Köszöntöm,Kedves
Látogatóm!
Az
alábbiakban amatõrcsillagászként közzétett
témáim fordított idõrendben láthatóak
(legújabb az elején). Sajnos kevés idõm van az újabbakat
(és sok mást) megmutatni, de a lehetõségek szerint
igyekeszem a bõvítéssel.
A Vénusz bolygó átvonulása a Nap
elõtt 2004.06.08-án
A most élõ ember által nem látott jelenség
felejthetetlen élményt nyújtott. Az idõjárás
- szerencsére - igen kedvezõ volt: Magyarországon szinte
mindenütt zavartalanul észlelhettük és mutathattuk be
az átvonulást.
A nagy találkozást sikerült megörökítenem,
s a csillagászatilag jelentõs mérési programban
viszonylag jó eredmény is született. Az amúgy sok-sok
órás észlelést egy váratlan szenzáció
tarkította: egy repülõ
haladt át a Nap korongja elõtt! Ennek képanyaga
is, továbbá a mérés eredménye és értékelése
itt
látható.
gamma Virginis (Porrima) fedés 2003.07.06-án
avagy:
(sovány) vigasz az 2004.01.14-én elmaradt a súroló
fedéshez
Az idõjárás 2004. január 14-én megint közbeszólt...
:-(((
Az MCSE OKKULT listáján is élénk forgalmat idézett
elõ a nagyon várt súroló fedés. A téma
kapcsán a Porrima kettõscsillag mivolta mindenki számára
ismert, aktuális szeparációja a különféle
források szerint a tized-szögmásodpercektõl 1 - 2
"-ig szórt, így igazából senki sem tudja, hogy
a kettõs periasztronja közelében éppen milyen szoros.
A kérdést - a szorosság miatt - egy jól sikerült
észlelés/idõmérés dönthette volna el.
A 2003.07.06-i fedést annak idején sikerült rögzítenem.
A ramaty idõ lám mire jó: elõástam a felvételt,
aminek rövid mpg-változata itt
található (2,5 M). A felvétel a konverzió miatt
(is) gyengébben látszik az eredeti video-felvételnél,
ezért javasolom a TELJES KÉPERNYÕS
megtekintést.
Érdekelne, kinek sikerült határozottan észrevenni
a lépcsõs eltûnést (klikk
+ név, köszönöm!).
Az észlelésrõl készített beszámolóm
itt olvasható.
Soproni sarki fények 2003.11.20-án
Hazánkban november 20-án este rendkívül ritkán
megjelenõ sarki fény (aurora) volt látható.
Sokaknak feltûnhetett az északon derengõ világoskékes
égalja (mintha ott készülne hajnalodni), a jobb szemûek
néha egész magasan a fejünk fölött (zenit), sõt
azon túl délebbre is láthattak fõként vöröslõ,
de sárgás, zöldes és ezüstfehér foltokat.
Többször fényszóró-szerû pászmák
is tarkállottak, s lassú, táncoló és csavarodó
mozgás közben változtak is.
A jelenséget a Napból kilökõdött elektromosan
töltött részecskéknek és a Föld mágneses
védõburkának találkozása váltja ki
úgy, hogy az érkezõ részecskéket a mágneses
tér befogja, és a szerkezeténél fogva az erõvonalak
mentén való spirális mozgásra kényszeríti.
E mozgási kényszerben (egyik elmélet szerint) a
részecskék a felvett energia-többletet látható
fény formájában /is/ kisugározzák, a jelenség
tehát messze a légkörön kívüli, ûrbéli
történések következménye (lásd: felvételek
mûholdakról, ISS-rõl stb.). Más elgondolások
szerint a külsõ - igen ritka légkör ionjaival ütköznek,
így az illetõ atommagok többszörösen ionozált
állapotuknak megfelelõ emissziós színekben sugározzák
ki az ütközésbõl nyert energiát (jellemzõen
pl. az oxigén pirosas, a nitrogén zöldes fényt produkál).
A jelenség globális eloszlása a Föld forgástengelyéhez
képest aszimmetrikus (a földrajzi és a mágneses Észak
nem esik egybe!), így az amerikai földrészen az alacsonyabb
szélességeken való észlelésre jóval
nagyobb az esély.
A téma kapcsán az "interdiszciplináris" problémakörrõl
Dr. Verõ József akadémikussal
hosszasan beszélgettünk. Dr. Verõ közismert "élõ
lexikon", s nemzetközileg is jónevû, fõként
a Föld mágneses jelenségeit kutató tudós, az
MTA soproni Geofizikai Intézet vezetõ kutatója. Véleménye
szerint a fényjelenséget ütközések okozzák.
A jelenséget kiváltó ominózus anyagkilökõdések
(CME- Coronal Mass Ejection /~ napkorona-anyag kilökõdés/)
a Föld környezetét elérve szabályosan "lehámozzák"
a Föld hagymahéj-szerû mágneses erõterének
külsõbb rétegeit, egyben torzítják (sûrítik)
a struktúráját is.. A "massza" becsapódásakor
ún. helyi szubviharok keletkeznek, ami a Föld mágneses terében
okoznak mágneses viharokat. Dr. Verõ elmondta, hogy már
2003. október elejétõl soha nem tapasztalt térerõ-növekedés/ugrás
történt: a sok-évtizedes átlagot ezerszeresen /!/
felülmúló növekedés volt tapasztalható.
Bár a korrekt magyarázata még nem ismert, a tudomány
mai ismeretei szerint az élõlényekre - csodálkozáson
kívül - nincs hatása, elektromágneses kölcsönhatásai
azonban régóta ismertek (pl. indukciós gerjedések
távvezetékekben, zavarok a távközlésben stb.).
Az alábbiakban néhány felvételemet idõrendben
adom közre, melyek (a szükséges kis méretek miatt) csökkentett
minõségûek.
A Napról készült SOHO felvétel és a folt-térkép
a kitörést okozó "tetteseket" mutatja. Az alsó
két sorban két mértékadó(nak tartott) sarki
fény jelzés-sorozat látható, amibõl egyértelmûen
kiderül, hogy a közkedvelt felsõ képsor Magyarországra
semmit sem jelezett, míg az alsó lényegében korrekt
tájékoztatást adott.
A jelenséget Görögországban is láthatták
(talán Afrikában is).
A felvételek Praktica + f39/1,2 objektívvel Kodak Royal 400-as
filmre készültek. Expozíció 30 s, kivételek
a 35. és a 36., amik már 21-én 01:10 után "csíkhúzósan"
/2 - 2 perces expozíció/, ellenõrzésként
készültek. Célja az volt, hogy a "már végleg
vége" után a zenitben alig látható, a Tejutat
is eltakaró bárányfelhõszerû képzõdmény
még része-e a jelenségnek. A 36-os igazolta, hogy igen,
s a 37-es pedig. hogy a Taurus csillagképben már véget
is ért. Ezeket természetesen csak a fénykép tudta
kimutatni.
Holdfogyatkozás 2003.11.08/09-én
A Stella Sopron (az MCSE Soproni Csoportja) bemutatóval egybekötött
rendezvényére a soproni kemping mellett levõ Harkai platón
került sor. Az észlelés részeként egy elõzetes
animációt állítottam össze. Az animációk
L90/910-hez csatlakoztatott analóg kamerás felvételekbõl
készültek
A felvétel néhány képkockája a Holdfogy2003.11.08-09.html
címen találhatóak.
A Nap 2003.10.31-én
Ma délelõtt újra kibukkant a Nap. Az izgalmas, az éjjel
hazánkban is sarki fényt okozó "tettesek"
(fõleg a NOAA 10486-os folt) a fátyolos, igen szeles égen
így látszottak:
A video-kockák a hatalmas napfoltokat illusztrálják. Eszköz: L90/910 + analóg
kamera.
A korábbi képek (Holper Ferenc melléknap-felvételeivel)
a A Nap egy napja 2003.10.25 címen
találhatóak.
A képek szabadon felhasználhatóak.
Az alábbi linken a Soproni Corvinus Rádióban
elhangzott megnyilvánulásaim egy részét találja,
amit barátom, Ferenczi Imre volt szives megszerkeszteni. Ez úton
is köszönet érte!
CORVINUS
Köszönöm a látogatást!
Sopron, 2007.01.27.
Kiss Gyula
a Stella Sopron (az MCSE
Soproni Helyi Csoportja) alapító tagja
