3. Mi a panaszjog?

1. Mit értünk a gyermeknek a személyazonossága megtartásához fűződő jogán?

 A gyermek saját személyazonosságán az állampolgársága, neve, családi kapcsolatai megtartásához főződő jogokat értjük. Ha ezektől, vagy ezek egy részétől a gyermeket törvénytelen módon megfosztják, megfelelő segítség és védelem illeti meg annak érdekében, hogy személyazonosságát a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák.

2. Mit tartalmaz a gyermek véleménynyilvánítási joga?

 A véleménynyilvánítás szabadsága gyermek esetében is magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme megismerésének és terjesztésének szabadságát, a vallási és lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását. A gyermek véleményt nyilváníthat a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról.

3. Mi a panaszjog?

 A gyermeknek az a joga, mellyel felszólalhat az őt ért érdeksértő intézkedések megszüntetése érdekében.

4. Mit értünk a gyermek különleges, a bántalmazás és elhanyagolás bármilyen formája elleni védelmén?

 Elsősorban az állam, illetve annak intézményei (közigazgatási, szociális és nevelési) kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermeket megvédjék az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is – bármilyen formájától.  A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak.

5. Mit jelent a veszélyeztetettség?

 Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetés formái: az elhanyagolás és a bántalmazás.

6. Mit jelent az elhanyagolás?

 Ha a szülő vagy a gondviselő saját hibájából rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését (egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás, biztonságos körülmények)
Érzelmi elhanyagolás: Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, illetve ennek visszautasítása.
Fizikai elhanyagolás: Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a gyermekek védelmének tudatos elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve.

7. Mit jelent a bántalmazás?

Érzelmi bántalmazás: Az a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmód, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére.
Fizikai bántalmazás: Az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset) amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet(het).
Szexuális bántalmazás: A gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amihez nem tudja, vagy nem akarja érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek koránál, fejletségi állapotánál fogva nem érett.

8. Melyek a gyermek bántalmazás és/vagy elhanyagolás különleges esetei?

 A méhmagzatot károsító magatartás: amikor a várandós anya az erről való felvilágosítás ellenére életmódjával magzata egészségét veszélyezteti.
 Ide tartozik a terhesség alatt drog és alkohol fogyasztás, és mértéktelen dohányzás is!

A családon belüli erőszak közvetett esete, azaz bántalmazásnak minősül az is, ha a gyermek szem-, és illetve fültanúja a családon belüli veszekedésnek, verekedésnek és ez félelmet idéz elő benne!

9. Törvénysértő-e a zsebpénznek a családi pótlékból történő kifizetése?

             A családi pótlék zsebpénzre történő felhasználása önmagában nem törvénysértő, ha ez az erre előírt eljárásban történik. Ha önkényes intézményi (igazgatói, vagy nevelői) döntés alapján, akkor törvénysértő. Ha viszont a gyerek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kéri az illetékes gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzben történő felhasználását, s ezt a gyámhivatal engedélyezte, a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig törvényes. A külön jogszabály ebben az esetben 15/1998 (IV.30) NM rendelet 82. §-ában meghatározott rendelkezések.

10. Törvénysértő-e a kisebb károknak a gyermek zsebpénzéből történő fedezése?

            A kisebb intézeti, intézményi károknak a zsebpénzből történő igazgatói levonása törvénysértő, erre csak a 149/1997 (IX.10.) Korm. Rendelet 149. § (3) bekezdésében írt gyámhatósági engedély birtokában van törvényes lehetőség.

11. Törvényes-e a gyermekotthonban élő gyermekek vonatkozásában a zsebpénzük önálló felhasználásának korlátozása?

             A zsebpénz önálló felhasználásának jogát a 15/1998 (IV.30) NM rendelet 82. § (5) bekezdés biztosítja a gyermek számára. Eszerint a gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásról maga dönt.

12. Mely gyermeket illeti meg a helyettesítő védelem?

 Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. Ez a helyettesítő védelem történhet családnál való elhelyezés, örökbefogadás, vagy a megfelelő gyermekintézményben való elhelyezés formájában.
 A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni  nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

13. Mit tartalmaz a gyermek megfelelő életszínvonalhoz, egészséges fejlődéshez való joga?

 A gyermeknek olyan életszínvonalhoz van joga, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. A családból kiemelt gyermeknek is garantálni kell, hogy korához és szükségleteihez igazodó, állandóságot és érzelmi biztonságot  teljes körű ellátásban részesüljön. Számára olyan gondozást, nevelést kell biztosítani, amely alkalmassá teszi és felkészíti az önálló életre.
 A gyermeknek joga van ahhoz is, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

14. Melyek a gyermek kulturális jogai?

 A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá, hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.
 A gyermeknek joga van felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon való részvételre is.

15. Kinek a feladata a gyermeki jogok védelme?

 A gyermeki jogok védelme több szervnek is feladata. Egy mondattal úgy is megfogalmazható, hogy a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

16. Ki az a gyermekjogi képviselő?

 A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott védelmét, valamint segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. Tevékenységét a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány keretén belül fejti ki. A Közalapítvány látja el a képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, irányítja, szervezi, ellenőrzi szakmai munkájukat.

17. Mit értünk a gyermekvédelmi gondoskodás alatt

A gyermekvédelmi gondoskodás alatt a gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedéseken alapuló ellátást és védelmet kell érteni, így a jegyző jogkörébe tartozó védelembe vételt, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó családba fogadást, ideiglenes hatályú elhelyezést, átmeneti nevelésbe vételt, tartó nevelésbe vételt, utógondozást és az utógondozói ellátást

18. Mi a gyermekjogi képviselő feladata?  >>

 A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti továbbá a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban.
 Rendszeresen részt vesz a gyermekotthonban működő gyermek-önkormányzat ülésén, illetve a valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon.

19. Mi a gyermekjogi képviselő működési területe? >>

 A gyermekjogi képviselő működési területe minden olyan intézmény, ahol gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekkel foglalkoznak, így a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon.
 A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet is.

20. Ki kérheti a gyermekjogi képviselő segítségét?

 A gyermekjogi képviselőt megkeresheti közvetlenül a gyermek ( telefonon, vagy a területi irodában tartott fogadóórán), kérheti a segítségét a gyermek szülője, törvényes képviselője, illetve a gyermekönkormányzat, a gyámhivatal és az érdekképviseleti fórum.

21. Mit tehet a gyermekjogi képviselő a gyermek érdekében?

 A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. Jogosult az intézmény vezetőjének, illetve a fenntartónak írásban észrevételt tenni, melyre azok 15 napon belül válaszolni kötelesek.
 A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi a nevelési intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.

22. Hol található meg a gyermekjogi képviselő?  >>

 A gyermekjogi képviselő nevét, fogadóórájának időpontját minden gyermekvédelmi szolgáltatást végző köteles a saját területén jól látható helyen kifüggeszteni, illetve köteles biztosítani azt, hogy a gyermekek és hozzátartozóik a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.

23. Mit kell tennie a szolgáltatónak a gyermekjogi képviselő tevékenységének elősegítése érdekében?

 A szolgáltató a gyermekjogi képviselő részére az intézmény területén a gyermekek számára könnyen hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget biztosít. Biztosítania kell továbbá a helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét, és a képviselővel való kapcsolat felvételét.

Utolsó frissítés: 2006.02.14.