"Ím eljött
az áldott új nap
zengő
üdvös ünnepe
szent
királyunk-Istvánunknak!
Míg
tart e világ heve,
örvendjen,
ki őáltala
lőn
Urunk örököse
s érdeméből
nyeri vala,
hogy
a mennynek részese ..."
A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű
himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István
királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották
fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja
ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte
Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes
körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok.
Ez
az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken
az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér,
s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó
Istvánok ünnepe is!
István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára
kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén
érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb
bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé
vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű
uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt
el.
45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.
A Szent Jobb évezredes útja
A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait
a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó
jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az erekje őrzésére
Szt. László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot.
A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét ekkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodása idején derült fény a Szent Jobb “titkos" lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb Schönbrunnba, majd Budára vitette. Őrizetét udvari plébánosára: a zsigmondi prépostra, valamint az angol kisasszonyok főnökasszonyára bízta. A szent erekje számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemes fémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. A Szent Jobbot a budapesti Szent István bazilikában őrzik.
A magyar korona részletekben gazdag felvételei:
1970.
augusztus 19-én Székesfehérvárott ünnepi nagygyűlést tartottak István király
születésének ezredik évfordulója alkalmából. A rendezvény különlegessége,
hogy 1949 után a „szent király ünnepéről” nem emlékeztek meg: augusztus
20. az alkotmány és az új kenyér ünnepe volt.
Szokásos
augusztus 20-i szabadtéri szentmise a Bazilikánál:
2001.
augusztus 20-án hivatalosan is lezárul a 2000. augusztus 20-án megkezdődött
millenniumi év. Ezen az ünnepségen az országban több helyen is szoboravató
rendezvényeket tartottak. Budapesten újraavatták a megújult Hősök terét,
átadták az Ezredéves Emlékmű megszépült szobrait és megkoszorúzták a már
körülkerített Hősök emlékművét.
Tűzijáték
– az ünnepségek elmaradhatatlan része
2001-ben
– a millenniumi év tiszteletére – Budapesten, Miskolcon, Siófokon és Zalaegerszegen
is tartottak állami ünnepséget augusztus 20-án. A vidéki helyszíneken fesztiválok,
színházi előadások, tűzijáték és utcabál várta az ünneplőket.
A
tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek; a
nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak rendezvényeket és része
a programoknak a tűzijáték is.
Mravik
Péter
