SZEMLE

Történelmi kegyhelyeink

Márianosztra

 

A Börzsöny-hegységben, Szobtól kb. hét km-re északra fekszik Márianosztra, Magyarországnak egyik ősi, történelmi nevezetességű kegyhelye. Márianosztrát a szentéletű Nagy Lajos király alapította 1352-ben. Az akkor még lakatlan erdőben, egy gyönyörű völgyben, kolostort és templomot építtetett kedvelt pálos szerzetesei részére. A későbbi település a templom titulusáról, védőszentjéről kapta nevét: "Maria nostra" magyarul szó szerint annyit jelent, hogy "a mi Máriánk", de szabadon Magyarok Nagyasszonyának vagy Boldogasszonynak fordíthatjuk. Nagy Lajos király visegrádi palotájából gyakran járt Márianosztrára imádkozni, elmélkedni. A szentélyben most is látható az az ablak, amelyen át a szerzetesek zsolozsmáját és a szentmisét hallgatta. Rettentő betegsége (leprája) okozta szenvedéseiben itt tett szert kellő önfegyelemre és türelemre. Csak vallásos hittel telített és fegyelmezett lélek tudta hozzátartozói és alattvalói előtt nagy betegségét eltitkolni. Lánya, Hedvig is sokat tartózkodott Márianosztrán. A pálos szerzetesek kemény élete és Mária-tisztelete nagy hatással volt rá. Mint lengyel királynő a pogány litvánok megtérítésének szentelte életét. Kitűnt az irgalmas szeretet műveinek gyakorlásában, az imádságban, az önsanyargatásban. Az Egyház szentté avatta.
     Nagy Lajos király mélységesen tisztelte Szűz Máriát. Az ausztriai Mária-zellben 1366-ban gótikus templomot építtetett a törökök felett aratott győzelme emlékére. 1377-ben a Pozsonytól kb. 20 km-re északra fekvő Máriavölgyön alapított kolostort a pálosok részére. 1382-ben tizenhat magyar pálos szerzetest küldött Márianoszt-ráról Lengyelországba, és megalapította a Czestochowa mellett lévő jasna gorai pálos kolostort. Mindhárom neves búcsújáró helyet ma is a hívők sokasága látogatja.
     A Nagy Lajos király alapította mária-nosztrai kolostorban a török hódoltság előtt háromszáz pálos szerzetes lakott. A kolostort a XV. században Kapisztrán Szent János is meglátogatta. Nagy hatást tett rá a pálos szerzetesek szigorú, vezeklő élete, akik vezeklésüket az országért, a népért ajánlották fel Istennek. Látogatása után ezt mondta: "Ha szenteket akartok látni, menjetek Márianosztrára". Márianosztrát meglátogatta Mátyás király és felesége, Beatrix királyné is.
     A kolostor és a templom a török hódoltság alatt, 1552 körül teljesen elpusztult. Csak 1711-ben Buda visszafoglalása után negyed századdal érkezett két pálos az újjáépítés előkészítésére, és a helyreállítás 1712-ben kezdődött meg Széchenyi György esztergomi érsek alapítványából. Az újjáépítéskor megtartották azt a középkori pálos építészeti szabályt, hogy a szentély és a hajó hossza egyforma legyen. Az újjáépített templomot 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelték föl. A szertartást Esterházy Imrének, a pálosból lett esztergomi érseknek kellett volna végezni, betegsége miatt azonban segédpüspökét, Berényi Zsigmondot, a későbbi pécsi püspököt küldte maga helyett.
     A rendi élet a XVIII. század elején a Czestochowából érkező lengyel szerzetesek segítségével szerveződött újjá. Magukkal hozták kegyképüknek, a "fekete Máriának" másolatát, hazánk egyik legszebb kegyképét, amelyet Laskivi Cyprián pálos atya festett Czestochowában 1710 körül. Ezt hozzáérintették az eredeti, csodatevő kegyképhez, és így nem csupán művészi értéket, hanem kegyképet is ajándékoztak Márianosztrának az eredeti minden kegyelmi erejével együtt. A kegykép előtt történt első csodát, egy haldokló pálos testvér hirtelen gyógyulását, 1739-ben jegyezték föl. Ennek híre bejárta a környéket, és a zarándokok száma évről évre növekedett.
     Az eredeti czestochowai kegyképet a legenda szerint Szent Lukács evangelista festette. Újabb kutatások valószínűsítik, hogy a hársfára festett ikon a Jasna Gora-i kolostor alapítójának, Opulai Lászlónak, Nagy Lajos rokonának, hazánk nádorának, Lengyelország későbbi helytartójának révén Itáliából kerülhetett mai helyére. A tiszteletre méltó képet illetően Simone Martini jeles itáliai festőre is gondolnak, aki kapcsolatban volt az Anjoukkal.
     A kegyképet először 1749. augusztus 31-én koronázták meg. Újabb koronázására 1983. október 2-án került sor, amikor Lékai László bíboros érsek a magyar Szent Korona síkbeli másával ékesítette föl Szűz Mária és a kis Jézus fejét.
     II. József császár 1786-ban föloszlatta a pálos rendet. A császári feloszlató rendelet azt is kimondta, hogy a kolostorok és templomok mozdítható tárgyait el kell árverezni. Az orgona sípjait is elvitték, és ugyanez a sors érte a gyönyörű arany-ezüst-brokát miseruhákat, ezüst gyertyatartókat és még sok minden mást. Ettől kezdve a kegyhelyet - a templomot - az esztergomi főegyházmegye papjai gondozták. A kolostort 1858-ban császári rendeletre női fegyházzá alakították, így működött a vincés nővérek vezetése alatt egészen 1948-ig. Az 1950-es évektől férfi fegyház lett. A kegyhelyet 1989. szeptember 1-jétől kezdődően - 203 évvel II. József föloszlató rendelete után - ismét a pálos atyák látják el.
     A búcsúsok a kegytemplomon kívül a falu szélén álló, XVII. századi Kálváriát is fölkereshetik. Főbb búcsúk: Nagyboldog-asszony ünnepe (augusztus 15.), Magyarok Nagyasszonya (október 8.), Fájdalmas Szűzanya búcsú a Kálvárián (szeptember második vasárnapja), valamint a Szent Kereszt feltalálása (május második vasárnapja a Kálvárián) és a Jézus Öt Szent Sebe búcsú (július első vasárnapján). Ezt az utóbbit Lékai bíboros kívánságára újították föl 1986-ban.
     Prohászka püspök nagyon szerette Márianosztrát. Esztergomi tanár korában minden csütörtökön Nosztrára vezetett az útja, de a zarándoklatokon is részt vett. "Sokszor fordultam meg itt Nagyboldog-asszony ünnepének éjjelén - írja -, mikor e különben csendes vidéken tüzek és gyertyák égnek, s éjfélkor is ájtatos énekek csengenek a virrasztó búcsúsok ajkáról."
     A márianosztrai kegytemplomnak ma is megvan a vonzó ereje. A koronás Magyarok Nagyasszonya mindig édesanyai szeretettel vár mindannyiunkat imádkozni, engesztelni ön-magunkért, családunkért, hazánkért, Egyházunkért, az egész világért.

K. D.