ZÁMBÓ ERNŐ: KŐSZERKEZETŰ FÜGGŐFOLYOSÓK MEGERŐSÍTÉSE
Brutt Saver KORACÉL SPIRÁLOKKAL

Az 1970-es évek adatai szerint Magyarországon mintegy egymillió négyzetméter rongálódott függőfolyosó szorult javításra , illetve cserére.Az 1980-as években megindult Budapest belvárosi rehabilitációs program keretében néhány épülettömbben szép példát találunk a felújításra (pl. Nagydiófa u.34, Rózsa u.74), illetve cserére. E program keretében megjavított függőfolyosók volumene azonban lényegesen nem módosítja a fenti adatot.

A függőfolyosókat anyaguk szerint csoportosítva az alábbi százalékos mértékben fordulnak elő hazánkban:

Kőkonzolos, kőlemezes:60%
Acélkonzolos, salak, vagy bauxitbeton lemezes:20%
Acélkonzolok közötti téglaboltozatos:15%
Egyéb:5%

Jelen cikkünkben továbbiakban a kőkonzolos, kőlemezes függőfolyosók megerősítésével foglalkozunk, ezért először tekintsük át ezek jellemzőit.

Az e típusú függőfolyosók fogalmát, az alábbiak szerint határozhatjuk meg:

Olyan konzolos épületszerkezet, ahol a konzolok közötti járólap, mint hajlított lemez egy darab kőből van kifűrészelve. A tartószerkezet és a járólap szerepét egyaránt a kő oldja meg.

Építésük történetét áttekintve láthatjuk, hogy kialakításukat, méretezésüket a XIX. század végére tipizálták. E tipikus méretek az alábbiak:

Kőkonzol:-a falba való benyúlás minimum a lemezszélesség egyharmada
magasság a falba való befogásnál minimum 55 cm
szélesség minimum 20 cm
osztástávolság: általában 2 m ( a kőlapok méretétől függően változó, max. 3,00 m)

Járólemez:-lemezvastagság általában 12 cm
szélesség: 1,00m

A kőszerkezetű függőfolyosók 80%-ának (lemez és konzol anyaga) tömött mészkő az anyaga. Ezek áltralában juraidőszaki mészkövek. Szép vörös színük, dekoratív mintázottságuk, és kiváló csiszolható polírozható voltuk és szilárdságuk miattnagyszerűen alkalmasak építőipari célokra. A bányászatuk során paralelepipedon tömbökben jól fejthetők.

Ezekre példa a tardosi és piszeki “márvány”, ezek főleg liász mészkövek.
A piszkei bányából halványvörös, szilárdságtanilag kedvezőbb mészkövet bányásztak 1920-ig, akkor a bányát bezárták. A kőzet törőszilárdsága: 151, 4 MPa. A tardosi bányából sötétvörös, vasoxidos mészkövet szállítottak az építkezésekre. E mészkő jellemző törőszilárdsági értéke: 129 MPa.

Készültek függőfolyosók (20%) forrásvízi mészkőből (lemez és konzol egyaránt) és durvamészkőből (csak konzol) és homokkőből (lemez és konzol egyaránt) is. E mészkövek a miocén tenger és a szarmata csökkent sósvizű beltenger partszegélyében képződtek, főleg összemosott kagyló- és csigahéjakból, és azok törmelékéből alakultak ki. Néhol több, másutt kevesebb kavics és homok szennyeződést tartalmaznak. Ilyet bányásztak Sóskúton nagy idomkövekben. Igen régen épület épületeknél homokkőből készült függőfolyosókkal is találkozhatunk. Ezek főleg permi vörös homokkő kovás kötőanyaggal és hárshegyi alsóoligocén sárgás-barna homokkő.

Kőszerkezetű függőfolyosók jellegzetes hibái:

egyrészt a kőkonzoloknál, másrészt a kőlemeznél jelentkeznek.

1.A kőkonzolok károsodásai elsősorban a befogásnál jelentkeznek, a kőkonzolok a falból kilazulnak. Ezek oka a vízorrok tönkremenetele és a felmosások okozta átnedvesedés a befogás környezetében, mely kifagyáshoz vezet. Károsodást kiváltó ok lehet az is, ha a konzol fölé utólag ajtónyílást vágnak. Ilyenkor a befogást visszahorgonyzással kell biztosítani.

2. A kőlemez károsodása repedés, vagy kopás formájában jelentkezik.

A repedések lehetnek:

pókhálószerűek: Ezek a lapon nem átmenő jellegű repedések koncentrált erőhatás, vagy hőhatás következtében jönnek létre (pl. régen, mikor a szenes vasalót hűlni a folyosó kövére tették ki). A járólap hasznos keresztmetszetének lecsökkenését eredményezik.

keresztben átmenő repedések: rendkívüli erőhatás, vagy egyenlőtlen süllyedés miatt alakulnak ki. Ilyenkor feltétlenül szükséges a lemez megerősítése.

hosszában átmenő repedés: (a kőkonzolra merőleges, lemez hosszával párhuzamos) következtében a szerkezet kéttámaszú hajlított lemezként működik.

kőlemez lapjával párhuzamos repedést a kőanyag települési hézagaiba beszivárgott víz és annak kifagyása okoz. E repedések a nyomatékbírást és az átboltozódási biztonságot csökkentik.

Kőlemez kopását a rajta átmenő nagy forgalom, illetve a felszínközeli betelepült agyagréteg okozhatja. Következménye, a lemezvastagság csökken, ez pedig a feszültségeket négyzetesen növeli!

A fenti felsorolásból a keresztben átmenő repedés és kopás együttes jelenléte a legveszélyesebb, mert ilyenkor kétségessé válik az átboltozódás.

A függőfolyosók felújítási módjai

A felújítási módok főbb csoportjai az alábbiak:

1.felújítás a tartószerkezetek megerősítésével

2.felújítás a tartószerkezetek cseréjével

3.megerősítés és csere együttes alkalmazása

A továbbiakban csak a megerősítéssel foglalkozunk.

A megerősítésnek a cserével szemben nagy előnye, hogy nem jelentkeznek bontási és elszállítási költségek és általában gazdaságosabb a felújításnál.
A műemlékvédelmi szempontból a felújítás különösen előnyös, hisz az eredeti kőanyag megtartásával lesz alkalmas a járófelület funkciójának ellátására.

Az eddig alkalmazott megerősítési módok fő fajtái:

Urbán féle kővarrás
Utófeszítés

Függesztett rendszerű megerősítés (elsősorban zárófödém cserével együtt alkalmazzák)
A továbbiakban nem a fenti módok elemzésével, előnyeinek és hátrányainak felsorolásával foglalkozunk, hanem egy új, az idei CONSTRUNÁ-n Nagydíjas rendszert, a Brutt Saver spirálokkal való megerősítést mutatjuk be.

Megerősítés Brutt Saver korrózióálló acél spirálokkal

Az eljárás lényege, hogy a kemény mészkő elemek teljes biztonsággal megjavíthatók, ha a mindenkori elem húzott oldalára – a meghibásodott részt áthidaló – spirálbetéteket építünk be.

Működési elve, hogy a korrózióálló acél spirál átveszi a húzó igénybevételt a sérült elemtől.

A spirálok elhelyezése a húzó-hajlító feszültségekkel párhuzamosan, a szerkezetbe vágott hornyokba, a rendszer kétkomponensű ragasztójába, vagy műgyantába beágyazva történik (a rendszert általánosan az előző számban mutattuk be).

Méretezés kor a használati és teherbírási határállapotot figyelembe véve meg kell határozni a
szükséges keresztmetszetet, a húzóerőt, mely a vasbeton keresztmetszeteknél alkalmazott alapelv szerint

                                 H= M/z,    ahol a z = a belső erők karja

a lehorgonyzást, amely kísérletek alapján átlagosan 50cm.
Ajánlatos a spirál végét minél közelebb vinni a lemez megtámasztásához.

A kőlemezbe a korrozióálló acél Brutt Saver spirálokat hornyokba ragasztottuk, a konzolok megerősítésénél a furatba és a horonyba való beragasztást az ábra szerint kombináltuk.
Előny, hogy e koracél spirálok rugalmasak, hajlíthatók, vághatók, így az adott feladathoz optimálisan alakíthatók, kombinálhatók.

A fentihez hasonló elven kőoszlopos erkélyek, kőlépcsők megerősítése is elvégezhető.

Az eddig elvégzett Helisystem – Brutt Saver rendszerű kivitelezések tapasztalata az volt, hogy a szerkezeti megerősítést kis roncsolással, egyszerű, gyors munkafolyamattal, az eredeti kőelemeket megtartva gazdaságosan lehetett elvégezni.