SZEMLE

Történelmi kegyhelyeink

Vác - Hétkápolna

 

A váci püspökséget még Szent István alapította, székesegyházát azonban csak I. Géza király építtette a mogyoródi csata (1074) után, és oda is temetkezett. Az építés előzményeiről Kálti Márknak a XIV. század második felében írt Képes Krónikája így számol be:
      Salamon király és unokatestvérei - Géza és László herceg - között a kezdeti jó viszony idővel annyira megromlott, hogy a hercegeknek életük védelmében fegyvert kellett fogniuk. A döntő csata előtt a hercegek serege Vác táján állapodott meg. "Nagy erdőség volt ott, senki sem lakott benne, csak egy Vác nevű, szent életű remete. Erről nevezte el utóbb Géza herceg a várost, amely ott épült. Midőn a sereg a szembejövő Salamonra várakozott, ... a hercegek lóháton tanácskoztak. ... Hát amint itt álldogáltak, világos nappal mennyei látomás jelent meg Szent Lászlónak ..., mire szólott bátyjához, Géza herceghez:
     - ... Íme az Úr angyala leszállott az égből, kezében aranykoszorút hozott és azt a fejedre illesztette; nyilvánvaló ebből, hogy minékünk adatik a győzelem ...
Mondotta erre Géza:
     - Ha az Úristen velünk lesz és megoltalmaz ellenségeinkkel szemben, és beteljesül ez a te látomásod, egyházat építek ezen a helyen az ő szentséges Szűz Anyjának, Máriának."
     A Cinkota és Mogyoród között vívott csata a hercegek teljes győzelmével végződött. Salamon király megfutott, Géza és László hercegek elfoglalták az egész országot, és "Géza a magyarok ösztönzésére elfogadta az ország koronáját.
     Koronázása után elment arra a helyre, ahol a látomás történt, és tanakodott öcscsével, Lászlóval, hogy a Szűzanya tiszteletére építendő egyháznak hol vessék meg alapját; és amikor ott állottak Vác alatt, ... szarvas jelent meg nekik, szarvai telve lévén égő gyertyákkal; eliramodott előlük az erdő felé és megvetette lábát azon a helyen, ahol most a monostor van ..."
     Mondotta Szent László:
     - ... "ahol (a szarvas) lábát megvetette, azzal a helyet jegyzette, ott építsük fel a Boldogságos Szűz egyházát s nem másutt!
     Hogy azonban az első látomás helye is épület nélkül ne maradjon, Géza király és öccse elrendelték, hogy ott kápolnát emeljenek Szent Péternek, az apostolok fejedelmének tiszteleté-re." [Az idézet Geréb László fordítása.]
     A Géza király korabeli templom - a Szarvasról elnevezett Boldogasszony (Maria de Cervo) temploma , amely a mai Géza király téren állhatott - a török hódoltság idején teljesen elpusztult. A mostani - a mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt - székesegyházat a XVIII. században építették az első templom helyétől mintegy 300 m-re északra.
     Az angyal-jelenés helyére, Szent Péter apostol tiszteletére emelt kápolna ugyancsak elpusztult a török időkben, és hollétére csupán egy közeli forrás emlékeztetett. A törökök kiűzése után, 1690-ben, ennek a forrásnak közelében helyezte el egy váci asztalosmester fogadalmi ajándékát - Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló képét - hálából azért, hogy ő is és családja is meggyógyult egy súlyos betegségből. A "Kuti Képhez" hamarosan megindult a búcsújárás. A kép előtti imameghallgatások és csodák hírére egyre többen keresték föl a helyet. A nagyarányú zarándoklatok hatására építtette 1714-ben gróf Kollonich Zsigmond váci püspök a mai kápolna elődjét, és ezt Migazzi Kristóf püspök, későbbi bécsi érsek a XVIII. század közepén kibővíttette. A templomot Mária nevére szentelték föl, és a kegyképet főoltárára helyezték.
     A selyemre festett kegykép a rárakott koronákkal és angyalokkal a XVIII. század első feléből való. Az Árpád-korból származó máriavölgyi kegyszobrot mintázó kép ismeretlen magyarországi művész alkotása. (A Pozsony megyei Mári-avölgy pálos kolostorát és templomát Nagy Lajos király alapította 1377-ben. Csodálatos fa-kegyszobrának alkotója ismeretlen, a szobrot feltehetően magyarországi mester készítette a XIII. század közepén.) A kép ülő Boldogaszszonyt - királynét, Napbaöltözött Aszszonyt - ábrázol. A koronás Szűzanyának bal karján ül ugyancsak koronás gyermeke, jobb kezében országalmát tart. A holdsarló az alatta lévő lángnyelvekkel együtt a textilruhára van applikálva. A három lángnyelven és a holdsarlón a Salva Regina antifóna befejező fohásza olvasható: O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria!
     A kápolnához vezető út mellett Virth Ferenc váci kanonok állíttatta fel 1769-ben a Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázoló képoszlopokat. Ezekről kapta a kegyhely a Vác-Hétkápolna nevet.
     A zarándokok ezeknél a kis "kápolnáknál" emlékezhetnek hitünk főbb ágazataira: Krisztus fogantatására, születésére, a napkeleti bölcsek látogatására, Krisztus mennybemenetelére, a Szentlélek eljövetelére. Mária fájdalmairól elmélkedve fölidézhetik Simeon jövendölését, az Egyiptomba való menekülést, a tizenkét éves Jézus keresését, Mária találkozását a keresztjét hordozó Jézussal, Jézus keresztre feszítését, a keresztről való levételét és sírbatételét.
     A főoltáron lévő kegykép körül üveg alatt ezüst és más fogadalmi ajándéktárgyak sokasága látható annak bizonyságául, milyen sok imameghallgatás, csodás gyógyulás történt a Hétkápolna Boldogasszonyának közbenjárására. A sok szív, láb, kéz, csecsemő és egyéb, gyógyulást tanúsító fogadalmi jegy mellett néhány hajóforma is van a fogadalmi ajándékok között. Ez mutatja, hogy a váci Szűz Mária a dunai hajósoknak is segítsége.
     A kegyhely fő búcsúja Mária nevenapján (szeptember 12-én), illetőleg az azt követő vasárnapon van. A búcsú napján a közeli és távolabbi környékből zarándokok ezrei keresik fel a kegyhelyet. A zarándokok egy része éjjel a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti ájtatosságot végeznek. Sok búcsús merít a templom melletti ősi forrás vizéből, és azt orvosságként viszi haza otthon maradt szeretteinek.

K. D.