A Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület alapszabálya
1.Az Egyesület neve:
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület
Rövid elnevezés: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület
Angol megnevezés: South-Nyírség Bihar Landscape Protection Society
2. Az Egyesület székhelye: 4241 Bocskaikert Pillangó u. 23.
3. Működési terület: Magyarország, elsősorban Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
4. Az Egyesület célja:
Hatékonyan közreműködni az ország, elsősorban a debreceni Erdőspuszta, és a
dél-nyírségi és bihari, valamint dél-bükki táj megóvásában, környezetének
védelmében, természeti- kulturális értékeinek feltárásában, ápolásában, az
ökológiai, csillagászati és etnográfiai kutatásban, és az ezzel kapcsolatos
ismeretterjesztésben.
5. Az Egyesület feladatai:
Az Egyesület az 4§-ban meghatározott célok elérése érdekében:
a./ Részt vesz:
- természetvédelmi oltalom alatt álló, és még nem védett területek természeti
értékeinek kutatásában, feltárásában, károsodásuk megelőzésében;
- a tájegység kulturális értékeinek feltárásában, megőrzésében;
- a természet védelmét szolgáló ökológiai kutatásokban és felmérésekben;
- a Magyar Csillagászati Egyesület és más hazai és nemzetközi csillagászati
szervezetek által koordinált kutatási tevékenységben.
b./ Aktív oktató, nevelő, népszerűsítő tevékenységet fejt ki a táj, a természet, és a
kulturális értékek, valamint a csillagászat eredményeinek és a csillagos ég
esztétikai értékeinek megismertetése, megszerettetése érdekében, felhívja a
lakosság figyelmét közvetlen környezetük megóvására, gondozására.
c./ Fellép a tájat veszélyeztető jelenségek, valamint a természetvédelmi és
csillagászati érdekeket egyaránt veszélyeztető fényszennyezés ellen.
d./ Foglalkozik a környezet és természetvédelem, a csillagászat és a kultúra
tárgykörébe tartozó egyéb kérdésekkel.
6. Az Egyesület céljait nonprofit, társadalmi szervezetként kívánja elérni, semmiféle politikai tevékenységet nem végez, politikai pártokkal kapcsolatot nem tart, azoktól független, azoknak támogatást nem ad, illetve tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési valamint önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.
7. Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat.
Ennek érdekében:
- szolgáltatásait bárki igénybe veheti
- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,
azokat nem veszélyeztetve folytat
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az 5§-ban
meghatározott feladatai elérésére fordítja
- ülései nyilvánosak
- működése során keletkezett iratok nyilvánosak, azokba a kezdeményező az
Egyesület képviselője felé intézett szóbeli vagy írásbeli kérése alapján az
Egyesület tagja, valamint a nem tag személy is betekinthet.
- a döntést hozó szervek határozatait, közhasznúsági beszámolóit a Közgyűlésen
történő kihirdetéssel, valamint az Egyesület honlapján történő, legalább egyhetes
időtartamra történő megjelentetéssel kell nyilvánosságra hozni.
- tagjain kívül mások számára is biztosítja a közhasznú szolgáltatásait és ezeket,
illetőleg a szolgáltatások igénybevételének módját a tömegkommunikációs
eszközök segítségével –elsősorban honlapján- meghirdeti.
8. Az egyesület tagjai:
a./ Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, és minden olyan külföldi
állampolgár, aki Magyarországon letelepedési, vagy tartózkodási engedéllyel bír,
s aki felvételét kéri az Egyesületbe, annak alapszabályát elfogadja, a tagdíj
befizetésére kötelezettséget vállal, és az ezekről szóló belépési nyilatkozatot
aláírja. A tagokat az elnökség veszi fel.
b./ Az Egyesületnek jogi személyek is tagjai lehetnek. Ez esetben a tagsági
jogokat a jogi személy törvényesen meghatalmazott képviselője gyakorolja.
9. A tag jogai:
a./ Részt vehet az Egyesület tevékenységében, és annak rendezvényein;
b./ Választó és választható az Egyesület szerveiben és tisztségeire;
c./ Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól
számított 30 napon belül, a Bíróság előtt keresettel támadhatja meg.
10. A tag kötelezettségei:
a./ Aktívan működjék közre az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában;
b./ Tartsa be az Alapszabályt;
c./ Minden év január 31.-ig, illetve a belépési nyilatkozat kitöltését követő 30
napon belül fizesse be a tagdíjat.
11. A tagsági viszony megszűnése:
- kilépéssel,
- kizárással.
A tag az Egyesületből bármikor kiléphet.
- A tagság kilépéssel szűnik meg, ha a tag azt írásban kéri és azt az egyesület
elnöksége nyugtázza.
- A tagság kizárással szűnik meg, ha a tagot elsőfokon az egyesület elnöksége
vagy másodfokon az egyesület közgyűlése kizárja.
a.) A kizárás okai:
A tag kizárható, ha a tagdíjat nem fizeti, az Egyesület érdekeit veszélyezteti,
bűncselekményt követ el, vagy az Alapszabályt egyéb módon, súlyosan
megszegi.
b.) A fegyelmi eljárás rendje, a védekezés és a jogorvoslat lehetséges módjai:
A kizárás tényéről elsőfokon az egyesület elnöksége egyszerű szótöbbséggel,
nyílt vagy titkos szavazással dönt, mely döntését minden esetben indokolással
együtt, hivatkozva a kizárás okára, ill. a megszegett alapszabályi rendelkezésre, a
taggal írásban közli.
A közlést követően a tagnak 8 napon belül nyilatkoznia kell, hogy a kizárással
egyetért-e, avagy nem.
Amennyiben a megadott határidőn belül a tag nem nyilatkozik, úgy a kizárást
jogerősnek kell tekinteni.
Ha a tag a kizárással nem ért egyet, és az elnökség határozatát írásban
megfellebbezi (fellebbezését a közgyűlésnek címezve az elnökségnek eljuttatja),
úgy ügyében másodfokon a közgyűlés dönt.
A fellebbezés ügyében a rendkívüli közgyűlést a fellebbezés átvételét követő 15
napon belül szabályosan össze kell hívni úgy, hogy arra a kizárás előtt álló tagot
is szabályos módon meg kell hívni, és számára lehetőséget kell biztosítani a
védekezésre, indokai előterjesztésére.
A közgyűlés a legsúlyosabb esetben a tag kizárásáról, enyhébb esetben a tagsági
jogviszony meghatározott időre történő szüneteltetéséről, esetleg szóbeli vagy
írásbeli figyelmeztetésről is határozhat.
A közgyűlés a tag fegyelmi ügyében nyílt vagy titkos szavazással, egyszerű
szótöbbséggel határoz.
A tag meghallgatását követően a közgyűlés tárgyban hozott határozata ellen
jogorvoslatnak kizárólag jogszabálysértésre való hivatkozással van helye az
Alapszabály 9/c pontja alapján.
12. Az Egyesület szervezetei:
- Közgyűlés
- Elnökség
13. A Közgyűlés:
Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe
tartozik:
a./ az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b./ más társadalmi szervezetekbe való belépés, az azokkal való egyesülés és a
megszűnés kimondása;
c./ az éves költségvetés és munkaterv meghatározása;
d./ az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
e./ Az éves közhasznúsági jelentés elfogadása
e./ az Elnökség tagjainak megválasztása;
f./ másodfokon a kizárás kimondása.
A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
14. Az Elnökség:
Az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség.
Az Elnökség tagjai:
- elnök
- titkár
- gazdasági ügyvivő
Az elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik.
15. Az Elnökség feladatai:
a./ Két közgyűlés között irányítja az Egyesület munkáját;
b./ Dönt minden olyan kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe;
c./ Összehívja a Közgyűlést;
d./ Elkészíti a költségvetési tervet, az éves munkatervet és éves beszámolót, és az
éves közhasznúsági jelentést.
e./ Dönt a kizárásról.
16. A közgyűlés és az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak
legalább fele +1 fő jelen van.
A közgyűlés határozatképtelensége esetén 48. órán belül új közgyűlést kell
összehívni, mely a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes.
17. A közgyűlés és az elnökség üléseit az elnök /távollétében a titkár/ hívja össze az ülés dátumát legalább egy héttel megelőzően kiküldött meghívóval, mely a napirendi pontok javaslatát is tartalmazza. A Közgyűlésen részt venni nem tudó tag a napirendi pontokról véleményét írásban közölheti, melyet az Elnökség a Közgyűléssel köteles ismertetni. A napirendi pontokat az ülésen nyílt jelöléssel és szavazással megválasztott levezető elnök előterjesztése alapján fogadják el. Az üléseken a jelenlévők nyílt jelöléssel és szavazással jegyzőkönyvvezetőt és hitelesítőt választanak, akik kötelesek olyan jegyzőkönyvet vezetni, melyből az ülésen elfogadott döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya /ha lehetséges személye/ megállapítható. A jegyzőkönyvet az egyesület irattára, minden tagja illetve minden érdekelt fél megkapja.
18. A határozathozatal általános módja: nyílt szavazás, ha azonban a jelenlévő szavazásra jogosultak egyharmada kéri, titkos szavazást kell elrendelni.
19. A közgyűlés és elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség szükséges az alapszabály megváltoztatásához és a feloszlás kimondásához.
20. Az elnökség jelölése és megválasztása
a./ A jelölőlistára felkerülőkre bármely a közgyűlésen jelen lévő tag javaslatot
tehet.
b./ Az elnökség megválasztása nyílt szavazással történik.
c./ Az elnökség megbízása egy évre szól, melyet a közgyűlés meghosszabbíthat.
21. Az Egyesület képviselői:
Az Egyesületet az elnök a titkár és a gazdasági ügyvivő képviselik.
A fentiek az egyesület képviseletére külön-külön is jogosultak
22. Összeférhetetlenségi kikötések
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy
akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján:
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
- Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként
érdekelt
23. Az Egyesület vagyona:
a./ Az Egyesület vagyona tagdíjakból, adományokból és egyéb bevételekből
tevődik össze.
b./ Az Egyesület működése érdekében a tagok évente az alábbi tagdíjakat fizetik:
- egyéni tagok: min. 100 Ft.
- jogi személyek: min. 5000 Ft.
24. Az Egyesület megszűnése:
Az Egyesület megszűnik, ha:
- a tagság létszáma 10 fő alá csökken;
- a közgyűlés vagy jogerős bírói határozat ezt kimondja.
25. Egyéb rendelkezések
- Az egyesület éves bevétele az elmúlt évek működése során elért bevételeinek
ismeretében az ötmillió forintot nem éri el, így az 1997.évi CLVI.törvény 7.§(2)
bekezdés c.)pontja, valamint 10.§(1) bekezdése szerinti, a vezető szervtől
elkülönült felügyelő szerv létrehozása nem kötelező, így egyesületünk ilyen
szervet nem hoz létre, működésének feltételeiről nem rendelkezik.
- Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a "közhasznú
szervezetekről" szóló, 1997.évi CLVI.törvény, valamint a hatályos egyéb
vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Az Alapszabályt az Egyesület 2005. május 31-i közgyűlésének 3 sz. határozatával módosította.