|
 Nagyon szeretek főzni, de a
mindennapi főzőcske sokszor teher, főleg amikor éppen valami „nagy művet”
tervezek, vagy készítek. Ezért igen fontosak számomra a gyorsan készíthető
jó kaják. A gyors alatt nem feltétlenül a 35 perc alatt készre főzött ételeket
értem, a lényeg: ne kelljen sokat vacakolni, sokáig a tűzhely mellett
szobrozni. Sülhet, főhet soká az étel, beállítom a perc órámat, és amíg
nem csörög, addig lehet mást csinálni (pl. takarítani, varrni, web lapot
szerkeszteni, stb. De én sokszor ezt a hulladék időt használom fel email írásra).
Általában minden receptemhez tudom, milyen hőfokon és meddig kell sütni,
vagy főzni. Ha új ételt kreálok, akkor gondosan befirkantom az időtartamot
a szakácskönyvembe, igaz: néha utólag nem tudom elolvasni.
Meglehetősen kreatívan főzök.
Engem az anyukám nem tanított meg főzni, így nem kötnek a konvenciók (anyám
ritkán főzött, akkor is rémesen, egyhangúan és íztelenül. Többnyire
menza kaját, vagy olcsó közétkeztetési ebédeket ettem, és így nem is
tudtam, hogy otthon milyen rosszak az ételek). Főzni könyvekből tanultam férjhezmenetelem
után 26 évesen. Húsételeket a férjem már tudott főzni, tésztafélékhez
anyósomtól kaptam tanácsokat. Sokáig a szakácskönyvek adtak útmutatót,
ötleteket, ma pedig a TV. A 80-as
évek végén Michel Olivier nevű francia szakácstól gyűjtöttem be jó
receptek garmadát. Ezek kiváló, elit kaják voltak és bizony időigényesek.
Most egy másik Oliver a kedvencem, Jamie az angol pucér szakács. Az ő stílusa
közelebb áll hozzám. Stahl Judit konyháját is szeretem, de az ő receptjei ad
hoc főtéshez nekem nem valók, mert nálam, a hűtőben nincs mindig főzőtejszín,
többféle drága sajt, a kamrapolcokon sem tartok kuszkuszt, vörös lencsét,
ananász konzervet, pennét. Bocsánat, penne, azaz tollhegytészta, magyar gyártmányú
van a raktáron. Olasz makarónit, spagettit szoktam néha venni, mert egészségesebbek
a magyar tésztaféléknél, és ezekből vannak olcsóbb fajták is. Na,
elkalandoztam, vissza a témához: egy recept számomra sokszor csak alap, és
inspirál köznapi nyersanyagokból hasonló ételek alkotására. De nem kell
nekem abszolút recept, elég egy jó ötlet valamilyen úti-, vagy egyéb filmből.
A lényeg a jó íz, és a gyorsaság.
Konyhám kicsi, csak 1,4 méter széles,
és 3 méter hosszú. A konyhapultom mosogatóval és tűzhellyel együtt csak 2
méter. Szerencsére van egy kis kamrám, szellőzés nélkül, lehet benne tárolni
ezt meg azt. A pulttal szemben van a "műszerfalam", és a fűszerpolcom,
alatta a mikro és vízforraló egy keskeny szekrénykén. Ezeket a részleteket
látni a két képen. (Megjegyzés: a fűszereimnek körülbelül a kétharmada
aktív).
A Web lapom nagyon inhomogén,
gondoltam, beleillik néhány recept is, hiszen a kreativitásom ez is hozzátartozik,
továbbá bizonyára más foltosokat is érdekelnek a gyorsan elkészíthető ételek.
Egyébként itt az alkalom, hogy megint dicsekedjek: elég sok receptem jelent
meg nyomtatásban, mikor GYES-en voltam, még fizettek is érte, többet, mint
egy sok munkával megírt műszaki cikkért. Megjelentek receptjeim valamilyen Női
magazin által készített recept gyűjteményben, néhányszor a Nők Lapjában,
és nyertem néhány pályázaton is.
Jó főzőcskét, tele pénztárcát,
sok fantáziát a további variációkhoz és jó étvágyat kívánok! Klári
Írtam a fentieket 2002-ben.
Akkor még kihasználtam minden időmet reggel nyolctól éjjel egyig. Amikor
csak tehettem, megszállottan varrtam, és elalvás előtt mindig olvastam.
Ami a főzést illeti, meleg ebédet kreáltam minden nap, általában két
fogásosat.
Elmúlt sok év, most éppen 2013 szeptember van. A foltvarrási lázam régen
elmúlt, sokat lógatom a lábam, sokszor rejtvény fejtek, nagyon sokat
olvasok, és lógok a neten (levelezek, naplót írok, és a fészbukról
mentek le képeket, főleg ötleteket a foltvarráshoz, pedig tudom,
hogya javát sohasem fogom felhasználni). Már csak két személyre
főzök naponta, és már egyáltalán nem lelkesít ez a feladat. Ráadásul
kettőnk ízlése alaposan eltér. A férjem hurkát enne kolbásszal nap, mint
nap, vagy pörköltet, paprikás krumplit, lecsót, grízes tésztát, krumplis
nudlit, fasírtot és hasonlókat. és bizony gyakorta ilyen ételek vannak.
Levesből jó neki a zacskós is. Ezek után csak magamnak kutyuljak valami
csirke csodát, vagy zöldséges köreteket? Na, nem. Sokszor még a levest
is hanyagolom. De köreteim elég változatosak, sokszor van kuszkusz,
bulgur, és tönköly lisztekből galuska. Tovább nehezíti a dolgom, hogy
mind a ketten cukorbetegek lettünk, és a főétkezéseknél tartjuk az
előírt szénhidrát mennyiséget.
Nagy főzőcske hetente egyszer van, ha jönnek a gyerekeim és a
mennyem (a lányom barátja hét közben többnyire külföldön van),
ilyenkor gyakran választok munkás ételt, és új recepteket próbálok ki.
|
