Jó és rossz koleszterin

A koleszterin a szervezet normális működéséhez szükséges összetett vegyület. Az emberi test a koleszterin egy részét maga is képes előállítani, míg másik része a felvett táplálékból termelődik. Ha a vér koleszterinszintje azonban túl magas, akkor ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A civilizált országokban minden 10. haláleset közül 4 ilyen betegségekre vezethető vissza, melynek hátterében – az örökletes tényezők mellett – a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, a stresszhatások állnak.
Normális mennyiségben a vérzsírok csoportjába tartozó koleszterin több folyamatban is elengedhetetlen, pl. alkotóeleme az emésztésben részt vevő epesavaknak, és a nemi hormonok termelésében is szerepet játszik. Már jónéhány éve ismeretes, hogy a magas koleszterinszintnek milyen következményei vannak, többek között az érelmeszesedés, magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke. Azóta már azt is tudjuk, hogy koleszterinből két fajta van, és nem mindegy, hogy melyik értéke magas illetve alacsony.
A köztudatban e kétféle koleszterin a "jó" és a "rossz" névvel vált ismertté, de ennek ellenére sokan nincsenek tisztában vele, hogy melyik mit jelent, és milyen következményekkel bír, ha túl sok vagy, ha túl kevés van belőlük a vérben.

A szervezetünkben és az ételekben található telített zsírokból a máj állítja elő a koleszterint, mely testünk minden részén speciális fehérjékkel kapcsolódik össze és így kerül be a vérkeringésbe. Ennek a kapcsolódásnak, idegen szóval lipoproteinnek két fajtája van, az alacsony sűrűségű LDL, és a magas sűrűségű HDL. Az LDL – ezt hívják "rossz"nak – a májból a sejtek felé szállítja a koleszterint. Ha ebből túl nagy mennyiség van jelen a vérben, az érfalakat súlyosan károsíthatja, mégpedig úgy, hogy lerakódik az artériák belhártyája alatt keménnyé, merevvé téve azok falát. Ezt az állapotot hívjuk érelmeszesedésnek, melynek későbbi következménye lehet például a szívinfarktus.
Ezzel szemben a HDL, a "jó" koleszterin, a felesleges koleszterint kivonja a vérből, és visszaszállítja a májba, amitől csökken a fent említett állapot kialakulásának kockázata is. A májba jutott koleszterinből többek között epesavak képződnek, amelyek a táplálék emésztését segítik elő.

Mikor kell megijedni?
A fentiekből kitűnik, hogy nem mindegy, melyik koleszterinből van több vérünkben. A magas koleszterinszint több faktor függvénye: örökletes tényezők, a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, de a mért értékek növekedhetnek az életkorral is. Optimálisnak az 5, 2 mmol/l nél alacsonyabb érték számít, ezt vagy laboratóriumi teszttel (vénából vett vérben) vagy gyorsteszttel (ujjbegyből nyert vércsepp analízisével) szokás mérni.
A koleszterin alkotóelemeinek ("jó/rossz" arány) részletes meghatározása, csak akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett. A vizsgálatot célszerű 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kor felett évente elvégeztetni, különösen azoknak, akik valamelyik rizikócsoportba tartoznak. A rendszeres ellenőrzés azért is fontos, mert a magas koleszterinszint általában nem okoz panaszokat, viszont az időben diagnosztizált kóros állapot kezelésével számos szövődmény kialakulása megelőzhető. A sokáig tünetmentes állapotot kezelés hiányában azonban felválthatják a szív, érrendszeri károsodásokra utaló jelek, úgymint szédülés, mellkasi fájdalom, szorító érzés vagy égő, fájdalmas érzés a lábakban.