Acanthocalycium
Acanthocephala
Acanthocereus
Acantholobivia
Acanthorhipsalis
Akersia
Ancistrocactus
Anisocereus
Aporocactus
Aporophyllum
Arequipa
Ariocarpus
Armatocereus
Arrojadoa
Arthrocereus
Astrophytum
Austrocactus
Austrocephalocereus
Austrocylindropuntia
Aylostera
Aztekium
Azureocereus

 

 

Acanthocalycium Backbg.

Gömb alakú vagy rövid oszlopos, magános fajok nemzetsége. Virágjuk tölcséres, a csövet és a kelyhet tövisekben végzõdõ pikkelyek fedik. A nemzetség neve is erre utal. A virágcsõ alapjánál a nektárkamrát szörkoszorú takarja. A virágok a növény csúcsi részén jelennek meg, lilák, rózsaszínûek, pirosak és sárgák. 12 faj tartozik ide. Elterjedési területük Észak-Argentina.

 

Acanthocalycium andreaeanum (Backbg.) Donald 1975
Eriosyce andreaeana
Acanthocalycium auranthianum Rausch 1968
Echinopsis thionantha
Acanthocalycium brevispinum Ritt. 1964
Echinopsis thionantha
Acanthocalycium catamarcense Ritt. 1980
Echinopsis thionantha
Acanthocalycium chionanthum (Speg.) Backbg. 1935
Echinopsis thionantha
Acanthocalycium ferrarii Rausch 1976
Acanthocalycium formosum Backbg. 1935
?
Acanthocalycium glaucum Ritt. 1964
Echinopsis glaucina
Acanthocalycium griseum Backbg. 1963
Echinopsis thionantha
Acanthocalycium hyalacanthus (Speg.) Backbg. 1935
?
Acanthocalycium klimpelianum (Weidl. & Werd.) Backbg. 1935
Acanthocalycium obrepogon (Speg.) Backbg. 1935
?
Acanthocalycium peitscherianum Backbg. 1935
Acanthocalycium klimpelianum
Acanthocalycium spiniflorum (K. Sch.) Backbg. 1935
Acanthocalycium thionanthum (Speg.) Backbg. 1935
Echinopsis thionantha
Acanthocalycium variiflorum Backbg. n. sp. 1966
Acanthocalycium ferrarii
Acanthocalycium violaceum (Werd.) Backbg. 1935
Acanthocalycium spiniflorum

 


 

Acanthocephala Backeb. 1938

 

Acanthocephala graessneri (K.Schum.) Backeb. 1938
?

 


 

Acanthocereus (Engelm. ex A.Berger) Br. & R. 1909

Tõben elágazó, bokros termetû, több méter magasra növõ fajok. Bordájuk keskeny, egyenesen lefutó. Éjjel nyíló virágjuk hosszú tölcséres. A csõ és a termés pikkelyes és könnyen leváló tövisekkel fedett. 14 faj tartozik ehhez a nemzetséghez. Elterjedési területük a trópusi Amerika, Mexikó.

 

Acanthocereus acutangulus (hort. ex. Pfeiff.) Berger 1929
Acanthocereus tetragonus
Acanthocereus albicaulis Britton & Rose 1920
Cereus albicaulis
Acanthocereus baxaniensis (Karw. ex Pfeiffer) Borg 1937
Acanthocereus brasiliensis Britton & Rose 1920
Pseudoacanthocereus brasiliensis
Acanthocereus colombianus Britton & Rose 1920
Acanthocereus floridanus Small ex Britton & Rose 1923
Acanthocereus tetragonus
Acanthocereus horridus Britton & Rose 1920
Acanthocereus maculatus (Weing.) F.M.Knuth 1935
Peniocereus maculatus
Acanthocereus occidentalis Britton & Rose 1920
Acanthocereus pentagonus (L..) Britton & Rose 1909
Acanthocereus tetragonus
Acanthocereus princeps (Pfeiff.) Backeb. 1963
Acanthocereus tetragonus
Acanthocereus sicariguensis Croizat & F.Tamayo 1947
Pseudoacanthocereus sicariguensis
Acanthocereus subinermis Britton & Rose 1920
Acanthocereus tetragonus (L..) Hummelinck 1938
Acanthocereus undulosus (DC.) Croizat 1943
Dendrocereus undulosus

 


 

Acantholobivia Backeb. 1942

Gömb vagy enyhén nyomott gömb alakú növények, elõbb magános, késöbb sarjadó testtel. Bordájuk ferdén rovátkolt. A virágok mélyen a növénytest alsó részén képzõdnek és alig nyílnak szét. Termésük nagy, dudoros felületû és tövises, de ugyanazon fajon belül akadnak tövis nélküli alakok is. Két faj tartozik a nemzetséghez. Elterjedési területük Közép-Peru, Huancayo környéke.

 

Acantholobivia euanthema (Backeb.) Y.Itô 1957
Rebutia aureiflora
Acantholobivia haagei (Fric & Schelle) Y.Itô 1957
Rebutia pygmaea
Acantholobivia incuiensis (Rauh & Backeb.) Rauh & Backeb. 1958
Echinopsis tegeleriana
Acantholobivia tegeleriana (Backeb.) Backeb. 1942
Echinopsis tegeleriana
Acantholobivia tegeleriana v. eckardtiana Backbg.
Acantholobivia tegeleriana v. medingiana Backbg.
Acantholobivia tegeleriana v. plominiana Backbg.

 


 

Acanthopetalus Y.Itô 1957

 

Acanthopetalus mirabilis (Speg.) Y.Itô 1957
?



 

Acanthorhipsalis (K.Schum.) Britton & Rose 1923

 

A Rhipsalishoz hasonló fajok, hajtásuk levélszerû vagy háromélû, tövises areolákkal. Virágjuk 1-3 cm hosszú, rövid csöves, fehér, sárga vagy vörös. Öt fajuk ismert. Elterjedési területük Peru, Bolívia, Északkelet-Argentina.

 

Acanthorhipsalis brevispina F.Ritter (Nom inval.) 1981
Lepismium brevispinum
Acanthorhipsalis crenata (Britton) Britton & Rose 1923
Lepismium crenatum
Acanthorhipsalis houlletiana (Lem.) Volgin 1982
Lepismium houlletianum
Acanthorhipsalis incachacana (Cardenas) Volgin 1982
Lepismium incachacanum
Acanthorhipsalis incahuasina Cardenas 1954
Lepismium monacanthum
Acanthorhipsalis micrantha (Vaupel) Britton & Rose 1923
Lepismium micranthum
Acanthorhipsalis monacantha (Griseb.) Britton & Rose 1923
Lepismium monacanthum
Acanthorhipsalis monacantha var. samaipatana Cardenas 1957
Lepismium monacanthum
Acanthorhipsalis paranganiensis Cardenas 1952
Lepismium paranganiense
Acanthorhipsalis samaipatana (Cardenas) F.Ritter 1981
Lepismium monacanthum

 


 

Acharagma (N.P.Taylor) Glass 1998

Acharagma aguirreana (Glass & Foster) Glass 1998  
Acharagma roseana (Boed.) E.F.Anderson 1999  

 


 

Akersia Buining 1961

 

Karcsú termetû, oszlopos nemzetség. Tövisruhája sûrû, sárga. A virágzó övben hosszú tövisek és serték jelennek meg az oszlopok tetején. A virág lilás rózsaszín, a csõ és a termés sertetövises. Egy faját ismerjük. Elterjedési területe Észak-Peru.

Akersia roseiflora Buining 1961
Cleistocactus samaipatanus

 


 

Ancistrocactus Britton & Rose 1923

Közepes méretü, gömb alakú vagy kissé megnyúlt növények. Néhány fajuk közöttük répagyökeres. Bordájuk egyenesen lefutó és dudorokra tagolódik. Középtövisük horgas. A virágot rejtõ areolák egy-egy barázdában meghosszabbodnak. A rövid csövû, csupasz, tölcsér alakú virágok a csúcs közelében képzõdnek. A termés vékony héjú, a mag sötétbarna vagy fekete. Négy fajuk ismert. Elterjedési területük USA, Észak-Mexikó.

 

Ancistrocactus brevihamatus (Engelm.) Britton & Rose 1923
Sclerocactus brevihamatus
Ancistrocactus brevihamatus subsp. tobuschii (W.T.Marshall) Doweld 1999
Sclerocactus brevihamatus subsp. tobuschii
Ancistrocactus crassihamatus (F.A.C.Weber) L.D.Benson 1969
Sclerocactus uncinatus subsp. crassihamatus
Ancistrocactus mathsonii (Berge ex K.Schum.) Doweld 1999
Sclerocactus uncinatus
Ancistrocactus megarhizus (Rose) Britton & Rose 1923
Sclerocactus scheeri
Ancistrocactus scheeri (Salm-Dyck) Britton & Rose 1923
Sclerocactus scheeri
Ancistrocactus tobuschii (W.T.Marshall) L.D.Benson 1966
Sclerocactus brevihamatus subsp. tobuschii
Ancistrocactus tobuschii W.T.Marshall ex Backeb. 1961
?
Ancistrocactus tobuschii W.T.Marshall 1952
?
Ancistrocactus uncinatus (Galeotti) L.D.Benson 1969
Sclerocactus uncinatus

 


Anhalonium Lem. 1839

 

Anhalonium areolosum Lem. 1859
Ariocarpus retusus
Anhalonium aselliforme F.A.C.Weber 1898
?
Anhalonium elongatum Salm-Dyck 1850
?
Anhalonium engelmannii Lem. 1868
Ariocarpus fissuratus
Anhalonium fissuratum (Engelm.) Engelm. 1859
Ariocarpus fissuratus
Anhalonium furfuraceum (S.Watson) J.M.Coult 1894
Ariocarpus retusus
Anhalonium heteromorphum Monv. ndat
?
Anhalonium kotschoubeyanus Lem. ex K.Schum. 1842
Ariocarpus kotschoubeyanus
Anhalonium lewinii Lehm. 1888
?
Anhalonium prismaticum Lem. 1839
Ariocarpus retusus
Anhalonium pulvilligerum Lem. 1869
Ariocarpus retusus
Anhalonium retusum Salm-Dyck 1849
?
Anhalonium sulcatum Salm-Dyck 1850
Ariocarpus kotschoubeyanus
Anhalonium trigonum F.A.C.Weber 1893
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Anhalonium turbiniforme F.A.C.Weber ndat
?
Anhalonium williamsii (Lem. ex Salm-Dyck) Backeb. 1886
?

 


 

Anisocereus Backbg. 1938

4-6 m magas, oszloptermetû fajuk nemzetsége. Tölcséres virágjuk nappal nyílik. Termésük sertetövises, három fajuk ismert. Elterjedési területük Mexikó, Guatemala.

 

Anisocereus foetidus (T.MacDougall & Miranda) W.T.Marshall 1957
Pachycereus gaumeri
Anisocereus gaumeri (Britton & Rose) Backeb. 1942
Pachycereus gaumeri
Anisocereus lepidanthus (Eichlam) Backeb. 1938
Pachycereus lepidanthus

 


 

Aporocactus Lem. 1860

Vékony, hosszú, hengeres hajtásaikon keskeny bordák képzõdnek. Az areolákon kemény tapintású, serteszerû tövispárnák jönnek létre. Általában fákon vagy sziklafalakon élõ fajok. Nappal nyíló élénk színû virágjuk keskeny csöves, zigomorf. Magjuk fekete, apró. Öt faj tartozik e nemzetséghez. Elterjedési területük Mexikó, Oaxaca, Hidalgo, Chihuahua.

 

Aporocactus conzatii Britton & Rose 1920
Disocactus martianus
Aporocactus flagelliformis (L..) Lem. 1860
Disocactus flagelliformis
Aporocactus flagriformis (Zucc. ex Pfeiff.) Lem. 1839
Disocactus flagelliformis
Aporocactus knebelii Hort. 1931
?
Aporocactus leptophis (DC.) Britton & Rose 1909
Disocactus flagelliformis
Aporocactus martianus (Zucc.) Britton & Rose 1920
Disocactus martianus

 


 

Arequipa Br. & R. 1922

Kezdetben gömb alakú, magános, késöbb sarjadó, 1-1,5 m magas, karcsú, rendszerint elfekvõ fajok nemzetsége. A piros zigomorf virágjuk csövén hosszú, puha, fehér hajszerû szörzet képzõdik. Közeli rokona az Oreocereus nemzetségnek. Nevét a perui Arequipa városról kapta. Elterjedési területük Észak-Chile, Dél-Peru.

 

Arequipa aurantiaca (Vaupel) Werderm. 1939
Matucana aurantiaca
Arequipa australis F.Ritter 1980
Oreocereus hempelianus
Arequipa clavata (Söhrens ex K.Schum.) Y.Itô 1957
?
Arequipa erectocylindrica Rauh & Backeb. 1957
Oreocereus hempelianus
Arequipa haynei (Otto ex Salm-Dyck) Krainz 1963
Matucana haynei
Arequipa hempeliana (Gürke) Oehme 1940
Oreocereus hempelianus
Arequipa leucotricha (Phil.) Britton & Rose 1922
Oreocereus leucotrichus
Arequipa myriacantha (Vaupel) Britton & Rose 1922
Matucana haynei subsp. myriacantha
Arequipa rettigii (Quehl) Oehme 1940
Oreocereus hempelianus
Arequipa soehrensii Backeb. (Nom. inval.) 1959
Oreocereus hempelianus
Arequipa spinosissima F.Ritter 1964
Oreocereus hempelianus
Arequipa varicolor (Backeb.) Backeb. 1953
Oreocereus varicolor
Arequipa weingartiana Backeb. 1936
Oreocereus hempelianus
Arequipa weingartiana var. carminanthema Backeb. 1936
?

 


Arequipiopsis Kreuz. & Buining 1941

 

Arequipiopsis hempeliana (Gürke) Kreuz. & Buining 1941
?
Arequipiopsis rettigii (Quehl) Kreuz. & Buining 1941
?
Arequipiopsis weingartiana (Backeb.) Kreuz. & Buining 1941
?

 


 

Ariocarpus Scheidw. 1938

Magánosan növekedõ, nyomott gömb vagy kissé lapos, vastag répagyökerû növények. Szemölcsük erõsen megvastagodó, deltoid alakú, hegyes, kissé összenyomott. A bõrszövet igen vastag. Az areolák közvetlenül a szemölcsök csúcsa elõtt képzõdik, gyapjas vagy filces állományúak, néha apró tövisekkel. A szemölcsökön nem képzõdnek barázdák. A virág a szemölcsök hónalji részében, a selymes-gyapjas axillákban jelennek meg. Ezzel különíthetõk el a Roseocactus fajoktól. Magvaik igen hosszú ideig (több évig) csiraképesek. Elterjedési területük Mexikó, az északi határtól San Luis Potosiig.

 

Ariocarpus agavoides (Castañeda) E.F.Anderson 1962
Ariocarpus aselliformis F.A.C.Weber 1898
?
Ariocarpus bravoanus Hernandez & E.F.Anderson 1992
Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii (Stuppy & N.P.Taylor) E.F.Anderson & Fitz Maurice 1997
Ariocarpus confusus Halda & Horacek 1997
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus denegrii (Fric) W.T.Marshall 1946
?
Ariocarpus disciformis (DC.) W.T.Marshall 1946
Strombocactus disciformis
Ariocarpus disciformis subsp. jarmilae (Halda) Halda 1998
Strombocactus disciformis
Ariocarpus elongatus (Salm-Dyck) Wittstein 1933
Ariocarpus retusus
Ariocarpus elongatus (Salm-Dyck) M.H.Lee 1937
?
Ariocarpus elongatus subsp. horacekii (Halda & Panarotto) Halda 1998
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus fissuratus (Engelm.) K.Schum. 1894
Ariocarpus fissuratus subsp. hintonii (Stuppy & N.P.Taylor) Halda 1998
Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii
Ariocarpus fissuratus var. hintonii Stuppy & N.P.Taylor 1987
Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii
Ariocarpus fissuratus var. lloydii (Rose) W.T.Marshall 1941
Ariocarpus fissuratus
Ariocarpus fissuratus var. minimus (Nom. inval.) ndat
?
Ariocarpus furfuraceus (S.Watson) Thompson 1898
Ariocarpus retusus
Ariocarpus furfuraceus var. rostratus A.Berger 1929
Ariocarpus kotschoubeyanus (Lem. ex K.Schum.) K.Schum. 1898
Ariocarpus kotschoubeyanus subsp. agavoides (Castañeda) Halda 1998
Ariocarpus agavoides
Ariocarpus kotschoubeyanus subsp. albiflorus (Backeb.) Glass 1998
Ariocarpus kotschoubeyanus
Ariocarpus kotschoubeyanus subsp. bravoanus (Hernandez & E.F.Anderson) Halda 1998
Ariocarpus bravoanus
Ariocarpus kotschoubeyanus var. albiflorus Backeb. 1951
?
Ariocarpus kotschoubeyanus var. macdowellii (Backeb.) Krainz
?
Ariocarpus lloydii Rose 1911
Ariocarpus fissuratus
Ariocarpus lloydii var. major Fric 1926
?
Ariocarpus macdowellii W.T.Marshall 1941
?
Ariocarpus prismaticus Choux 1903
?
Ariocarpus pulcherrimus (Halda) Halda 1998
Strombocactus disciformis
Ariocarpus pulvilligeris (Harden) Backeb. 1898
?
Ariocarpus pulvilligerus (Lem.) K.Schum. 1898
Ariocarpus retusus
Ariocarpus retusus Scheidw. 1838
Ariocarpus retusus subsp. horacekii Halda & Panarotto 1998
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus retusus subsp. jarmilae Halda & Panarotto 1998
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus retusus subsp. panarottoi Halda & Horacek 1998
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus retusus subsp. scapharostroides Halda & Horacek 1997
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus retusus subsp. trigonus (F.A.C.Weber) E.F.Anderson & Fitz Maurice 1997
Ariocarpus retusus var. furfuraceus (S.Watson) G.Frank 1975
?
Ariocarpus scapharostrus Boed. 1930
Ariocarpus scaphirostris
Ariocarpus scaphirostris Boed. 1930
Ariocarpus scaphirostris var. swobodae Halda, Horacek & Panarotto 1998
Ariocarpus scaphirostris
Ariocarpus strobiliformis Werderm. 1927
Pelecyphora strobiliformis
Ariocarpus sulcatus K.Schum. 1894
?
Ariocarpus trigonus (F.A.C.Weber) K.Schum. 1898
Ariocarpus retusus subsp. trigonus
Ariocarpus trigonus var. elongatus (Salm-Dyck) Backeb. 1961
?
Ariocarpus williamsii (Lem. ex Salm-Dyck) Backeb. 1872
?

 


 

Armatocereus Backbg. 1938

Bokorszerû, ritkábban egy törzsbõl szerteágazó, 2-7 m-ig is megnövõ, oszlopszerû szártagokból kialakuló zöld, illetve fehéres szürkészöld növények. A tövisek száma igen változó. Egyes fajok ritkán, más fajok sûrûn tövisesek. Virágaik hosszú, karcsú tölcséresek. Egy faj kivételével fehérek. Éjszaka nyílnak. A virágtölcsér és a termés kivül tövises, gyapjas. Termésük és magjuk viszonylag nagy. Egyes fajok erõteljesen, gyorsan, mások igen lassan növekednek. Elterjedési területük Kolumbiától Ecuadoron keresztül Peruig, a Rio Pisco völgyéig, illetve a Rio Majesig húzódik.

 

Armatocereus arboreus Rauh & Backeb. 1957
Armatocereus matucanensis
Armatocereus arduus F.Ritter 1981
Armatocereus balsasensis F.Ritter 1981
Armatocereus rauhii subsp. balsasensis
Armatocereus brevispinus J.E.Madsen 1989
Armatocereus cartwrightianus (Britton & Rose) Backeb. ex. A.W.Hill 1938
Armatocereus cartwrightianus var. longispinus Backeb. 1956
?
Armatocereus churinensis Rauh & Backeb. 1957
Armatocereus matucanensis
Armatocereus ghiesbreghtii (K.Schum.) F.Ritter 1981
Armatocereus laetus
Armatocereus godingianus (Britton & Rose) Backeb. ex Salisbury 1947
Armatocereus humilis (Britton & Rose) Backeb. 1959
Armatocereus laetus (Kunth) Backeberg ex A.W.Hill 1938
Armatocereus mataranus F.Ritter 1966
Armatocereus mataranus subsp. ancashensis (F.Ritter) Ostolaza 1998
Armatocereus mataranus var. ancashensis F.Ritter 1981
Armatocereus mataranus subsp. ancashensis
Armatocereus matucanensis Backeb. ex A.W. Hill 1938
Armatocereus oligogonus Rauh & Backeb. 1957
Armatocereus oligonus Rauh & Backeb. 1956
?
Armatocereus procerus Rauh & Backeb. 1957
Armatocereus rauhii Backeb. 1957
Armatocereus rauhii subsp. balsasensis (F.Ritter) Ostolaza 1998
Armatocereus riomajensis Rauh & Backeb. 1957
Armatocereus rupicola F.Ritter 1981

 


 

Arrojadoa Br. & R. 1920

Vékony hajtású, bokros növésû nemzetség. A hajtás vége kissé megvastagodik, és rajta ún. álbóbita (pseudocephalium) képzõdik. Ebben alakulnak ki a kicsi, rövid csöves csupasz, piros virágok. Virágjuk éjjel nyílik. Termésük kicsi, hosszúkás, piros, felülete csupasz, a végén elszáradt virágmaradványokkal. Elvirágzása után a növény keresztül nõ az álbóbitán, és ebbõl gyûrûszerû szõrpamacs képzõdik, amely tartósan a növényen marad, jelezve a virágzás periódusait. Elterjedési területük Észak-Brazilia, Bahia, Piauhy.

 

Arrojadoa aureispina Buining & Brederoo 1972
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa bahiensis (P.J.Braun & Esteves) N.P.Taylor & Eggli 1993
Arrojadoa beateae P.J.Braun & Esteves 1989
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa canudosensis Buining & Brederoo 1972
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa dinae Buining & Brederoo 1973
Arrojadoa dinae subsp. eriocaulis (Buining & Brederoo) N.P.Taylor & Zappi 1997
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa dinae subsp. nana (P.J.Braun & Esteves) P.J.Braun & Esteves 1995
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa dinae var. nana P.J.Braun & Esteves 1991
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa eriocaulis Buining & Brederoo 1973
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa eriocaulis subsp. albicoronata (W.Van Heek, R.Paul et al.) P.J.Braun & Esteves 1995
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa eriocaulis var. albicoronata W.Van Heek, R.Paul et al. 1982
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa horstiana P.J.Braun & G.Heimen 1981
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa multiflora F.Ritter 1979
Arrojadoa dinae ssp. eriocaulis
Arrojadoa penicillata (Gürke) Britton & Rose 1920
Arrojadoa penicillata var. decumbens Backeb. & Voll 1949
?
Arrojadoa polyantha (Werderm.) D.R.Hunt 1987
Micranthocereus polyanthus
Arrojadoa rhodantha (Gürke) Britton & Rose 1920
Arrojadoa rhodantha subsp. aureispina (Buining & Brederoo) P.J.Braun & Esteves 1995
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa rhodantha subsp. canuodensis (Buining & Brederoo) P.J.Braun 1988
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa rhodantha subsp. reflexa P.J.Braun 1984
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa rhodantha subsp. theunisseniana (Buining & Brederoo) P.J.Braun 1988
?
Arrojadoa rhodantha var. aureispina (Buining & Brederoo) P.J.Braun & Esteves 1995
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa theunisseniana Buining & Brederoo 1973
Arrojadoa rhodantha
Arrojadoa X albiflora Buining & Brederoo 1975

 


 

Arthrocereus Berg. 1929

Répagyökeres, törpe, bokortermetû fajok, vékony vagy egymásba ízesülõ gömb alakú hajtásokkal. Virágjuk hosszú csöves, a külsõ lepellevelek elállók. A csövet apró pikkelyek fedik. A termés gömb alakú. Elterjedési területük Közép-Brazilia.

 

Arthrocereus bylesianus (Andreae & Backeb.) Buxb. 1972
Pygmaeocereus bylesianus
Arthrocereus campos-portoi (Werderm.) Backeb. 1935
Arthrocereus glaziovii
Arthrocereus damazioi (K.Schum.) P.V.Heath 1992
Arthrocereus glaziovii
Arthrocereus glaziovii (K.Schum.) N.P.Taylor & Zappi 1991
?
Arthrocereus itabiriticola P.J.Braun 1986
Arthrocereus glaziovii
Arthrocereus melanurus (K.Schum.) Diers, P.J.Braun & Esteves 1987
Arthrocereus melanurus subsp. estevesii (Diers & P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves 1995
Arthrocereus melanurus subsp. odorus
Arthrocereus melanurus subsp. magnus N.P.Taylor & Zappi 1997
Arthrocereus melanurus subsp.magnus
Arthrocereus melanurus subsp. mello-baretoi (Backeb. & Voll) P.J.Braun & Esteves 1995
Arthrocereus melanurus
Arthrocereus melanurus subsp. odorus (F.Ritter) N.P.Taylor & Zappi 1997
Arthrocereus melanurus var. estevesii Diers & P.J.Braun 1988
Arthrocereus melanurus subsp. odorus
Arthrocereus mello-baretoi Backeb. & Voll 1949
Arthrocereus melanurus
Arthrocereus microsphaericus (K.Schum.) A.Berger 1929
Schlumbergera microsphaerica
Arthrocereus mirabilis (Speg.) W.T.Marshall 1941
?
Arthrocereus odorus F.Ritter 1979
Arthrocereus melanurus subsp. odorus
Arthrocereus rondonianus Backeb. & Voll 1935
Arthrocereus rowleyanus (Backeb.) Buxb. 1969
Pygmaeocereus bylesianus
Arthrocereus spinosissimus (Buining & Brederoo) F.Ritter 1979

 


 

Astrophytum Lem. 1839

Jellegzetes alakú, hengeres vagy gömbhöz hasonló fajok nemzetsége. Bordáik inkább szélesek, mint magasak. A növények felületét fehér, apró pikkelyeknek látszó pihecsomók fedik. Virágaik tölcséresek, a csõ és a termés pikkelyes és gyapjas. A mag mérete fajonként eltérõ, szine csillogó sötétbarna. A virág szine alapján két alnemzetség különül el: 1. Astrophytum : csak sárga virágú fajok, csillag alakúan felnyíló termésekkel; 2. Neoastrophytum : a virág vörös torkú, a termés oldalt nyílik fel. Elterjedési területük USA, Mexico.

 

Astrophytum asterias (Zucc.) Lem. 1868
Astrophytum asterias f. nudum Möller  
Astrophytum asterias v. roseiflorum O. Sadovsky  
Astrophytum asterias v. multipunctatum O. Sadovsky  
Astrophytum asterias v. seminudum O. Sadovsky  
Astrophytum asterias v. nudicarpum O. Sadovsky  
Astrophytum capricorne (A.Dietr.) Britton & Rose 1922
Astrophytum capricorne var. aureum (H.Moeller) Okumura 1933
?
Astrophytum capricorne var. crassispinus (H.Moeller) Okumura 1933
?
Astrophytum capricorne var. crassispinus fma. major (H.Moeller) Okumura 1934
?
Astrophytum capricorne var. crassispinus var. majus (H.Moeller) Borg 1951
?
Astrophytum capricorne var. majus H.Moeller ex Borg 1951
?
Astrophytum capricorne var. minus (Ruenge & Quehl) Okumura 1933
?
Astrophytum capricorne var. niveum (K.Kayser) Okumura 1933
?
Astrophytum capricorne var. niveum (Hort.) Borg 1937
?
Astrophytum capricorne var. senile (Fric) Okumura 1933
?
Astrophytum coahuilense (H.Moeller) K.Kayser 1932
Astrophytum myriostigma
Astrophytum columnare (K.Schum.) Sadvovsky & Schütz 1979
Astrophytum myriostigma
Astrophytum crassispinus (H.Moeller) W.Haage. & Sadovsky 1957
?
Astrophytum glabrescens F.A.C.Weber ndat
?
Astrophytum myriostigma Lem. 1839
Astrophytum myriostigma fma. coahuilense (F.Ritter) Zappi 1933
?
Astrophytum myriostigma fma. tulense (Hort.) Okumura 1933
?
Astrophytum myriostigma subsp. coahuilense (H.Moeller) Okumura 1933
?
Astrophytum myriostigma subsp. potosinum (H.Moeller) K.Kayser 1932
Astrophytum myriostigma
Astrophytum myriostigma subsp. potosinum var. columnare (Hort.) Okumura 1933
?
Astrophytum myriostigma subsp. potosinum var. nudum (Hort.) Okumura 1933
?
Astrophytum myriostigma subsp. quadricostatus (H.Moeller) Okumura 1933
?
Astrophytum myriostigma subsp. tulense K.Kayser 1932
Astrophytum myriostigma
Astrophytum myriostigma subv. glabrum Backeb. 1961
?
Astrophytum myriostigma subv. nudum (Meyer) Backeb. 1961
?
Astrophytum myriostigma subv. tulense (K.Kayser) Backeb. 1961
?
Astrophytum myriostigma var. coahuilense (F.Ritter) Donald 1951
?
Astrophytum myriostigma var. columnare (K.Schum.) Tsuda 1934
?
Astrophytum myriostigma var. depressa Lawr. 1841
?
Astrophytum myriostigma var. nudum (Meyer) Megata 1944
?
Astrophytum myriostigma var. potosinum (Schick) A.Berger 1935
?
Astrophytum myriostigma var. potosinum fma. columnare (Hort.) Borg 1937
?
Astrophytum myriostigma var. quadricostatum (Quehl) A.Berger 1933
?
Astrophytum myriostigma var. strogilogonum Backeb. (Nom. inval.) 1961
?
Astrophytum myriostigma var. tulense (K.Kayser) Borg 1951
?
Astrophytum niveum K.Kayser, W.Haage & Sadovsky 1957
?
Astrophytum ornatum (DC.) Britton & Rose 1922
Astrophytum ornatum subv. glabrescens (F.A.C.Weber) Backeb. 1961
?
Astrophytum ornatum var. glabrescens (F.A.C.Weber) Okumura 1933
?
Astrophytum ornatum var. mirbelii (Boed.) Buxb. 1933
?
Astrophytum prismaticum Lem. 1868
Astrophytum myriostigma
Astrophytum senile Fric 1923
Astrophytum capricorne
Astrophytum senile var. aureum (H.Moeller) Backeb. 1937
?
Astrophytum tulense (K.Kayser) Sadvovsky & Schütz 1979
Astrophytum myriostigma

 


 

Austrocactus Br.& R.

A növények kezdetben gyengén megnyúlt gömb, a kifejlett példányok 30-60 cm magas oszlop alakúak. Bordáikat többé-kevésbé csapott kúpra emlékeztetõ dudorok alkotják. Középtöviseik ( egy faj kivételével ) egyenesek, végeiken kampósak, illetve íveltek. Virágjukat a tenyészõcsúcs közelében hozzák. Virágcsövük rövid, gyapjas és sörtés. A virág rózsaszínû (fehéres vagy sárgás ), 3,5-6 cm hosszú, kinyílva 3,5-10 cm átmérõjû. A porzók két vagy több sorban helyezkednek el. A bibeszálak és a bibe vöröses. Termésük - a virághoz hasonlóan - gyapjas és sörtés, 1,5 cm nagyságú, száraz, felnyíló. A magok sötétek, simák, lapítottak. Elterjedési területük Dél-Argentina.

 

Austrocactus bertinii (Cels) Br.& R.  
Austrocactus coxii (K. Sch.) Backbg.  
Austrocactus gracilis Backbg.  
Austrocactus hibernus Ritt.  
Austrocactus patagonicus (Web.) Backbg.  

 


 

Austrocephalocereus Backeb. 1938

Hajtásuk függõlegesen nõ, termetük bokorszerû. A cephalium a csúcson szétterül, az oszloptörzsön lefelé elkeskenyedik. A csupasz virágok a cephalium fiatal részében képzõdnek. Elterjedési területük Észak-Brazília.

 

Austrocephalocereus albicephalus Buining & Brederoo 1973
Micranthocereus albicephalus
Austrocephalocereus dolichospermaticus Buining & Brederoo 1974
Micranthocereus dolichospermaticus
Austrocephalocereus dybowskii (Gosselin) Backeb. 1951
Espostoopsis dybowskii
Austrocephalocereus estevesii Buining & Brederoo 1975
Micranthocereus estevesii
Austrocephalocereus estevesii subsp. grandiflorus Diers & Esteves 1989
Micranthocereus estevesii
Austrocephalocereus estevesii subsp. insigniflorus Diers & Esteves 1989
Micranthocereus estevesii
Austrocephalocereus fluminensis (Miq.) Buxb. 1968
Coleocephalocereus fluminensis
Austrocephalocereus lehmannianus (Werderm.) Backeb. 1951
Micranthocereus purpureus
Austrocephalocereus purpureus (Gürke) Backeb. 1942
Micranthocereus purpureus
Austrocephalocereus salvadorensis (Werderm.) Buxb. 1966
Pilosocereus catingicola subsp. salvadorensis

 


 

Austrocylindropuntia Backbg. 1938

A Dél- Ameikában élõ hengeres Opuntia fajok nemzetsége. Termésük bokros. Fajonként változó hosszúságú és alakú levelek képzõdnek a fiatal hajtásokon. Az areolákon szõrök, glochidák vagy tövisek nõnek. Termésük változó méretû. A mag gömb alakú. A termések gyakran sarjadnak. Elterjedési területük Peru, Chile, Bolivia, Észak-Argentina, Paraguay.

 

Austrocylindropuntia albiflora (K.Schum.) Backeb. 1951
?
Austrocylindropuntia chuquisacana (Cardenas) F.Ritter 1980
Austrocylindropuntia vestita
Austrocylindropuntia clavarioides (Pfeiff.) Backeb. 1941
Maihueniopsis clavarioides
Austrocylindropuntia clavarioides var. ruiz-lealii (A.Cast.) Backeb. 1958
?
Austrocylindropuntia colubrina (A.Cast.) Backeb. 1958
Opuntia colubrina
Austrocylindropuntia cylindrica (A.L.Juss. ex Lam.) Backeb. 1942
Austrocylindropuntia exaltata (A.Berger) Backeb. 1938
Austrocylindropuntia subulata
Austrocylindropuntia floccosa (Salm-Dyck ex Winterfeld) F.Ritter 1981
Austrocylindropuntia haematacantha Backeb. 1951
Austrocylindropuntia verschaffeltii
Austrocylindropuntia hirschii (Backeb.) E.F.Anderson 1999
Austrocylindropuntia humahuacana (Backeb.) Backeb. 1951
Austrocylindropuntia shaferi
Austrocylindropuntia hypsophila (Speg.) Backeb. 1951
Austrocylindropuntia verschaffeltii
Austrocylindropuntia inarmata Backeb. (Nom. inval.) 1962
Austrocylindropuntia verschaffeltii
Austrocylindropuntia intermedia Rauh & Backeb. 1957
Austrocylindropuntia cylindrica
Austrocylindropuntia ipatiana (Cardenas) Backeb. 1958
Opuntia salmiana
Austrocylindropuntia lagopus (K.Schum.) F.Ritter 1981
Austrocylindropuntia lauliacoana F.Ritter 1981
Austrocylindropuntia floccosa
Austrocylindropuntia machacana F.Ritter 1981
Austrocylindropuntia floccosa
Austrocylindropuntia malyana (Rausch) F.Ritter 1981
Austrocylindropuntia lagopus
Austrocylindropuntia miquelii (Monv.) Backeb. 1942
Miqueliopuntia miquelii
Austrocylindropuntia miquelii var. jilesii Backeb. 1956
?
Austrocylindropuntia pachypus (K.Schum) Backeb. 1941
Austrocylindropuntia punta-caillan (Rauh & Backeb.) E.F.Anderson 1999
Austrocylindropuntia salmiana (Parm. ex Pfeiff.) Backeb. 1942
Opuntia salmiana
Austrocylindropuntia salmiana var. albiflora (K.Schum.) Backeb. 1958
?
Austrocylindropuntia salmiana var. spegazzinii (F.A.C.Weber) Backeb. 1958
?
Austrocylindropuntia schickendantzii (F.A.C.Weber) Backeb. 1951
Opuntia schickendantzii
Austrocylindropuntia shaferi (Britton & Rose) Backeb. 1951
Austrocylindropuntia steiniana Backeb. 1957
Austrocylindropuntia verschaffeltii
Austrocylindropuntia subulata (Muehlenpf.) Backeb. 1941
Austrocylindropuntia tephrocactoides Rauh & Backeb. 1956
Austrocylindropuntia floccosa
Austrocylindropuntia teres (Cels ex F.A.C. Weber) Backeb. 1935
Austrocylindropuntia vestita
Austrocylindropuntia verschaffeltii (Cels ex F.A.C. Weber) Backeb. 1939
Austrocylindropuntia verschaffeltii var. hypsophila (Speg.) Backeb. 1958
?
Austrocylindropuntia verschaffeltii var. longispina Backeb. 1956
?
Austrocylindropuntia vestita (Salm-Dyck) Backeb. 1939
Austrocylindropuntia vestita var. chuquisacana (Cardenas) G.D.Rowley 1958
?
Austrocylindropuntia vestita var. intermedia Backeb. 1962
?
Austrocylindropuntia vestita var. major (Backeb.) Backeb. 1951
?
Austrocylindropuntia weingartiana (Backeb.) Backeb. 1951
Austrocylindropuntia shaferi
Austrocylindropuntia yanganucensis (Rauh & Backeb.) E.F.Anderson 1999

 


 

Aylostera Speg. 1923

 

Gömbölyû vagy kissé megnyúlt gömb alakú, néhány cm átmérõjû növények. Gazdagon sarjadzók, a talajon párnát képeznek. A tavaszi hónapokban bõségesen virágoznak. Többségükben fénylõ vörös, néhány faj narancsvörös, vörösessárga, illetve fehér virágot bont. Sziromleveleik néha fémes, aranyos csillogásúak, csillogó szegély figyelhetõ meg egyes fajok sziromlevelein is. A virágok mérete változó (2-5 cm). Virágcsövük jellegzetesen ívelt, sörtés, pikkelyes, kevéssé szöszös. A bibe a virágcsõvel összenõtt. A fajok önmegtermékenyülõk. Terméseik beszáradók, sörtések. Magjaik fénytelenek, feketék. A köldöknél az Aylosterákra jellemzõ kúp alakú kinövés található.

Elterjedési területük Észak-Argentinától Dél-Boliviáig.

 

Aylostera albiflora (F.Ritter & Buining) Backeb. 1963
Rebutia albiflora
Aylostera albipilosa (F.Ritter) Backeb. 1963
Rebutia fiebrigii
Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb. 1935
Rebutia deminuta
Aylostera deminuta var. pseudominuscula (Speg.) Backeb. 1935
?
Aylostera fiebrigii (Gürke) Backeb. 1935
Rebutia fiebrigii
Aylostera fiebrigii v. densiseta Cullm.  
Aylostera fulviseta (Rausch) W.Haage (Nom. nud.) 1977
?
Aylostera heliosa (Rausch) W.Haage (Nom. nud.) 1977
Aylostera hoffmannii  
Aylostera jujujana  
Aylostera kruegeri Cardenas 1957
Rebutia steinbachii subsp. kruegeri
Aylostera kupperiana (Boed.) Backeb. 1935
Rebutia pseudodeminuta
Aylostera muscula (F.Ritter & Thiele) Backeb. 1963
Rebutia fiebrigii
Aylostera narvaecensis Cardenas 1971
Rebutia narvaecensis
Aylostera padcayensis (Rausch) W.Haage (Nom. nud.) 1977
?
Aylostera pseudodeminuta (Backeb.) Backeb. 1935
Rebutia pseudodeminuta
Aylostera pseudodeminuta var. albiseta Backeb. 1935
?
Aylostera pseudodeminuta var. grandiflora Backeb. 1935
?
Aylostera pseudodeminuta var. schneideriana Backeb. 1935
?
Aylostera pseudodeminuta var. schumanniana (Backeb.) Backeb. 1935
Aylostera pseudominuscula (Speg.) Speg. 1923
Rebutia deminuta
Aylostera pulchella (Rausch) W.Haage (Nom. nud.) 1977
?
Aylostera pulvinosa (F.Ritter & Buining) Backeb. 1963
Rebutia pulvinosa
Aylostera rubiginosa (F.Ritter) Backeb. 1963
Rebutia spegazziniana
Aylostera spegazziniana (Backeb.) Backeb. 1935
Rebutia spegazziniana
Aylostera spegazziniana var. atroviridis Backeb. 1935
?
Aylostera spinosissima (Backeb.) Backeb. 1935
Rebutia spinosissima
Aylostera steinmannii (Solms) Backeb. 1959
Rebutia steinmannii
Aylostera supthutiana Rausch  
Aylostera tuberosa (F.Ritter) Backeb. 1963
Rebutia spegazziniana
Aylostera zavaletae Cardenas 1965
Rebutia canigueralii

 


 

Aztekium Böd. 1929

Jellegzetesen ráncos bõrû, szürkészöld, répagyökerû növény. Elõbb magános, késöbb a talaj színén sarjadó teste lapos, gömb alakú, kb. 5 cm széles és 3 cm magas.

Elterjedési területe Mexikó.

 

Aztekium hintonii Glass & Fitz Maurice 1991  
Aztekium ritteri (Boed.) Boed. ex A.Berger 1929  

 


 

Azureocereus Ak. & Johns. 1949

Nagy növésû, gyakran a 10 m magasságot is meghaladó, fa formájú növények. Szártagjaik meredeken felfelé törekvõk. Fénylõ kékek, illetve zöldek. Tövisük merev, a virágzónában azonban hajlékonyabbak, és számuk is megemelkedik. Éjszaka virágzanak. Virágjuk vaskos henger alakú, a virágcsõ sûrûn pikkelyes. Termésük száraz állapotban felnyílik.

Elterjedési területük Közép-Peru magasföldje, Mantaro-vidék, Ayacucho.

Azureocereus deflexispinus Backeb. ex Rauh 1958
Echinopsis knuthiana
Azureocereus hertlingianus (Backeb.) Backeb. 1956
Browningia hertlingiana
Azureocereus nobilis Akers 1949
Browningia hertlingiana
Azureocereus viridis Rauh & Backeb. 1957
Browningia viridis

 

 

2003-08-03