Augusztus 20. - Szent István ünnepe

"Ím eljött az áldott új nap
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese ..."

        A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok.

Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!

        István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el.

        45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ­1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ­ nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

A Szent Jobb évezredes útja

        A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az erekje őrzésére Szt. László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot.

        A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét ekkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodása idején derült fény a Szent Jobb “titkos" lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb Schönbrunnba, majd Budára vitette. Őrizetét udvari plébánosára: a zsigmondi prépostra, valamint az angol kisasszonyok főnökasszonyára bízta. A szent erekje számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemes fémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. A Szent Jobbot a budapesti Szent István bazilikában őrzik.

A magyar korona részletekben gazdag felvételei:


1970. augusztus 19-én Székesfehérvárott ünnepi nagygyűlést tartottak István király születésének ezredik évfordulója alkalmából. A rendezvény különlegessége, hogy 1949 után a „szent király ünnepéről” nem emlékeztek meg: augusztus 20. az alkotmány és az új kenyér ünnepe volt.

Szokásos augusztus 20-i szabadtéri szentmise a Bazilikánál:

2001. augusztus 20-án hivatalosan is lezárul a 2000. augusztus 20-án megkezdődött millenniumi év. Ezen az ünnepségen az országban több helyen is szoboravató rendezvényeket tartottak. Budapesten újraavatták a megújult Hősök terét, átadták az Ezredéves Emlékmű megszépült szobrait és megkoszorúzták a már körülkerített Hősök emlékművét.

Tűzijáték – az ünnepségek elmaradhatatlan része

2001-ben – a millenniumi év tiszteletére – Budapesten, Miskolcon, Siófokon és Zalaegerszegen is tartottak állami ünnepséget augusztus 20-án. A vidéki helyszíneken fesztiválok, színházi előadások, tűzijáték és utcabál várta az ünneplőket. 

A tűzijáték minden évben fénypontja az augusztus 20-i rendezvényeknek; a nagyvárosokhoz hasonlóan a falvakban is tartanak rendezvényeket és része a programoknak a tűzijáték is.

Mravik Péter

(-- Vissza a főoldalra