Édes Emil honlapja

Története

Árpád-házi Szent Erzsébet a marburgi Szent Erzsébet-templomban

II. András magyar király lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) 1221-ben lett IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége. Négyéves korától él Wartburg várában. Szellemi példaképe Assisi Szent Ferenc lesz. Már mint a tartománygróf felesége különös figyelemmel fordul az éhezők és betegek felé. Lajos 1227-ben meghal egy keresztes hadjáratban, Erzsébet Eisenachba menekül. Az ottani ferences templomban ünnepélyesen szegénységet és engedelmességet fogad. Özvegyi lakhelye Marburg lesz. Itt (a mai templomtól északra fekvő területen) létrehoz egy ferences kórházat, s itt éli le további életét Krisztusnak és legkisebb testvéreinek szolgálva szeretetben - saját szavai szerint: „boldoggá kell tennünk az embereket”.
Röviddel halála után már megindult a zarándoklat a sírjához. Sógora, Konrád tartománygróf 1233-ban ide telepítette a Német Lovagrendet, melynek később nagymestere lett. Ő kezdeményezte Erzsébet szentté avatását, ami 1235-ben történt meg. II. Frigyes császár jelenlétében emelték ki csontjait és rakták le a templom alapkövét. 1283-ban szentelték fel a templomot, de a tornyok építése eltartott 1340-ig.


Az épület

A marburgi Szent Erzsébet-templom főbejárata

Az épület alaprajza keresztet formál, méretei arányosak. Az alapmértéket az a négyzet adja meg, amely a középső hajó és a kereszthajó közös metszete (négyzet) és oldalhossza kb. 10 méter. E méret kétszerese adja a boltozat magasságát és a három hajós csarnok teljes szélességét is (kb. 20 méter). A kereszthajó szélessége fele a főhajóénak.
Az épület külső képét a tornyok és a pillérek feltörő vonala határozza meg, melyek az ablakokkal váltakozva körbefogják az egész építményt. Ezt a hatást ellensúlyozzák a körbe futó vízszintes körfolyosók és párkányok. Kőfaragásos díszitése igen visszafogott, csak a bejárati homlokzat gazdagabban kiképzett. A visszatérő hármas tagolás a Szentháromságot szimbolizálja, mint a szentély három, egymással azonos kiépítésű ága (három fülkés szerkezet). A három hosszanti hajó azonos magasságú (csarnoktemplom).
A főbejárat „a menyország kapuja”, a gyermek Jézust ábrázolja Mária karján, mint a világ urát, kezében a földgolyóval. Mögötte a bal oldalon madarak és szőlőfürtök (utalás Krisztusra, a szőlőtőre), a jobb oldalon rózsák (Szűz Mária jelképe). Az ajtó külső díszítése az eredeti minta rekonstrukciója, belső oldalán pedig a régi bőrbevonaton a Német Lovagrend nagymesterének keresztje látható.


Funkciói

A templomnak három funkciója volt:

  1. Szent Erzsébet síremlékének helye, egyben búcsújáró templom.
  2. Hessen tartományőrgrófjainak temetkezési helye.
  3. A Német Lovagrend temploma - ők őrizték a kettős temetkezési helyet.

A középső hajó

A marburgi Szent Erzsébet-templom középső hajója (1)

A marburgi Szent Erzsébet-templom középső hajója (1)

Ernst Barlach feszülete a keresztoltáron

A középső oszlopíven a Madonna látható a Gyermekkel (kb. 1475.) Erzsébet – a templom modelljével, amint egy szegénynek halat nyújt – és Szent Katalin (karddal) falfestményei között (mindkettő 1435. körül). A szószék 1907-ből való. A lektórium kőből készült szentélyelválasztó korlátja zárta el a templom világi hívők számára nyitott részét a klérus számára elzárt tértől. Diszítő figuráit (és a nagy győzelmi keresztet) az 1619-es képromboláskor megsemmisítették; két épen maradt szobor most a déli bejáratnál látható, további maradványok pedig a múzeumban. A keresztoltáron a feszület Ernst Barlach munkája (1918-ban a keleti katonasírokra készült, 1931-ben helyezték el a templomban). Erzsébet szobra kb. 1470-ből egy kisebb szentélyben található, koronája modern, a koldus a szobor lábánál elveszett.


Erzsébet–szentély

Szent Erzsébet sírja a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Oltár a Szent Erzsébet-szentélyben (Marburg)

Ma keresztelő-kápolna. Balra a padlózatban a porosz királyok ideiglenes nyugvóhelye, fölötte a falon bronzbetétes sírlapok. Erzsébet eredeti sírhelye fölött értékes mauzóleum áll eredeti színezéssel. A körbefutö latin felirat a „GLORIA TEUTONIAE” (Németorszég dicsősége) címmel tiszteli, a lépcsőt az imádkozó zarándokok koptatták el. A levélmintás frízben (szegély) lévő gyógynövények Szent Erzsébet betegek között végzett munkájára utalnak. Az alsó relief Krisztust, Máriát és szenteket ábrázol Konrád tartomáygróffal, a templom építtetőjével együtt (a Német Lovagrend öltözékében), valamint Krisztus legcsekélyebb testvéreit (lánccal megkötözött elmebeteget, nyomorékot és koldusnőt), akik körbeveszik a ravatalt, miközben Erzsébet lelkét egy angyal a mennybe viszi. A falképen fent Krisztus nyújt koronát Erzsébetnek. A többi oltárt is a nőknek szentelték: balra Mária-oltár 1517-ből, alsó részén régi, megragadó ábrázolásban látható Mária halott fiával (marburgi pieta mészkőből, kb. 1385.). Jobbra Katalin-oltár: a 15. század elejéről származó festmények asszonyokat ábrázolnak Krisztus körül: Mária Magdolnát húsvét hajnalán, Szent Margitot, amint legyőzi a feszülettel a kísértés sárkányát, Anna Selbdrittet, Katalin lefejezését Maxentius császár előtt, fent további jeleneteket Katalin legendájából, és figyelemre méltó a szép angyalkoncert. Erzsébet-oltár: kép a keresztre feszítésről 1300. tájáról; balra egy későbbi ábrázolása annak a legendának, mely szerint Erzsébet egy leprást fektet hitvesi ágyába – a gyanakvó férj, Lajos tartománygróf azonban a Megfeszített képét találja ott, s megindultan mondja: „Kedves nővérem, ilyet többet is fektethetsz az ágyamba!” Jobbra Erzsébet sírjának feltárása látható II. Frigyes császár jelenlétében. Fölötte a keresztre feszítés jelenete a 15. század végéről.


A tartománygrófok szentélye

A hesseni tartománygrófok síremlékeinek jelentős sora a 13-15. századból. Különösen figyelemre méltó: Konrád tartománygróf, síremlékén a vezeklők ostorával (megh. 1240-ben, román stílusú). A következő síremlék már gótikus. A kettős sírkő mellett művészetileg még jelentős: I. Henrik (megh. 1308.), a tumba oldalfalain szenvedők alakja. I. (Békés) Lajos egyes síremléke (megh. 1458.) – az imádkozó lovag lába elválasztja az oroszlánt és a kost a lovagi feladatnak megfelelően, mely szerint meg kell védeni a gyengét az erősebb elbizakodottságától. II. Vilmos (megh. 1509.) síremlékének alsó részén a mulandóság drasztikus ábrázolásával.
Az oltárokat itt férfi szenteknek szentelték: jobbra Szent György és Szent Márton lovagok oltára 1514-ből; középen Nagy Szent Gergely pápa, akinek misézés közben megjelenik Krisztus, és oldalsebéből vért csepegtet kelyhébe; az oltárszárnyon balra Szent György vértanúsága, jobbra Szent Márton, amint Tours püspöke lesz. Fent Szent Márton lovas szobra (amint köpenyét elfelezi, 1300. körül). Keresztelő Szent János oltára 1512-ből; balról jobbra haladva: születésének története, Jézus megkeresztelése, János erőszakos halála, a sír lerombolása és a csontok meggyalázása. Fent Keresztelő Szent János szobra és faliképek: Krisztus megdicsőülése és a Madonna a hold sarlóján.
A tartománygrófok és Erzsébet szentélye az evilági igazságosság képviselőinek és az erőszak nélküli szeretet képviselőjének egyesítése „Isten házában”.


A főoltár szentélye

Kőből készült főoltár, felszentelve 1290-ben. Mélyedéseiben jobbra női, balra férfi szentek (felújított) szobraival, középen Mária. Vimpergákkal (díszdomborzatokkal) és fiálékkal díszített művészi architektúrára Strassburg és Észak–Franciaország hatottak. Színeit a 19. században újították fel az eredeti maradványok alapján. Hátsó oldalán jelentős gótikus festmények vannak (próféták, 1290. körül). A két nagy bronz gyertyatartó a 13. századból való. Jobbra a celebráns széke Juppe szép Erzsébet-szobrával (1511.). A sekrestye bejáratánál tabernákulum falfestményekkel.


Az üvegablakok

A marburgi Szent Erzsébet-templom üvegablakai

A figurális és ornamentális ablakok a 13-14. századból valók és kifejezően mutatják a román stílus átmenetét a gótikába. A román stílusú ablakok monumentálisak, a gótikusok könnyedek és elevenek. A román képfelület váltakozó színsávok szőnyegétől áthatott, melybe az ablakok teljesen belesimulnak – a gótikus képfelületen az ablakok kifejezetten elválnak az alapszíntől. A román oramentmű szigorú, heraldikus – a gótikus lombminta gyengéden naturalisztikus.

Felső ablaksor balról jobbra:

  1. ablak (gótikus): Mária a gyermekkel és János evangélista, lent id. Jakab apostol és Katalin (konkollyal).
  2. ablak (román): a felső körben a Teremtő Krisztus alakjában, körülötte a teremtés hat napja. A négy álló alak Krisztust és az egyházat mint jegyespárt ábrázolja, valamint az egyházat és a zsidóságot (bekötött szemmel).
  3. ablak (gótikus): Mária Magdolna húsvét reggelén és Jézus mint kertész, alatta egy szent püspök és Keresztelő Szent János.

Alsó ablaksor balról jobbra:

  1. ablak (román): Erzsébet a szegénység ruhájában és János evangélista. Alul Mária a gyermekkel mint az irgalmasság anyja és Szent Ferenc (világoskék kámzsában Jézus sebhelyeivel).
  2. ablak (román): a körben Jézus a keresztfán, a két álló alak Keresztelő Szent János és Bertalan apostol. Alul négy kép a teremtéstörténetből.
  3. Szent Erzsébet-ablak (román): jelenetek Szent Erzsébet életéből. Alattuk jobbra Jézus születése, fent a körben Szent Erzsébet és Szent Ferenc megkoronázása Jézus és Mária által, ami azt jelzi, hogy mindketten Krisztus követésére léptek, aki magát megalázta és a legkisebbek testvérévé lett. A medalionok Erzsébet életének különböző jeleneteit ábrázolják: búcsút vesz férjétől, követ hozza lovon Lajos halálhírét, gyűrűjét és csontjait. Erzsébet a ferences templom oltára előtt térdelve felölti a szegénység ruháját. Halálát a jobboldali legfelső kép ábrázolja. A többi kép Erzsébet szeretetét mutatja be: enni ad az éhezőnek, alamizsnát oszt, beteget látogat, ruhát ad a rászorulónak, foglyot látogat, befogadja és megmossa a lábát a hajléktalannak, inni ad a szomjazónak – Krisztus szavai szerint: „amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”

A sekrestye

A marburgi Szent Erzsébet-templom orgonája

Régi színes vakolata van. Figyelemre méltó az ablakokban a gazdag kovácsoltvas rács. Az „arany ereklyetartót” 1240-ben készítették Erzsébet csontjainak elhelyezésére. Ez tehát koporsó, s így az elhunytra emlékeztet: tetején láthatjuk újra az Erzdébet-ablakokon is látható jeleneteket, jobbról balra: Erzsébet átveszi a harmadrend apácaruháját, alamizsnát oszt, megetet egy öreget, inni ad a szomjazóknak és megmossa egy öregember lábát – Krisztus példájára. Az ereklyetartónak mégsem koporsó, hanem templom formája van, csarnokkal, kereszthajóval, tetővel, tornyokkal és négy bejárattal – az „egy, szent és apostoli egyház” képe. Körben a 12 apostol alakja kovácsolt fémből, a fölöttük levő csúcsíveken a hitvallás egy-egy mondata. Középen a megfeszített Krisztus volt (a szobrot elrabolták), és a trónon a Mindenható. A homlokzaton Szent Erzsébet és Szűz Mária. A hét pompás toronygomb közül – a hét a „teljesség” száma – a középső kiemelkedik a többi közül. Ennek kerek korongjain a négy paradicsomi folyam ábrázolása, amint Krisztus megváltó ereje szétáramlik a világ összes birodalmába. A templom építése a Krisztus előtti idők jóslataiból indult el: a kis medálokat a lábazaton mint szibillákat (jósnőket) és prófétákat értelmezhetjük. S e templom „kincsei” közé tartozik Árpád-házi Szent Erzsébet élete és cselekedetei.
Az ereklyetartó anyaga rézzel bevont tölgyfa – ma üres. Miután Szent Erzsébet ereklyéiből már a reformáció előtti évszázadokban időnként ajándékoztak különöző személyeknek, Fülöp tartománygróf a maradék csontokat is kivette 1539-ben, melyek nyughelye ma már ismeretlen.
Kifelé menet a Georg Mastermann által készített (1963.) modern nyugati ablakot és az orgonát (Bosch, Kassel, 1963.) láthatjuk.


Déli oldalhajó

Falkép az oszlopon „a fájdalmak férfiáról” (kb. 1470.). A déli bejáratnál a lektórium két épen maradt apostolfigurája. Szent Erzsébet-oltár az élettörténetéből vett jelenetekkel 1513-ból: lakodalom, a Megfeszített a hitvesi ágyban, Erzsébet az eisenachi ferences templomban, Marburgi Konrád feladja az utolsó kenetet, a ravatalon, a csontok kivétele.


Északi oldalhajó

A marburgi Szent Erzsébet-templom alaprajza

Szemben áll a Szentcsalád-oltár Jézus családjának ábrázolásával: középen Anna, aki a gyermek Jézust nyújtja Szűz Máriának. Balra Hindenburg nyughelye, mely 1945. óta van itt, valamint emléktábla 1961-ből. Szerte a templom különböző helyein a tartománygrófok és a Német Lovagrend tagjainak faragott és festett címerei láthatók.
A 13. század legjelentősebb személyei, a pápák és a császárok együttes erővel fáradoztak azon, hogy ez a nagyszerű műalkotás létrejöjjön mint a Krisztus nevében élő Erzsébet boldog szeretetének emléke. Megépülése óta minden évszázad ejtett sebeket a templomon, de hozzá is járult megőrzéséhez és méltó kialakításához.


Vissza a lap tetejére... Counter

Valid HTML 4.01 Transitional

Valid HTML 4.01 Transitional