Öt ember közül négynek élete folyamán legalább egyszer kialakul minimum egy hétig tartó nyaki-, háti- vagy derékfájdalma. Ezek közül az utóbbi, az úgynevezett lumbágó a leggyakoribb.
Okai
A fájdalom
elsősorban a gerincből, annak szalagjaiból, ízületeiből ered. Legtöbbször a
porckorong "kopásos" eltéréseiről van szó, ami azon túl, hogy kellemetlenséget
okoz, különösebb veszélyt általában nem jelent. Hajlamosítanak rá a gerinc
veleszületett rendellenességei, a mozgásszegény életmód, a csípőkopás,
térdízületi kopás. A túlsúly szerepe nem bizonyított.
Talán a
legismertebb porckorongbetegség a porckorongsérv, de ez nem a leggyakoribb oka a
fájdalmaknak, és az általános vélekedéssel szemben nem minden
esetben súlyos betegség. A porckorongsérv jelenléte és mérete
nagyon kis mértékben függ össze a panaszokkal és a tünetekkel. Sokszor nagy sérv
is alig okoz tüneteket és gyakorlatilag egészséges életet lehet vele élni, míg
máskor kicsiny sérvhez, vagy sérv nélküli állapotokhoz is kifejezett tünetek
társulnak.
Az ember
lágyéki gerincéből lépnek ki azok az idegrostok, amelyek az alsó végtagokat és a
gáttájékot beidegzik. Amikor ez a gerincszakasz fáj, a körülötte lévő izmok
görcsösek, a csontok helyzete kissé rendellenes, helyi duzzanat, vizenyő
alakulhat ki. A kilépő idegek emiatt összenyomódhatnak, ami az alsó végtagokba
kisugárzó zsibbadáshoz, fájdalomhoz vezethet.
Ritkán a
lágyéki gerinc autoimmun eredetű gyulladásai, mint például a Bechterew-kór, vagy
fertőzéses beteségek állnak a panaszok hátterében.
Sajnos a
csigolyák, vagy az itt elhelyezkedő egyéb szervek daganata is állhat a panaszok
hátterében, de ez az eseteknek csak igen kis hányadában fordul elő.
Deréktáji
fájdalmat a belszervek betegségei is okozhatnak. Ilyenek a vesekövesség, a vese
és a húgyutak fertőzései, prostatabetegség, nőgyógyászati kórképek, amit
általában a vizsgáló orvos hamar el tud különíteni az úgynevezett mozgásszervi
eredetű fájdalmaktól. A hasi és alhasi szervek kiváltotta fájdalomra jellemző,
hogy az nem függ össze mozgással, nyugalomban is jelentkezik. A klasszikus,
mozgásszervi eredetű lumbágó esetén a pihenés, fekvés enyhülést nyújt.
A deréktáji
panaszokat ezen betegségek mellett érdemben befolyásolja a lelkiállapot,
hátterében pszichés tényezőknek is szerepe lehet.
Mi a
teendő panaszok esetén? Sokan együtt élnek derékfájásukkal.
Tudják, hogy meghúzták a derekukat, néhány napig kímélik, azután meggyógyulnak.
Ez így rendben is van. Ha a panaszok szokatlanul erősek, pihenésre nem javulnak
megfelelő ütemben, akkor orvoshoz kell fordulni. Derékfájás panasszal először a
háziorvost kell megkeresni, aki legtöbb esetben önállóan kezelheti azt. Szükség
esetén - nem múló kisugárzó fájdalom, vagy más szövődmény esetén -
ideggyógyászatra (neurológia), vagy reumatológiára irányíthatja
páciensét.
A
komplikációmentes derékfájás gyógyulási ideje hetekben mérhető. Nem kellő
ütemben javuló fájdalom okának tisztázására a lágyéki gerinc röntgen vizsgálatát
szükséges elvégezni. A divatos MR és CT diagnosztikára többnyire nincsen
szükség. Ezek az orvosi vizsgálat és a röntgen felvétel után is
megválaszolatlan, de a kezelést befolyásoló kérdések tisztázását teszik
lehetővé.
Vannak
bizonyos tünetek, amelyek feltétlenül kivizsgálást, ellátást igényelnek.
Mindenképpen sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha a deréktáji panaszai mellett
bénulást, izomgyengeséget tapasztal valaki a lábakban vagy az alsó végtagokban,
ha vizelet, illetve széklettartási problémái jelentkeznek (vizeletét nem tudja
tartani vagy ellenkezőleg, az nehezen indul, elakad), illetve ha a gáttájékban
és mindkét alsó végtagban is fájdalmas kisugárzást érez. Ilyenkor elképzelhető
hogy sürgős műtétre is szükség van. Hála Istennek legtöbb esetben ilyen súlyos
állapot nem alakul ki.
Kezelés
A panaszok kezdetén
legfontosabb a derék pihentetése. Enyhe esetben elég lehet a hajolás, cipekedés
kerülése egy-két hétig. Erősebb fájdalom esetén néhány napos fekvés javasolt
kemény fekhelyen, olyan pozícióban amiben a fájdalom a legenyhébb. Pár nap után,
a fájdalom enyhülésével vissza kell térni egy kímélő hétköznapi életvitelhez.
Emelni, lehajolni, lehajolva dolgozni nem szabad néhány hétig. A fekvőhelynek
keménynek, egyenesnek kell lennie. Egy besüppedt, vagy süppedős ágy akár
önmagában is okozhat derékfájást. Vannak akik egyenesen a földre fekszenek egy
porkócon, vagy vékony matracon.
A heveny
szakban a tehermentesítést szolgálja a fűző viselése. Nagyobb terhelések
alkalmával is ajánlatos használata. Tartós viselése azonban előnytelen, mivel az
alatta lévő izomzat elgyengülésést, ellustulását okozza, ami a későbbi kiújulást
segíti elő.
A kezdeti
néhány nap pihenés után, ha mód van rá masszázs, gyógytorna, úszás segíthet. A
gyógytorna a derékfájás kezelésének és a megelőzésnek talán legfontosabb eleme
Vannak a fájdalomcsillapítást célzó gyakorlatok, segít megtanulni ellazítani a
görcsbe jött izmokat, megerősíteni az edzetlenebb, gyengébb izomcsoportokat.
Sajnos a társadalombiztosítás terhére elérhetősége korlátozott. Kaphatóak
viszont a tornát bemutató videókazetták, hangszalagok. Napjainkban sokat lehet
hallani Robin McKenzie újzélandi gyógytornász által kifejlesztett,
úgynevezett McKenzie-féle gyógytornáról, ami valóban nagyon hasznos, jó
eredményeket lehet vele elérni. Mindezek a panaszok visszatérésének
megelőzésében is fontosak azáltal, hogy megerősítik a gerinc körüli izomzatot,
helyes tart_e1st adnak az embernek, így nehezebben terheli túl a gerinc körüli
izom és szalagrendszert. Fontos mindenütt megemlíteni hogy bármilyen testmozgás
a gerincbetegségek kezelésén, megelőzésén túl rendkívül sokrétű előnyös hatással
van egészségünk megőrzésére. Vannak azonban olyan sportágak, amelyek
előnytelenek a gerinc terhelése szempontjából, inkább derékfájdalmat okoznak,
mintsem oldanák azokat. Ilyenek például a tenisz, a squash, a sílesiklás, a
kenu.
A cikk teljes terjedelmében a Családi Lap 2010. szeptemberi
számában olvasható.
Szerző: Dr. Kiséry Péter háziorvos