnően meg kell jelölni.

Közvetlenül a gőzkazánra szerelt nyomásmérőt a gőztérrel kell összekötni, lefúvatható vízzsák közbeiktatásával. Előtte háromfuratú, ellenőrző műszer felszerelésére alkalmas szerelvényt kell beépíteni, amely csak erre a célra használható és amelyet irányjelzéssel kell ellátni. 10 bar (10,19 kp/cm2)-nél nagyobb engedélyezési nyomású kazánon külön elzáró szerelvényt is kell alkalmazni. 100 bar (101,9 kp/cm2) felett pedig kettős elzárást.

(6) A hitelesítésről szóló bizonylatot meg kell őrizni és kívánságra a hatóságnak bemutatni.

(7) Az automatikus rendszerek nyomás-távadói és nyomásérzékelői nem helyettesíthetik a kazán főnyomásmérőit.

 

29.9 Szintjelzők

A szintjelzők lehetővé teszik annak megfigyelését, hogy a kazán töltetének szintje (vízszintje) a megengedett határok között mozog-e.

A vízállásmutatók a tényleges vízszint állását közvetlenül, a táv-vízszintjelzők közvetetten mutatják. Veszélyes közegű kazán folyadékszintjének ellenőrzésére közvetlenül a közeggel érintkező üvegcsöves szintjelző nem alkalmazható.

29.9.1 Vízállásmutatók

(1) A jelzőlapoknak jól átlátszó, a próbanyomásnak és a víz vagy más töltet hatásának ellenálló anyagból kell készülnie. Védőhüvellyel ellátott közönséges üvegcső alkalmazható legfeljebb 0,7 bar (0,7 kp/cm2) engedélyezési nyomásig. A jelző felület szélessége és a furatok átmérője legalább 6 mm, a jelzőtér hossza pedig annyi legyen, hogy mind a megengedett legalacsonyabb, mind a megengedett legfelső vízszintet legalább 25 mm-rel meghaladja.

(2) A foglalaton mind a gőz, mind a víz lefúvatására csapot, szelepet kell felszerelni és biztonságos lefúvatáshoz szükséges csővezetéket kell csatlakoztatni. Keresztmetszetük nem lehet kisebb, mint a vízállásmutatóé. A csapokon az állásokat mutató jelzéseket kell elhelyezni. Biztosítandó az üzem közben való alkatrészcsere lehetősége. A nézőrészt törés ellen védeni kell.

(3) A vízállásmutató lehetőleg közvetlenül, rövid, egyenes csővezetékkel csatlakozzék a kazánhoz. Ez a vezeték nem tartalmazhat elzárószerelvényt, víz- vagy gőzelvételre szolgáló csatlakozást, kivéve a táv-vízszintjelző berendezést. A csővezeték belső átmérője 500 mm hosszig legalább 25 mm, efölött legalább 50 mm legyen; közvetlen hőhatásnak nem lehet kitéve; a nyomás alatti térbe toldata ne nyúljon be.

(4) Elhelyezése, megvilágítása, a kezelőhelyről kifogástalanul legyen látható. Legyen jól kezelhető, hozzáférhető.

(5) A kazánvíz közepes állásánál a vízszint is a középen legyen. A még megengedett legalacsonyabb és legmagasabb vízszintet tartós, feltűnő jellel kell feltüntetni. A dobon, a vízállásmutatók közelében is jelölést kell elhelyezni akkor is, ha a kazán vízszint-távadóval rendelkezik.

29.9.2 Táv-vízszintjelzők

(1) Táv-vízszintjelzőként célszerűen alkalmazhatók a kazánnal csővezetékkel összekötött és fajsúlykülönbségen alapuló jelzők, ipari televíziós készülékek, fény- és hangjelző készülékek.

(2) A csővezetékes készülékeket két olyan csonkhoz kell csatlakoztatni, amelyekből más elágazás nincsen. A csonkok vagy közvetlenül a dobra, vagy el nem zárhatóan összekötött gyűjtőkamrára szerelendők. Átmérőjük legalább 20 mm legyen. A csövek úgy alakítandók ki, hogy bennük holttér ne keletkezhessék. Hajlított csövek sugara legalább az átmérő hatszorosa legyen. Csatlakozó elemek furatának átmérője legalább 8 mm legyen.

(3) Az ipari televíziós táv-vízszintjelzőnek a tényleges vízszintet rögzítő képet kell a kezelőszintre továbbítania.

(4) A hanggal, fénnyel jelző készülékeknek a szélső vízállások elérésekor kell jelzést adniuk. A jelzések csak kézi beavatkozással legyenek megszüntethetők.

29.9.3 Szintjelzők száma és alkalmazása

(1) A "B" felügyeleti osztályba tartozó kazánokat legalább egy, az "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánokat legalább két vízállásmutatóval kell ellátni;

(2) Nem kell vízállásmutatóval ellátni a kényszerátáramlású, vagy hasonló szerkezeti felépítésű kazánokat, a forróvízkazánokat;

(3) Ha a kezelőállásról a vízállásmutatók nem figyelhetők meg kielégítően, jól ellenőrizhető táv-vízszintjelzőt kell külön felszerelni;

(4) Két- vagy többdobos kazánon, ha azok vízterei nincsenek egymással összekötve, vagy a dobok gőzterei csak a gőzelvétel célját szolgáló közös csővezetékkel vannak összekötve, vagy pedig az összekötővezetékek kis keresztmetszete miatt a nyomáskiegyenlítődés bizonytalan minden olyan dobon, amelyben vízszint van, külön legalább egy vízszintmutatót kell alkalmazni.

(5) Több fokozatú előgőzöltetéssel rendelkező kazándobok valamennyi szakaszára 1-1 vízszintjelzőt kell felszerelni.

(6) Nem használhatók vízszintjelzőként úszós szerkezetek, kivéve az automatikus táv-vízszintjelzők érzékelőit.

(7) A szintjelzők gyűjtőkamrára is szerelhetők, ha az el nem zárható összeköttetésben van a kazán gőz- és vízterével. Az összekötőcsövek belső átmérője legalább 50 mm, a gyűjtőkamráé legalább 70 mm legyen. Egy kamrára több szintjelző is szerelhető.

 

29.10 Hőmérők, hőmérséklet távadók

(1) A közegek hőmérsékletének mérésére hőmérőt kell beépíteni minden olyan rendszerű kazánnál (illetve a kazánok kritikus pontjain), ahol a hőmérsékletet a biztonság érdekében ellenőrizni kell és ahol a határok túllépése esetén beavatkozás szükséges.

(2) Hőmérővel kell ellátni

- minden olyan rendszerű kazánt, amelynél a hőmérséklet általában vagy helyenként üzem közben jelentősen megváltozhat;

- minden forróvízkazánt, a "B" felügyeleti osztályba tartozókat legalább egy darab, az "A" felügyeleti osztályba tartozókat pedig legalább két darab megfelelő hőmérővel. Az "A" osztályban ebből egy darabnak regisztráló rendszerűnek kell lennie, ha az engedélyezési nyomás nagyobb mint 40 bar (40,76 kp/cm2).

 

29.11 Önműködő védelmi berendezések

Fokozott biztonsági követelmények megvalósítása érdekében a hatóság előírására, vagy engedélyével segédenergiával működő automatikus védelmi berendezések alkalmazhatók, a hagyományos berendezések mellett vagy helyett.

 

29.12 Üzemi szerelvények

(1) Elhelyezésük, beépítésük olyan legyen, hogy a kezelő számára az áttekintést és a biztonságos kezelés lehetőségét biztosítsa. A szerelvényeket az ehhez szükséges jelölésekkel el kell látni.

(2) Működésképességüket rendszeresen ellenőrizni kell. Gondoskodni kell a tisztításról, karbantartásáról. A hibás szerelvény azonnal javítandó, vagy ki kell cserélni.

29.12.1 Töltő, ürítő, elzáró szerelvények

(1) A kazán a főgőzvezetéktől legyen megbízhatóan elzárható. A gőzelzáró szerelvényt a kazán kilépő gőzvezetékébe, közel a kazánhoz kell beépíteni. A gőzelzáró 12 t/h-nál nagyobb teljesítményű kazánoknál a kezelőállásról is legyen kezelhető.

Ha a berendezés tehermentesítő megkerülő-vezetékkel is el van látva, a kezelés a kezelőállásról legyen megvalósítható. A megkerülő-vezetékbe beépített elzárószerkezet az esetben csak induláskor használható. 30 t/h-nál nagyobb teljesítményű kazánoknál a főgőzelzáró távműködtetéssel is legyen ellátva, amely a kezelőállásról vagy a vezénylőteremből működtethető.

(2) A tápvízelzáró szerelvény (tápfej) elzáró szervből (tolózár, szelep), a visszacsapószelepből, vagy tolócsappantyúból áll. Az elzáró szervet a kazántest és a visszacsapószelep közé kell szerelni. Külön elzárószerelvényt akkor is be kell építeni, ha a visszacsapószelep is el van látva elzárószerelvényekkel.

Lokomobil-kazánoknál és a "B" felügyeleti osztályba sorolt kazánoknál elegendő a visszacsapószelep, ha ez kézzel is elzárható. Kényszerátáramlású kazánoknál nem szükséges a visszacsapószelep, ha ilyen a tápszivattyú nyomócsonkján van felszerelve.

(3) 30 t/h-nál nagyobb teljesítményű kazánoknál a tápvezeték-elzáró szerelvény legyen a kezelőállásról távműködtetéssel kezelhető. A zárási állapotot fény- vagy hangjelzés jelezze a működtetés helyén.

(4) Minden kazánt kellő számú, a berendezés legmélyebb pontjain elhelyezett, a töltet lebocsátására alkalmas ürítő szerelvénnyel kell ellátni. E célra leiszapoló szerelvények megfelelnek.

29.12.2 Iszapoló szerelvények

(1) Minden kazánt el kell látni a kazánvíz szennyeződéseinek (iszap, lúg stb.) eltávolítására alkalmas szerkezetekkel, általában a terek legmélyebb pontjain.

(2) 10 bar (10,19 kp/cm2)-nél nem nagyobb engedélyezési nyomású kazánon legalább egy leiszapoló szelepet (vagy tolózárat)

(3) 10 bar (10,19 kp/cm2) és 25 bar (25,47 kp/cm2) engedélyezési nyomás között levő kazánon legalább két sorbakapcsolt zárószerelvényt kell felszerelni. Ezek közül a távolabbi lehet gyors zárótolózár, a kazánhoz közelebb beépített pedig két kézikerekes, becsiszolható szerelvény legyen.

(4) 25 bar (25,47 kp/cm2)-nél nagyobb engedélyezési nyomásnál gyors tolózár nem alkalmazható. A második szerelvény is kézikerekes legyen.

29.12.3 Légtelenítő szerelvények

Minden kazánt el kell látni légtelenítő szerelvénnyel. Ha a kazán több dobbal stb. rendelkezik, külön biztosítandó minden rész légtelenítése. 12 t/h teljesítmény alatt a biztonsági szelep is megfelel, ha az elrendezés olyan, hogy a légtelenítés biztosítható, légpárna, légzsák nem keletkezhet.

29.12.4 Tűztéri és füstjárati szerelvények

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazán tűzterét és füstjáratait el kell látni olyan szerelvényekkel, amelyek biztosítják a tervezett és előírt tüzelési és huzatviszonyok betartását, állandó megfigyelését, illetve lehetővé tesznek minden szükséges szabályozást és beavatkozást.

(2) A belépőajtókkal, nézőnyílásokkal kapcsolatos előírások a 25. szakaszban szerepelnek.

(3) A kazánok füstjárataiba szükség szerint egy vagy több füstcsappantyút kell beépíteni, amelyek kezelhetőségét a kezelőállásról kell biztosítani, esetleg távműködtetés útján. Anyaguk, szerkezetük, kivitelük olyan legyen, hogy mentesüljenek a káros hőhatásoktól, jól zárjanak, a rögzítés lehetősége biztosított legyen. A csappantyúkat, irányító berendezést feltűnő jelölésekkel kell ellátni, amelyek állásukat egyértelműen mutatják.

Távműködtetés esetén a teljes zárási állapotot a kezelési helyen feltűnően jelezni kell, pl. fényjelzéssel. A kazán és a kémény közötti füstcsatornát szükség szerint védeni, szigetelni kell.

(4) Ha a kémény több kazán, vagy más berendezés füstgázainak elvezetésére szolgál, minden egyes berendezés legyen külön-külön elzárható a kéménytől.

(5) Megfelelő berendezések létesítésével gondoskodni kell a füstgázjáratok tisztításáról azokon a helyeken, ahol a kazán biztonsága szempontjából szükséges.

A kémény alján pernyefogókat vagy tisztítónyílást kell létesíteni.

 

30. Tápberendezés

 

30.1 Általános előírások

(1) E szabályzat hatálya alá tartozó kazánhoz, illetve több kazánból álló kazántelephez olyan tápberendezést kell létesíteni, amely - az előírt tartalékkal ellátva - biztonságosan lehetővé teszi a tápvíz- vagy más töltetszükséglet betáplálását.

Részei: a tápszivattyúk, vagy más berendezések, - tápvezeték a szerelvényekkel - a táptartányok.

(2) A tápberendezés kezelést igénylő részeit úgy kell elhelyezni, hogy jól áttekinthetők és hozzáférhetők legyenek. El kell látni a kezeléshez szükséges műszerekkel, szerelvényekkel, jelölésekkel.

(3) Gondoskodni kell a tápberendezés előírt energiaellátásáról. Hiányosság esetén, vagy üzemkész tartalék nélkül a kazánt üzembe venni nem szabad, illetve üzemét le kell állítani.

A tápberendezést mindenkor üzemkész állapotban kell tartani. Gondoskodni kell a rendszeres ellenőrzésről, javításról, karbantartásról.

(4) Csak olyan tápszivattyú építhető be, amelyen gyári tábla van az alábbi adatokkal: gyártó megnevezése vagy jele, gyártási év, gyári szám, típusjel, névleges teljesítőképesség, névleges szállítómagasság, vízhőmérséklet a szivattyú előtt, fordulatszám - gőzsugárszivattyú esetén a bemenő gőz névleges nyomása és hőmérséklete - dugattyús szivattyúnál: legnagyobb szivattyúnyomás és löketszám.

(5) Valamennyi tápszivattyúnak olyan stabil jelleggörbével kell rendelkeznie, hogy párhuzamos kapcsolás esetén is leadják a szükséges teljesítményt.

(6) A tápszivattyúk szerkezet és beépítési módja olyan legyen, hogy üzemen kívüli állapotban se következhessék be víz-visszaáramlás.

 

30.2 Szivattyúk száma, alkalmazása, teljesítőképessége

(1) Általában minden gőzkazánt, illetve több kazánból álló kazántelepet legalább két tápszivattyúval kell ellátni. Ezek mindegyikének az összes gőzteljesítmény 1,6-szorosának megfelelő vízmennyiség szállítására kell képesnek lennie. A gőzteljesítménybe a tartalék-kazán teljesítménye is beszámítandó.

(2) Elegendő az összes gőzteljesítmény 1,25-szörösének megfelelő szállítóképesség szivattyúnként, ha az összekapcsolt kazánok együttes gőzteljesítménye több mint 30 t/h vagy a kazánok külön-külön, vagy együttesen önműködő szabályozással ellátottak.

(3) A számított tápvízszükségletet 5%-kal meg kell emelni a leiszaposodás miatt és figyelembe kell venni a gőzhűtést, illetve egyéb tápvízigényt.

(4) Kényszerátáramlású kazánoknál elegendő, ha az egyes tápszivattyúk a csatlakozott kazánok összteljesítményének szállítására képesek.

(5) Ha a tápszivattyúk száma több mint kettő, akkor a legnagyobb teljesítőképességű tápszivattyú kiesésekor a megmaradó tápszivattyúknak az előző pontokban írt tápvízmennyiség szállítására kell képesnek lenniök.

(6) Elegendő egy tápszivattyú a "B" felügyeleti osztályba sorolt kazánoknál, ha teljesítőképessége az összgőzteljesítmény kétszerese, a kazán nincs befalazva, illetve ha nem lehet jelen olyan tárolt hőmennyiség, amely meg nem engedhető mértékű további elgőzölögtetést idézne elő és, ha az automatika a tápszivattyú kiesésekor a tüzelést azonnal megszünteti.

(7) Különösen indokolt esetben engedélyezheti a hatóság az "A" felügyeleti osztályba sorolt kazánoknál is az egy tápszivattyú alkalmazását, ha a tápszivattyú jellemzői, a kazán automatizáltsági foka olyan, hogy a betáplálás összes biztonsági követelményei megvalósulnak; a kazán szerkezetében tárolt hőmennyiség nem idéz elő meg nem engedhető mértékű további elgőzölögtetést.

(8) Megengedhető egy póttápszivattyú olyan kazánoknál, amelyek a gőzt zárt fűtőrendszer számára szolgáltatják, ha a kondenzvíz teljes mennyisége - a veszteségektől eltekintve - visszatér. A pót-tápvízszivattyú teljesítménye fedezze az előirányzott veszteség 1,5-szörösét, de legalább a kazán teljesítményének 20%-a legyen.

(9) Minden kényszerkeringtetésű kazánt legalább két, egymástól független meghajtású, elegendő teljesítőképességű keringtetőszivattyúval kell ellátni. Ezek esetleges kiesésekor riasztóberendezéseinek kell üzembe lépnie, amelynek jelzései csak akkor szüntethetők meg, ha a szivattyú újra működésbe lépett vagy a kazán tüzelőrendszere lekapcsolt.

- Elegendő egy keringtető szivattyú, ha:

- a kazánt 773 K (500 °C)-nál alacsonyabb hőmérsékletű gázzal fűtik,

- szénpor-, olaj- vagy gáztüzelésű kazánoknál a keringtető szivattyú kiesésekor az égők automatikusan azonnal lekapcsolnak, és a tárolt hőmennyiség nem okoz meg nem engedhető mértékű elgőzölögtetést.

(10) Ha két kényszerkeringtetésű kazán van egymás mellett elhelyezve, elegendő egy közös tartalékszivattyú alkalmazása, amely mindkét kazánhoz azonnal bekapcsolható.

(11) Minden kényszerátáramlású kazánnak önálló tápszivattyúval kell rendelkeznie.

(12) Ha a kazán teljesítménye egyenlő vagy több mint 100 t, a szivattyúk és a táprendszer jelleggörbéjének mérésével a tápszivattyúk munkapontját meg kell állapítani és a követelmények teljesítését igazolni kell. Ezt a dokumentációt a használati engedélyezés során a hatóságnak be kell nyújtani.

(13) Ha a kazántelep több, különböző engedélyezési nyomású kazánból áll, biztosítani kell valamennyi kazán tartós táplálásának lehetőségét. Külön tápszivattyút kell kazánonként alkalmazni, ha a kazánok engedélyezési nyomásai közötti különbség - 20 bar (20,38 kp/cm2)-nél kisebb engedélyezési nyomás esetén - a 2 bar (2,04 kp/cm2)-t, efölött pedig a 20%-ot meghaladja.

(14) Gőzsugárszivattyú alkalmazható tápszivattyúként 4 bar (4,07 kp/cm2) és 25 bar (25,47 kp/cm2) közötti engedélyezési nyomásnál és 2 t/h-nál kisebb teljesítményű kazánoknál, ha a tápvíz hőmérséklete legfeljebb 313 K (40 °C). Ha kizárólag gőzsugárszivattyút alkalmaznak, a 2 darab gőzsugárszivattyú úgy legyen felszerelve, hogy bármelyik azonnal be tudjon táplálni, egy darab azonos gőzsugárszivattyú pedig üzemkész tartalékként mindenkor álljon rendelkezésre. Teljesítményük egyenként a kazánteljesítmény 125%-a legyen, az üzemeltető legyen képes az azonnali javításra.

(15) Önműködő vízvisszatápláló berendezés alkalmazható egyik tápszivattyú helyett, ha közvetlenül a kazánba táplál be és a betáplált víznek legalább 90%-a kondenzvíz, valamint a hatóság azt engedélyezi.

(16) Kézi hajtású szivattyú alkalmazható egyik pót-tápvízszivattyúként 250 liternél és 4 bar (4,07 kp/cm2) engedélyezési nyomásnál kisebb kazánok esetében, teljesítménye azonban a kazán gőzteljesítményének legalább 25%-a legyen.

(17) Alkalmazható egyik tápberendezésként a vízvezetéki hálózat, ha a kazán engedélyezési nyomása 4 bar (4,07 kp/cm2)-nél, teljesítőképessége 500 kg/h-nál kisebb és ha a hálózat nyomása a kazán legnagyobb teljesítőképessége 1,6-szorosának megfelelő vízmennyiség elvételekor is legalább 2 bar (2,04 kp/cm2)-nél több, mint a kazán engedélyezési nyomása.

 

30.3 Szivattyúk hajtásának energiaforrásai

(1) A tápszivattyúk hajtására - a kivételektől eltekintve - két egymástól független energiaforrásnak kell rendelkezésre állnia. Két független energiaforrásnak tekinthető: a hálózati villamosenergia vagy a megfelelő teljesítőképességű helyi áramfejlesztővel vagy a termelt gőzenergiával történő meghajtás közül bármelyik kettő, továbbá két külön - egymástól független - transzformátorról való energiaellátás.

(2) Egy villamosenergia forrásból való hajtás megengedhető, ha az energiaforrás kiesése esetén a tüzelés automatikusan azonnal lekapcsol és a kazánban nincs jelen olyan tárolt hőmennyiség, amely meg nem engedhető mértékű további elgőzölögtetést idézhet elő.

(3) Egy közös gőzhálózatról való hajtás megengedhető, ha bármelyik gőztermelő egység kiesésekor is még elegendő mennyiségű és megfelelő jellemzőkkel bíró gőz áll rendelkezésre az előírt szivattyúteljesítmény biztosítására.

(4) Csak gőzhajtású tápszivattyúknál gondoskodni kell kiegészítő tápberendezésről az üzembehelyezés előtti feltöltés és a szükséges gőznyomás elérése előtti betáplálás miatt.

(5) Villamos- vagy vegyeshajtású tápszivattyúkat úgy kell az energiaforráshoz kapcsolni, hogy az egyik forrás kiesése esetén a még üzemképes tápszivattyúk az össz gőzmennyiség 1,6; 1,25, illetőleg 1,0-szeresének megfelelő tápvízmennyiség szállítására együttesen képesek legyenek. Ugyanakkor biztosítandó, hogy az egyik energiaforrásról a másikra történő átkapcsolás - illetve a szivattyúk üzembe helyezése - a kazán teljes terhelésénél is megelőzze a vízszintnek a megengedhető legalacsonyabb szint alá való süllyedését.

(6) Kényszerátáramlású kazánok tápszivattyúi úgy kapcsolandók, hogy az egyik kiesésekor a másik azonnal üzembe lépjen.

(7) Gáz- vagy olajtüzelésű kazánoknál a tápszivattyú, vagy a keringtetőszivattyú kiesésekor a tüzelőanyag betáplálását automatika segítségével azonnal meg kell szüntetni.

 

30.4 Tápvezeték

(1) A tápszivattyúk és a táplált kazánok között olyan tápvezetéket kell kiépíteni, amely minden kazán egymástól független táplálására alkalmas; képes a kellő mennyiségű és nyomású tápvíz szállítására, el van látva a szükséges szerelvényekkel.

(2) A szívócsőnek biztosítania kell a szivattyú névleges teljesítőképességéhez tartozó vízmennyiség akadálytalan beáramlását, légzsákok keletkezése nélkül. Forró víz esetén a túlnyomásnak meg kell akadályoznia a víz felforrását. A biztosított túlnyomás legyen elegendő a táptartányba érkező víz nyomásingadozásainak figyelembevételével is. A kazánhoz csatlakozó nyomóvezetéket arra a legnagyobb nyomásra kell méretezni, amely a tápfej lezárása esetén a vezetékben felléphet.

(3) A 29.12.1 pont (2) bekezdésében említett tápfejen kívül a tápvezetékbe a következő szerelvényeket kell beépíteni:

- alsó részen víztelenítők;

- minden egyes szivattyú szívó- és nyomóoldalán külön elzárószerelvényt, centrifugálszivattyúnál a nyomóoldali zárószerkezet előtt visszacsapószelepet;

- a 2 t/h-nál nagyobb teljesítményű kazánok tápvezetékén nyomásmérőt kell elhelyezni; ez szerelhető a tápberendezések közös fővezetékére is;

- önműködő tápszabályozó esetén előtte és utána zárószerkezet szerelendő fel, valamint ugyancsak zárószerkezettel ellátott megkerülő vezeték.

(4) Ha a tápszivattyú és a kazán közé gőzfűtésű tápvíz-előmelegítő van bekötve, a visszacsapószelepet az előmelegítő és a kazán közé kell beszerelni.

(5) Kényszerátáramlású kazánon nem kell tápfejet alkalmazni.

 

30.5 Táptartány

(1) A legfeljebb 12 t/h összteljesítményű kazántelepek táptartányai legalább 30 perces, - az ennél nagyobb teljesítményűeké 20 perces, - a szénpor-, olaj- és gáztüzelésűeké 10 perces üzemre elegendő tápvíz tárolására legyenek alkalmasak. A táptartányok befogadóképességébe beszámítható az olyan csapadékvíztartány térfogatának 30%-a, amelyben az előírt vízmennyiség állandóan jelen van, minősége megfelelő és késedelem nélkül betáplálható.

(2) A táptartány szívóoldali szükséges nyomása biztosítandó; a tartányt a szivattyú szerkezete és a tápvíz hőmérséklete által meghatározott szinten kell elhelyezni.

(3) A táptartányt az alábbi szerelvényekkel kell ellátni:

- vízállásmutató berendezés

- túlfolyó

- zárt, nyomás alatti tartánynál nyomásmérő

- atmoszférikus nyomású tartánynál összekötőcső a külső légkörrel

- a töltésre szolgáló vezetéken elzáró szerelvény

- a teljes leürítésre alkalmas ürítő szerelvény.

(4) A vízkőelőkészítésre vonatkozó előírásokat a szabályzat 28.4 fejezete tartalmazza.

 

31. Javítási, átalakítási munkák előírásai

 

31.1 Hegesztések javítása

(1) Javításnál, feltöltésnél alkalmazott varrat a meglevőtől lehetőleg a lemezvastagság háromszorosának megfelelő távolságra, a szegecsvarrattól, lemezéltől vagy tömörítőhoronytól stb. legalább 50 mm távolságra legyen.

(2) Sarokvarratok, átlapolások csak kivételesen alkalmazhatók. Szegecsvarratokat hegesztéssel javítani, tömörítőhornyokat új tömörítőhorony kialakítása céljából behegeszteni általában tilos.

Szegecsvarrat hegesztéses javításához külön engedély szükséges, amikor is megfelelő javítási tervvel, technológiával és magas igényű kivitelezéssel kell gondoskodni káros, halmozódó túlfeszültségek megelőzéséről.

(3) Hegesztéses javításoknál a lemezeket szükség szerint az ép rész eléréséig, vagy azon túl kell kifaragni, majd tisztítás, előkészítés után hegeszteni. A lemezek teljes keresztmetszetét érintő műveleteknél a gyökoldalt ki kell faragni és utánhegeszteni. Szükség szerint helyi hőkezelést kell alkalmazni.

 

31.2 Maródások javítása

(1) Maródások hegesztéses feltöltéssel általában javíthatók. A hozaganyag előzetes ellenőrzés alapján feleljen meg a javítandó lemeznek. A feltöltött felületeket simára kell munkálni.

(2) Nem kell feltölteni a maródásokat, ha mélységük kisebb, mint a lemez vastagságának egyötöde, de legfeljebb 3 mm; kivéve, ha a számított, minimális falvastagság már nincsen meg. Nem szabad feltöltést alkalmazni, ha a mélyedés nagyobb mint a számított falvastagság egyharmada.

(3) Ha nem kerül sor feltöltéses hegesztésre, ideiglenesen védő bevonat alkalmazható.

(4) Nagyobb terjedelmű, vagy sűrűn egymás közelében elhelyezkedő maródások esetén a feltöltő hegesztéses javítás legfeljebb 300 cm22 terjedelemben megengedett; ennél nagyobb általában foltozással javítható. Több, egymás közelében elhelyezkedő 300 cm22 nagyságú feltöltés egymástól való távolsága legalább 100 mm legyen.

Nagyobb terjedelmű feltöltéseknél szakszerű helyi hőkezelést kell alkalmazni.

(5) Maródások hegesztéses javítása esetén is előírhatók roncsolásmentes vizsgálatok.

 

31.3 Repedések javítása

(1) Repedéseket hosszuk, terjedelmük, mélységük megállapítása céljából roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni. 500 mm-nél hosszabb repedéseknél szakértői vizsgálat alapján kell a javítási technológiát meghatározni. Fűtött csövek, kamrák, kisebb átmérőjű elemek hegesztéssel általában nem javíthatók.

(2) A repedések megállapított végein túl megfelelő távolságra a lemezt ki kell fúrni, a repedést szakszerűen ki kell faragni a szükséges mélységben, terjedelemben és elő kell készíteni, majd ezek után végezhető a hegesztés a megfelelő hozaganyaggal.

(3) Kis sugarú hajlatokban hegesztéssel még megjavítható repedések maximális hossza 25 mm. Roncsolásmentes vizsgálat alkalmazása ilyenkor kötelező. Hosszabb repedések esetén alkatrészcserét, vagy foltozást kell alkalmazni. Csőfalak javításánál a lemezszélekkel párhuzamos varratok nem eshetnek furatba. Gátrepedések maximum az összes gát 5%-a mértékéig javíthatók hegesztéssel.

(4) Hegesztési varrat repedései - előzetes szakszerű vizsgálatok alapján meghatározott technológiával szakszerűen javíthatók.

 

31.4 Foltozás

(1) Foltozás útján kell javítani a maródásokat, repedéseket és más sérüléseket, ha

- a számított falvastagságnak több mint harmada elmaródott lemezből,

- a maródások terjedelme (mélysége, hossza) túllépi a megengedett határt, illetőleg a vizsgálatok eredményei szerint kifaragás és hegesztés nem megengedhető,

- varratok, illetve szegecskötések elrendezése miatt más javítás nem alkalmazható,

- minden olyan esetben, ha a szakértői vizsgálat szükségesnek minősíti, vagy a hatóság elrendeli.

(2) A kivitelezésnél szakszerű technológiát kell meghatározni, figyelemmel a régi lemez és a folt anyagára, a hozaganyagra, hegesztési eljárásra, hőkezelésekre stb. Biztosítandó a pontos illeszkedés.

(3) Foltozásnál általában tükörfoltot kell alkalmazni. Szomszédos tükörfoltok között legalább 200 mm távolságig ép lemez legyen, vagy nagyobb foltot kell behegeszteni, illetve egész lemezt, lemezrészt, övet kell cserélni.

(4) Biztosítandó a káros feszültségek elkerülése. Meglevő varratokat lehetőleg fel kell használni. Megállapítandó a hegesztés betartandó sorrendje. A foltok sarkait le kell kerekíteni. Szegecselt kazánok hegesztéses javításánál az eljárást úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy feszültségtorlódások ne jöhessenek létre.

 

31.5 Egyéb előírások

(1) A csőkötegfalak maródásainak hegesztéses javítása megengedhető, ha nem érinti károsan a furatokat, hajlatot, beépített csöveket és ezek peremeit, a csőkötegfal alakját, méretét stb.

A kihajlás, kipárnásodás megengedett mértéke: (átmérőben mérve) 15 mm/m 0 ha ezt meghaladja, szakszerűen ki kell egyengetni és utókezelni. Visszaépíteni azonban csak akkor lehet, ha a kipárnásodott, kihajlott részek igazoltan repedésmentesek. Ha a csőkötegfal repedt, illetve javításának egyéb akadálya van, a csőkötegfalat cserélni kell.

(2) Csőcseréknél sajtolás vagy hegesztés alkalmazható, a csőkötegfal épségének megőrzésével; együttesen csak úgy, hogy a behengerlés illesztésre szolgál. Besajtolt csövek tűzoldalon kiperemezendők. A behengerelt csöveket kihúzódás ellen megfelelően biztosítani kell.

(3) Horgonycsövekre általában ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a csövekre.

(4) Szegecskötéseknél az alátömörített, a lemezhez hézaggal csatlakozó erősen marott, kopott fejű, repedezett fejű, meglazult vagy másképpen hibás szegecseket, továbbá azokat, amelyek közelében javítás, foltozás, hegesztés történik, cserélni kell.

(5) Két szegecslyuk közti gátrepedés hegesztéssel javítható a hatóság engedélyével; ha három vagy több szegecslyuk között, illetőleg két vagy több furat palástjában van repedés, teljes körű szakértői vizsgálaton alapuló technológia alapján adható javítási engedély.

(6) A szegecskötéseket mindkét oldalról kizárólag tömörítő szerszámmal, szakszerűen kell tömöríteni. Tilos vésővel, éles szerszámmal végezni a tömörítést. Ugyancsak tilos a szegecskötéseket hegesztéssel tömöríteni.

(7) Támcsavarokat, támdarukat, ha keresztmetszetük 25%-a elmaródott, vagy ha szakszerűen már nem tömöríthetők, cserélni kell. Repedt támcsavarokat, támrudakat, kereszthorgonyokat stb. ugyancsak cserélni kell. Ha menetes furatuk elkopik, a következő méretfokozatnak megfelelő újabb menetet kell vágni; kiperselyezés és menetfúrás, vagy behegesztett csonk alkalmazása is megengedett, ha a kazán jellemzői lehetővé teszik. Tűz- vagy füstoldali maródások, sérülések, hiányosságok eseteire ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a nyomás alatti gőz-víz oldalra.

 

32. Fűtött nyomástartó edények egyéb előírásai

 

(1) Az egyébként "B" felügyeleti osztályba tartozó berendezést "A" felügyeleti osztályba kell sorolni és a követelményeket, vizsgálatokat, hatósági felügyeletet ennek megfelelően kell megvalósítani, ha

- a munkatérben mérgező, maró, tűz- vagy robbanásveszélyes, vagy egyéb módon veszélyes közeg van jelen;

- a fűtés, tüzelés módja olyan, hogy az anyagjellemzők határán veszi igénybe, vagy vegyileg, fizikailag károsítja a szerkezetet, a szerkezeti anyagokat;

- a munkatérben olyan töltet, anyag, tárgy stb. van jelen, amely a teret, illetve a határoló lemezeket, azok anyagát különösen igénybe veszi, vagy veheti (pl. súlyos tárgy, zsiradék, hús, cukor, csont, konzerv-termék, vegyianyag), egyéb, korróziót, eróziót okozó anyag, vagy más agresszív töltet;

- a berendezés nyomás alatti tere annyira zárt, összehegesztett, hogy betekintése, karbantartása, tisztítása nehézségbe ütközik;

- egyéb, a behatóbb felügyeletet szükségessé tevő körülmények állnak fenn a gyártásban vagy az üzemeltetésben (pl. villamos fűtés beépítése miatt stb.).

(2) Ha az (1) bekezdésben említett körülmények szükségessé teszik, a hatóság külön előírásokat tesz.

(3) Ha a berendezés közvetlen fűtőhatásnak ki nem tett olyan nyomás alatti térrel is rendelkezik, amelyre más szabályzat (pl. NYEBSZ) előírásai az irányadók, úgy annak előírásait is e szabályzat előírásain kívül figyelembe kell venni.

(4) A berendezések üzemeltetésénél felhasználható víz, töltet minőségi jellemzőit a szerkezet és a technológia sajátosságainak megfelelően - a kazánokra szóló előírásoktól eltérően - külön kell meghatározni. A vízminőségre vonatkozó előírásokat meg kell tartani; ezek ellenőrzése a hatóság eljárásának is tárgyát képezi.

 

32.1 Tápvízmelegítők

(1) A különálló (gőzkazán részét nem képező), füstgázzal fűtött tápvíz-előmelegítők önálló fűtött nyomástartó edénynek minősülnek és külön gépkönyvvel kell rendelkezniük.

(2) Az öntöttvas tápvízelőmelegítőket a legmagasabb üzemi, illetőleg a kazán engedélyezési nyomásánál 10 bar (10,19 kp/cm2)-ral nagyobb nyomásra kell méretezni. A próbanyomás ennek 1,25-szöröse az első hatósági nyomáspróbánál. A későbbi időszakos próbákat azonban a kapcsolódó kazánnál egyező próbanyomáson lehet elvégezni.

(3) Fűtött felületük és működésük olyan legyen, hogy az előmelegített tápvíz hőmérséklete biztonsággal maradjon alatta a telített gőz hőmérsékletének.

(4) A tápvíz-előmelegítő tagokat úgy kell a füstgázhuzamba beépíteni, hogy ott robbanásveszélyes elegy ne keletkezzen. A huzamokat le kell kerekíteni, azokban a holtterek kerülendők. A tagokat úgy kell elhelyezni, hogy a füstgáz egyenletesen és megfelelő mértékben érje őket.

(5) Legyenek jól betekinthetők és szükség esetén kiszerelhetők. A tápvíz-előmelegítő elhelyezése nem gátolhatja a kapcsolt kazán kezelését, vagy az áttekintést.

(6) A tápvíz-előmelegítőt legalább a következő szerelvényekkel kell ellátni:

- a belépőoldalon ellenőrző műszer felszerelésére alkalmas feszmérőt kell beépíteni;

- a kilépésnél felszerelendő egy darab biztonsági szelep, amelynek átmérője legalább 25 mm, teljesítőképessége és beállítása olyan legyen, hogy a nyomás a tápvíz-előmelegítőben akkor sem emelkedhet, több mint 10%-kal az engedélyezési nyomás fölé, ha a kapcsolódó kazán és az előmelegítő között az elzárószerv zárt állapotba kerül. A szelep a kazán engedélyezési nyomásánál 4 bar (4,07 kp-cm2)-ra illetőleg a kellően indokolt nagyobb értékre állítható be;

- legalább egy darab megbízható hőmérsékletmérőt kell beépíteni, amely a megfelelő helyen a tartományban megbízhatóan, jól láthatóan biztosítja a tápvíz-előmelegítő vízhőmérsékletének folyamatos ellenőrzését;

- a tápvíz be- és kilépő oldalán elzáró szerelvényt kell beépíteni; "A" felügyeleti osztályba tartozó kazánoknál a kazán és a tápvíz-előmelegítő között visszacsapószelepet is. A kazánnal való összekötést bármikor ki lehessen iktatni;

- megfelelő helyen, gyors leürítést biztosító szerelvényt kell beépíteni;

- a tápvízelőmelegítő legmagasabb pontján gondoskodni kell a légtelenítés lehetőségéről;

- a füstoldalon közvetlen elvezetési lehetőséget, megkerülő vezetéket kell kiépíteni, azaz biztosítani kell az előmelegítő füstgázoldali kiiktatásának lehetőségét. Szükség szerint megfelelően kialakított, védett kivitelű robbanóajtókat vagy csappantyúkat kell alkalmazni ott, ahol el nem égett gázok felgyűlhetnek;

- a kazán tápvíz-szabályozást egyedi előmelegítőknél a tápberendezés és az előmelegítő közé,

- a közös előmelegítőknél az előmelegítő és a kazán közé kell beépíteni.

 

32.2 Duplikátorok

(1) Olyan többterű fűtött nyomástartó edények, amelyeknél a tűztérben létrehozott hőenergia, a nyomás alatti térben (duplikatúrában) jelen levő gőz, forróvíz vagy egyéb töltet közvetítésével szolgáltatja a szükséges hőmennyiséget, a munkatérben elhelyezett anyag számára, az ott végzett technológiai folyamathoz.

(2) Ha a munkatér üzemszerűen zárt, mindkét köpenyteret külön-külön kell nyomáspróbának alávetni. Későbbi szerkezeti vizsgálatok elvégezhetősége érdekében az egyes csonkokat, nyílásokat, kivágásokat stb. úgy kell elhelyezni, hogy lámpázás segítségével bizonyos betekintés lehetséges legyen.

(3) Béléssel, burkolattal, bevonattal ellátott berendezésen az első hatósági vizsgálatokat - ideértve a nyomáspróbát is - ezek felszerelése előtt kell elvégezni. Ha a bevonat, bélés miatt a későbbiekben nyomáspróba nem tartható, ezt más vizsgálattal kell helyettesíteni.

 

32.3 Sterilizálók

(1) Több nyomásterű, általában csírátlanítási célt szolgáló fűtött nyomástartó edények.

(2) A duplikátorokra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Biztosítani és ellenőrizni kell, hogy a villamos fűtés a berendezésre és kezelőkre káros kihatással ne legyen.

(4) A rézből, rézötvözetből készülő sterilizálók anyagát, varratait, azok készítésének módját minden esetben egyedileg gondosan ellenőrizni és vizsgálni kell, a rézhegesztés technológiai követelményeinek megfelelően. A lemezfelületeket és varratokat ónozás előtt kell vizsgálni. Semmiféle varrathiba nem engedhető meg. A vizsgált elemet, ha szakszerűen nem javítható, selejtezni kell.

 

32.4 Vulkanizálók

(1) A vulkanizáló berendezések (vulkanizáló kazánok) olyan fűtött nyomástartó edények, amelyek a tüzelőoldalukon létrehozott hőenergiát vízgőz töltetű, nyomás alatti terük közvetítésével, gumivulkanizálás céljára továbbítják hőátadó felületük mentén.

(2) Egyéb tekintetben a kazánoknál felhasználható öntöttvas alkatrészekre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(3) A nyomáspróba nagysága általában egyező a kazánokéval; ha a berendezés öntöttvasból készül, az engedélyezési nyomás kétszerese, de legalább 2 bar (2,04 kp/cm2), ha a hatóság másként nem rendelkezik.

(4) A berendezés szerkezetét az alábbiak szerint kell kialakítani:

- a vízállás legalsó megengedett szintje legalább 40 mm-rel legyen a fűtőtér legmagasabb pontja felett;

- a töltő és leürítő szerelvényt a fűtő-tüzelőberendezéstől hőhatástól védett helyen kell elhelyezni.

(5) A berendezésből más célra, vagy más vulkanizáló berendezéshez gőzt elvenni nem szabad.

(6) A berendezést legalább egy megbízható vízállásjelző berendezéssel, műszerrel kell ellátni. Megengedhető egy darab, legalább 0 6 mm belső átmérőjű próbacsap alkalmazása a legalacsonyabb megengedett vízállás vonalában; ezt a vonalat feltűnően meg kell jelölni. Biztosítandó legalább egy kielégítő tápberendezés vagy forrás, illetve megfelelő névleges átmérőjű tápszerelvény.

2. számú melléklet a 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelethez (hatályon kívül)