|
PÁPAY JÓZSEF ÁLTALÁNOS
ISKOLA NAGYIGMÁND SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Bevezető
1.
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)
célja, jogszabályi alapjai
a)
A szervezeti és
működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az intézményi
működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb
szabályokat, az oktatásban érdekeltek alapvető jogait és kötelezettségeit. b)
A szervezeti és
működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott és kialakított
cél- és feladatrendszereket, tevékenységeket, a csoportok és folyamatok
összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét
tartalmazza, szabályozza. c)
Az SZMSZ-ben
foglaltak megtartása a közalkalmazottakra kötelező és kihat a tanulókra,
szülőkre is. Előírásai az intézménnyel kapcsolatban állók esetén
jogszabályként funkcionálnak. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő hatályos törvények alapján
készült:
A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló
rendeletek a következők:
2.
A Pápay József
Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és
jóváhagyása
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola
nevelőtestülete a 2008. október 03-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Babosné
Horváth Veronika Nagyné
Telekes Andrea Páliné
Balogh Ildikó Nagy Éva Valéria Fülöpné
Czunyi Andrea Somogyiné Zeke Tünde Nagyigmánd, 2008. október
13. A Pápay József Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. november
12-én tartott ülésén jóváhagyta Nagyigmánd, 2008. november 12. Szijj Ferencné polgármester 3.
A
szervezeti és működési
szabályzat személyi és időbeli hatálya
a)
A szervezeti és
működési szabályzatban foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi
tanulója, közalkalmazottja számára. b)
A szervezeti és
működési szabályzat a fenntartói jóváhagyást követő hónap 1. napján lép
hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az
intézmény 1998. február 11-én hatályba lépett szervezeti és működési
szabályzata. 4.
A
szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága
A pedagógiai programban, a szervezeti és
működési szabályzatban, a házirendben, az intézményi minőségirányítási
programban megfogalmazottak nyilvánosak, azt minden érintett (tanulók,
szülők, valamint az iskola alkalmazottai) tanulmányozhatja. Ezen dokumentumok teljes
terjedelmükben hozzáférhetők: az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál, az iskola
igazgatóhelyetteseinél, http://web.axelero.hu/papayisk/
weblapon valamint még azokon a
helyeken, amit az adott dokumentum megfogalmaz. Ha a dokumentumokban
leírtakhoz az érdeklődőknek további információkra van szüksége, akkor az
intézmény vezetője, vagy helyettesei egyeztetett időpontban készséggel állnak
rendelkezésére. II. Az intézmény általános jellemzői
1.
Az
intézmény jellemzői, jogállása, képviselete
a)
Az intézmény
neve: Pápay
József Általános Iskola b)
Székhelye: 2942
Nagyigmánd, József A. u. 34. c)
Típusa: általános
iskola d)
Alaptevékenysége: -
tanköteles korú
gyermekek alapfokú nevelése és oktatása -
igény szerint
iskolaotthoni vagy napközi otthonos ellátás -
szervezett
intézményi étkeztetés és munkahelyi vendéglátás -
sajátos nevelési
igényű gyermekek – más tanulókkal együtt – külön összevont osztályokban
történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles
korig. -
fejlesztőpedagógiai
és logopédiai szolgáltatás -
diáksporttal
kapcsolatos feladatok -
iskolai könyvtári
tevékenység -
gyógytestnevelési
feladatok ellátása -
integrációs
nevelés e)
Az évfolyamok
száma: az
intézményben 8 évfolyamon végzik az alaptevékenységet f)
OM azonosítója: 031897 g)
Alapító szerv: Nagyigmánd
Nagyközség Képviselő-testülete, Csém Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete, Csép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
Kisigmánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Alapítás dátuma: 1991. december 18. h)
Fenntartó,
felügyeleti szerv: Nagyigmánd Nagyközség Képviselő-testülete,
Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Csép Község
Önkormányzatának Képviselő-testülete, Kisigmánd Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete i)
Jogállása és
képviselője: jogi személy, képviselője az intézmény igazgatója Az iskola
közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az iskolaigazgató gyakorolja.
Az iskolaigazgató felett a kinevezés, felmentés jogát és a fegyelmi jogkört a
fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei, az egyéb munkáltatói
jogköröket Nagyigmánd Nagyközség Polgármestere gyakorolja. j)
Gazdálkodási
jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek
gazdálkodási és pénzügyi feladatai és jogai az alábbiak: -
önálló
bérgazdálkodás -
szakmai működési
és fenntartási jellegű előirányzatokkal kapcsolatos teljes jogkörű
gazdálkodás -
az étkeztetés
szervezése, biztosítása -
térítési díjak
beszedése, készpénzkezelés -
ellátja a részben
önállóan gazdálkodó Napközi Otthonos Óvoda gazdálkodási feladatait. Az intézmény vállalkozási
tevékenységet nem végez. Az intézményi gazdálkodás
forrásai: állami normatívák, önkormányzati kiegészítések, az intézmény saját
bevételei, átvett pénzeszközök. k)
Számlaszáma és
megnevezése: számlaszám:
63200054-15502292 Pannon
Takarékszövetkezet l)
Működési
területe: Nagyigmánd m)
Az iskola
alapító okirata: Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának
Képviselő-testülete 30/2007. (IV.18.) n)
Kiadványozási
jog: Az
iskola igazgatóját és helyetteseit illeti meg. A gazdasági vezetőt az iskola
gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében. o)
Az intézmény
bélyegzőinek lenyomata: IGAZGATÓI IRODA 1 db iktatóbélyegző Pápay József Általános Iskola Nagyigmánd Érkezett: Ikt.sz.: Előadó: IGAZGATÓHELYETTESI IRODA 1 db körbélyegző Pápay József Általános Iskola 2942
Nagyigmánd, József A. u. 34. 1 db hosszú bélyegző Pápay József Általános Iskola 2942
Nagyigmánd, József A. u. 34. GAZDASÁGI IRODA 1 db körbélyegző Pápay József Általános Iskola Gazdálkodó Szervezete 2942 Nagyigmánd, József A. u. 34. Adószám: 15385578-2-11 Szlasz.: 63200054-15502292 Tel.:
356-577 1 db hosszú bélyegző Pápay József Általános Iskola Gazdálkodó Szervezete 2942 Nagyigmánd, József A. u. 34. Adószám: 15385578-2-11 Szlasz.:
63200054-15502292 ÉLELMEZÉSVEZETŐ 1 db hosszú bélyegző Pápay József Általános Iskola Napközi Otthon 2942 Nagyigmánd, József A. u. 34. Adószám: 15385578-2-11 Szlasz.:
63200054-15502292 KÖNYVTÁR 1 db hosszú bélyegző Pápay József Általános Iskola Könyvtára 2942
Nagyigmánd, József A. u. 34. 1 db ovális bélyegző Pápay József Általános Iskola Könyvtára Nagyigmánd DIÁKÖNKORMÁNYZAT 1 db hosszú bélyegző Pápay József Általános Iskola
Diákönkormányzata 2942
Nagyigmánd, József A. u. 34. Használói
jogkör: igazgató, igazgatóhelyettesek,
gazdasági vezető, iskolatitkár, élelmezésvezető, könyvtáros, DÖK vezető 2. Az
iskola képzési célja
A Pápay József Általános Iskola pedagógiai
céljait évtizedek óta az általános műveltséget megalapozó nevelési - oktatási
tevékenység körében fogalmazza meg. Terveit az iskola pedagógiai programjában
határozta meg, melyet a fenntartó elfogadott. Iskolánk célja egyrészt, hogy tanulói
számára tudásban és magatartásban szilárd alapokat teremtsen, másrészt
tanulóit felkészítse megalapozott tudásuk és ismereteik alapján
képességeiknek megfelelő középiskolába való bejutásra. Iskolánk az együttműködés pedagógiájára
épít a pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal egyaránt. 3. Az
iskola általános jellemzői
3.1. Az iskola alaptevékenysége -
tanköteles korú
gyermekek alapfokú nevelése és oktatása -
igény szerint iskolaotthoni
vagy napközi otthonos ellátás -
szervezett
intézményi étkeztetés és munkahelyi vendéglátás -
sajátos nevelési
igényű gyermekek – más tanulókkal együtt – külön összevont osztályokban
történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles
korig. -
fejlesztőpedagógiai
és logopédiai szolgáltatás -
diáksporttal
kapcsolatos feladatok -
iskolai könyvtári
tevékenység -
gyógytestnevelési
feladatok ellátása -
integrációs
nevelés 3.2. Az
iskola képzési szerkezete 3.2.1. Belső szervezeti tagozódás a)
1-4. osztályban az
oktató-nevelő munkát tanítói végzettségű pedagógusok látják el. Az idegen
nyelvet nyelvtanár oktatja. A feladat ellátásába a mindenkori pedagógus
asszisztens bevonható. Az oktatás egész napos formában is szervezhető. A bevezető és kezdő szakasz általános
feladata: írni, olvasni, számolni,
tanulni megtanítani a tanulókat. Megismertetni velük az életkoruknak
megfelelő magatartási normákat és ezeket gyakoroltatni. b)
Intézményünkben 5.
osztályban indul a szaktantermi oktatás, így 5-8. osztályig a Nemzeti
Alaptantervben meghatározott szakos tanári vagy a műveltségi területnek
megfelelő képesítésű tanítói végzettségű pedagógusok oktatnak. Az alapozó és fejlesztő szakasz
általános feladata: a tanulókat
megtanítani tanulni, a jó képességű tanulók orientálása az intézmény szakmai
programjának megfelelően, tehetséggondozás, a lassabban haladók
felzárkóztatása, az életkornak megfelelő magatartási formák szokássá
fejlesztése, a pályaalkalmasság felmérése után pályára irányítás. Az alapfokú oktatás részletes
feladatait az ismeret és képességfejlesztésre a helyi tanterv, a magatartási,
viselkedési normákra vonatkozóan a nevelési program tartalmazza. 4. Az
iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok
4.1. A szervezeti és működési szabályzat
és mellékletei 4.2. Alapító okirat 4.3. Pedagógiai Program 4.4. Házirend 4.5. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri
szabályzata 4.6. Az intézmény hatékony működéséhez
szükséges további szabályzatok: a)
éves munkaterv b)
munkaköri leírások
gyűjteménye c)
diákönkormányzat
szervezeti és működési szabályzata d)
az iskolai
könyvtár szervezeti és működési szabályzata e)
továbbképzési
program és beiskolázási terv f)
tűzvédelmi,
munkavédelmi szabályzat g)
bélyegző
nyilvántartás h)
pénzkezelési
szabályzat i)
leltározási
szabályzat A II. fejezet 4.1-4.5
pontjában felsorolt szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is
módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi
megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt
szükségessé teszik. III. Az iskola szervezeti felépítése,
a munkamegosztás szerinti feladatok
1. Az
iskola vezetése
1.1 Az intézmény felelős vezetője az
igazgató 1.1.1. Az igazgató felelős az iskola oktató-nevelő
munkájának színvonaláért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az
ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, képviseli az iskolát, gyakorolja a
munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden
olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Jogkörét
esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az iskola
más alkalmazottjának átadhatja. Az Iskola igazgatója az alkalmazottak
foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések
tekintetében jogköreit a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával
gyakorolja. 1.1.2. Az igazgató feladatkörébe tartozik a)
a nevelőtestület
vezetése, b)
a nevelői és
oktatói munka irányítása és ellenőrzése, c)
a nevelőtestület
jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű
megszervezése és ellenőrzése, d)
a rendelkezésre
álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételek biztosítása, e)
a munkavállalói
érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Munkaközösséggel, Iskolaszékkel és a
diákönkormányzattal való együttműködés, f)
a nemzeti és
iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. 2. Az
iskola szervezete
2.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató,
valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai
közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: ·
igazgatóhelyettesek ·
gazdasági vezető Az iskola felelős vezetője
az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola
belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban
megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját
igazgatóhelyettesek segíti. Az igazgatóhelyettesek
megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesek és a
gazdasági vezető munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató
közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében
teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgatót tartós
akadályoztatása esetén a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen
(hetente) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság
megbeszéléseit az igazgató vezeti. 2.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai: -
igazgató -
igazgatóhelyettesek
és gazdasági vezető -
szakmai munkaközösségek
vezetői -
diákönkormányzat
vezetője -
a közalkalmazotti
tanács elnöke Az iskola
vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és
javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége
rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A
megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség
megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a
tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési
feladatokat is ellátnak. 3. Az intézmény szervezeti vázrajza
4. A
nevelőtestület
Az iskola legfőbb szakmai
szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége,
nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és
határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai
valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazott, a gazdasági vezető és
a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazottak. 4.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe
tartozik a)
a pedagógiai
program és módosításának elfogadása, b)
a szervezeti és
működési szabályzat és módosításának elfogadása, c)
a
nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása, d)
a
nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,
beszámolók elfogadása, e)
a házirend
elfogadása, f)
a tanulók magasabb
évfolyamba lépésének megállapítása, g)
a tanulók fegyelmi
ügyeiben való döntés, h)
a tanulók
osztályozóvizsgára bocsátása, i)
az igazgatói,
vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény
kialakítása, j)
jogszabályban
meghatározott más ügyek. 4.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot
tehet a)
az iskola
működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b)
a
tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c)
az egyes
pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d)
az
igazgatóhelyettesek megbízása előtt illetve a megbízás visszavonása előtt, e)
a költségvetésben
a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának
megtervezésében. 4.3. A nevelőtestület döntéseit és
határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt
szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén
az igazgató szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai
program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor. A
nevelőtestület minősített szótöbbséget igénylő döntéseinél akkor
határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada jelen van. A
döntés akkor érvényes, ha az ilyen
arányban jelenlevők 51%-a
elfogadta az előterjesztést. 4.4. A nevelőtestület döntési és
véleményezési jogkört nem ruház át. 5. A
szakmai munkaközösségek
A szakmai munkaközösség az
azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az
iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget
nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez,
ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés módszertani feladatainak kidolgozásához,
végrehajtásuk megszervezéséhez. 5.1. Alaptevékenységük: a)
az oktatás,
nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása, b)
a tanulók
versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek megszervezése, iskolai és
iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek megszervezése, c)
a szakmai
követelményrendszer kidolgozása, d)
a pályakezdő,
valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése,
figyelemmel kísérése, "bevezetése", szakmai fejlődésének és
beilleszkedésének értékelése. 5.2. Az iskolában a következő szakmai
munkaközösségek működnek: a)
1-4. osztályok
alsós munkaközössége b)
5-8. osztályok
felsős munkaközössége A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség
– vezető irányítja, akinek megbízása egy tanévre szól, de az többször
meghosszabbítható. 5.3. A munkaközösség vezetőjének feladata: a)
összeállítja az
intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves
programját, b)
irányítja a
munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, c)
módszertani és
szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató-tanórákat szervez, segíti a
szakirodalom felhasználását, d)
képviseli
állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, ismerteti
az igazgató döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról, e)
összefoglaló
elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a
nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére. 6. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
Az iskolai munka egyes aktuális
feladatainak (esetmegbeszélés, rendhagyó programszervezés) megoldására a
tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az
igazgatóság döntése alapján. 7. A
pedagógusok
7.1. A pedagógust a munkakörével
összefüggésben megilleti az a jog, hogy a)
a nevelési,
illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési
és tanítási módszereit megválassza, b)
részt vegyen a
szakmai munkaközösségek tankönyvkiválasztó tevékenységében /helyi tanterv,
pénzügyi vonzatok figyelembevételével/, c)
a helyi tanterv
alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az
alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, d)
irányítsa és
értékelje a tanulók munkáját, e)
minősítse a
tanulók teljesítményét, f)
hozzájusson a
munkájához szükséges ismeretekhez, g)
gyakorolja a
nevelőtestület tagjait megillető jogokat, h)
szakmai ismereteit,
tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, i)
személyét, mint a
pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben
tartsák. 7.2. Az iskolában a munkaidő kötelező órából,
valamint a nevelői, illetve a nevelői-oktatói munkával vagy tanulókkal, a
szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához
(Ktv. 1sz. mell. II. (9.) pontja) szükséges időből áll. 7.3. A pedagógusok munkarendjét, a
felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az
iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi
munkabeosztások összehasonlításánál az intézmény feladatellátásának,
zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus
köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a
munkahelyén /illetve a tanítási
munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén/ megjelenni. A pedagógus a
munkából való rendkívüli távolmaradás esetén, annak okát lehetőleg előző nap,
de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az
intézmény vezetőjének, hogy
helyettesítéséről intézkedhessen.
A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit
/óravázlatait/ az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni. 7.4. Pedagógusi munkakörben a következő
feladatokat köteles ellátni: a)
a pedagógus
alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése, b)
nevelő-oktató
munkájához tantervi programot készít, c)
nevelői és oktatói
tevékenysége körében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan
közvetíteni, d)
nevelői és oktatói
tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét,
fejlődésének ütemét, fogyatékosságát, szociokulturális helyzetét és
fejlettségét, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását,
illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő felzárkóztatását, e)
a tanulók részére
az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni és
ezek elsajátításáról meggyőződni, f)
közreműködni a
gyermekvédelmi feladatok ellátásában, g)
a tanuló emberi
méltóságát és jogait tiszteletben tartani, h)
a szülőket és
tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztatni, i)
a szülő és tanuló
javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni. IV.
Az intézményi közösségek, valamint
|
|
Munkakapcsolataink: |
Kapcsolattartó: |
|
Óvodával /nyílt napok, bemutató órák, szülői ért.
stb. cél: beiskolázás/ |
Igazgató, helyettesei,
munkaközösség vez., osztályfőnökök |
|
Középiskolákkal, szakközépiskolákkal /szülői ért.,
nyílt nap/ |
igazgató és helyettesei,
pályaválasztási fel. |
|
Iskolaorvossal, iskolafogászattal, védőnővel |
igazgató és helyettesei |
|
Művelődési Házzal és Könyvtárral, az egyházakkal |
Igazgató, helyettesei,
iskolai könyvtáros, osztályfőnökök |
|
Pedagógiai Szakszolgálattal – Nevelési Tanácsadó,
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság |
Igazgató, helyettesei és a
gyermekvédelmi f. |
|
Gyermekjóléti Szolgálat |
Igazgató, helyettesei és a
gyermekvédelmi f. |
|
Gyámügyi előadóval (Önkormányzat) |
Gyermekvédelmi f. |
A tanév szeptember 1-jétől a
következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi idejét és a
tanítási szünetek rendjét az Oktatási Minisztérium minden évben külön
rendeletben szabályozza.
A szorgalmi idő az első
tanítási nap évnyitójával kezdődik és az évzáró ünnepséggel fejeződik be.
A tanév helyi rendjét,
programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervében.
A tanév első munkaértekezletén a nevelőtestület az egész éves munkáról elvi
döntést hoz, majd a részletes munkaterv kidolgozása után szeptember hónapban
fogadja el az érvényes munkatervet.
a)
Az intézményi
házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók
belső munkarendjének részletes szabályozását.
b)
A házirend
betartása a tanulók számára kötelező.
c)
A tanév helyi
rendjét, a házirend és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első
tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a
szülőkkel.
d)
Az oktatás és a
nevelés a tantárgyfelosztással összhangban készült heti órarend alapján
folyik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.
e)
A tanítási órák
időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik.
f)
A kötelező
tanítási órák délelőtt vannak. Az iskolaotthonos formában tanulók számára a
kötelező tanítási órák délelőtti és délutáni időszakban oszlanak meg.
Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
g)
A tanítási órák
megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.
h)
Az óraközi
szünetek időtartama: 10 perc, a csengetési rend a Házirendben feltüntetettek
szerint.
i)
Az óraközi szünet
rendjét a beosztott pedagógusok és diákok felügyelik.
j)
A tanórán kívüli
foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.
Tanórán kívüli foglalkozásnak minősül: szakkör, énekkar, sportkör,
felzárkóztató foglalkozás, tehetségfejlesztő foglalkozás, továbbtanulásra
előkészítő foglalkozás.
k)
Az iskola a
hitoktatókkal egyeztetve valamennyi felekezet számára biztosítja a hittanórák
megtartását.
l)
A kötelező orvosi
vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon
lehet szervezni.
a)
Az iskola
szorgalmi időben reggel negyed 8 órától a szervezett foglalkozások
befejezéséig, 16 óra 30 percig, illetve az egyéb programok befejezéséig tart
nyitva. Reggel 715-745 óráig az iskola aulájában és az
alsó folyosón várakoznak.
b)
Az iskolát
szombaton és vasárnap - ha nincs rendezvény - zárva kell tartani.
c)
A szokásos
nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, eseti
kérelmek alapján.
d)
A tanítási órákat a
szülők a nyílt napok alkalmával, illetve 1 napos előre bejelentési
kötelezettséggel látogathatják. Ilyenkor a tanóra kezdete előtt legalább 5
perccel jelentkeznie kell az órát tartó nevelőnél. A látogatott óra
alkalmával az óra menetét nem zavarhatja.
Az órán tapasztaltakról alkotott
véleményét, kérdéseit a tanítás befejeztével beszélheti meg az órát tartó
nevelővel.
e)
A közoktatási
intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére -
vagyonbiztonsági okok miatt - a ügyeleti szolgálatot ellátók adnak engedélyt
és útbaigazítást, szükség esetén kíséretet ügyeik intézéséhez.
f)
A szülők
érkezéskor gyermeküket a földszinti aulába kísérik, illetve a tanítás
végeztével ott várják meg. Innentől a tanuló önállóan közlekedik az
épületben.
g)
Ha a szülő
pedagógussal kíván beszélni, az ügyeletes tanulóknak kell ezt jeleznie, aki
vagy lehívja a nevelőt, vagy felkíséri a szülőt a nevelőhöz, illetve a
nevelői szoba előtti várakozóba.
h)
Az iskola udvarát,
a sportudvart és az ott elhelyezett eszközöket rendeltetésüknek megfelelően,
az iskola tanulói csak tanári felügyelettel használhatják a tanítás
végeztével is.
i)
A tanulók
kerékpárt saját felelősségükre hozhatnak az intézménybe, de azt az iskola
területén nem használhatják.
j)
A kerékpárokat a
kerékpártárolóban kell elhelyezniük és lezárniuk, a további őrzésért az
iskola felelősséget nem vállal.
Az iskola a tanulók számára a
mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5-3 számú tanórai testnevelés órán és
a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.
A Pápay József Általános Iskola a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulóinak (HHH) integrációs képesség kibontakoztató felkészítésének
pedagógiai feladatát (11/1994.MKM rendelet 39/d §., és 39/e §.) szerint
szándékozik megvalósítani.
A célokat, feladatokat, a megvalósítás módját,
eszközrendszerét, a továbbhaladás feltételeit, várható eredmények
megállapítását az intézmény Integrációs Nevelési Programja tartalmazza. A
program megvalósítása során szoros együttműködést alakítunk ki a résztvevő
tanulók szüleivel (szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt nap, nyílt óra,
esetmegbeszélés, negyedéves tájékoztató írásban a gyermekről).
A célok megvalósításához szükséges pénzeszközökhöz
pályázat útján jut az intézmény, mely szigorúan tartalmazza a
felhasználhatóság és az elszámolás szabályait.
a)
Az iskolaépületet címtáblával,
az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell
ellátni.
b)
A tanulók az
intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel
használhatják.
c)
Tanítási idő után
tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az
egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak
az igazgató engedélyével lehet az intézményből kivinni.
d)
Az iskola
területén csak az arra kijelölt helyiségben lehet dohányozni. A tanulók
számára a dohányzás tilos.
a)
A reggeli nyitva
tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó
vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola
működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló
intézkedések megtételére.
Amennyiben az igazgató vagy helyettes közül rendkívüli
és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az
esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját
kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
Az igazgató akadályoztatása esetében aláírási joggal az
igazgatóhelyettes rendelkezik az igazgató utasítása alapján. Kivételt ez alól
a munkáltatói jogok gyakorlása jelenti, ez nem helyettesíthető.
b)
szaktanárt
szakosok helyettesítenek, ha ilyen nincs, bármilyen szakos nevelő elláthatja
a helyettesítés feladatát,
c)
műszaki dolgozót
távollétében a másik műszaki dolgozó, kisegítő dolgozót távollétében másik
kisegítő dolgozó helyettesít.
a)
Az ügyeletes
nevelők munkaidejének kezdetét az évenként kialakított ügyeleti rend
tartalmazza. A nem ügyeletes közalkalmazottak az óra kezdete előtt legalább
10 perccel kötelesek megjelenni a munkahelyen, hogy munkarendjének kezdetén a
munkavégzésre készen álljon.
b)
A tanórán kívüli
tevékenységek megkezdése előtt a tanulók a földszinti aulában várják a
foglalkozást tartó nevelőt.
c)
A napköziben 1330-1520-ig,
a tanulóidőben a napközi tanórai védettséget élvez, 1600-tól 1630-ig
összevont napközis csoport működik.
d)
A vezetők közül
egy vezető az intézményben tartózkodik, amíg ott órarendileg szervezett
foglalkoztatás történik.
Évente legalább 3 alkalommal tart az
igazgató. Ha indokolt, rendkívüli munkaértekezlet megtartására kerülhet sor.
a)
Az igazgató
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felkérésére
beszámolót készít.
b)
Évente legalább
egyszer, munkaértekezleten, a tantestület előtt vagy az iskola vezetősége
előtt a szakkörvezetők, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők, szaktanárok
beszámolnak a végzett munkáról.
c)
Félévenként
osztályozó értekezleten történik a tanulók munkájának értékelése.
Testületünk közreműködik a
tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során
együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi
rendszerhez tartozó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A
pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskola gyermekvédelmi felelőse segíti
és irányítja.
Az iskola vezetője gondoskodik
a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.
Tanév kezdetekor írásban
tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a gyermekvédelmi felelős személyéről,
fogadóórájáról, valamint közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó
fontosabb intézmények címét és telefonszámát.
A
gyermekvédelem tartalmi részét a NAT vonatkozó része és az iskola pedagógiai
programja részletesen tartalmazza.
a)
Az osztályfőnökök
a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében
évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban
osztályaik számára tanulmányi kirándulást
szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben
rögzíteni kell.
b)
Az iskola nevelői,
illetve a tanulók szülei az
igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat,
táborokat szervezhetnek.
c)
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének
elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket,
vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezésért, a résztvevő tanulók
felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
d)
Az iskola az ezt
igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít.
e)
A tanulók önképzésének,
egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik.
f)
Az iskola minden
tanév során ünnepélyes keretek között megemlékezik az állami és nemzeti
ünnepeinkről, valamint közös iskolai rendezvényeket szervez. Ezek
időpontjait, felelőseit az éves munkaterv tartalmazza.
Lsd. 1 számú
melléklet
a)
A szaktanárok
összeállítják a tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvcsaládot.
b)
A nevelők által
kiválasztott és elfogadott könyvekről, segédletekről a tankönyvfelelős
osztályszintű megrendelőlapot készít.
c)
A szülő ezen
megrendelőlap segítségével megismerheti a gyermeke számára szükséges könyvek,
munkafüzetek kiadóját, a kiadó által használt számát és várható árát.
d)
Az osztályfőnökök
tanítványaik útján elküldik a megrendelőlapokat, amelyen a szülő jelzi, mely
kiadványok megrendelését várja el az iskolától.
e)
A szülő a
megrendelést aláírásával igazolja, és ezzel egyben vállalja a könyvek
meghatározott időintervallumban való átvételét és kifizetését.
f)
A tankönyvfelelős
összesíti az iskola igényét, és azt továbbítja a kiadók, az Oktatási
Minisztérium, illetve a tankönyvterjesztéssel megbízott könyvkereskedőhöz.
g)
Az ingyenes
tankönyvre jogosult tanulók könyveit az iskola vásárolja meg, és a könyvtári
készletből (új és használt) biztosítja azok használatát.
h)
Az iskola által
biztosított ingyenes és tartós tankönyveket a tanítási év végén a tanulónak
rendeltetésének megfelelő állapotban kell visszaszolgáltatni.
i)
A nem megfelelő
állapotban, vagy a nem visszaadott tankönyvekért a tanulók szüleit azonos
mértékben kártérítési kötelezettség terheli, mely a beszerzési ár 50%-a.
j)
Az iskolai
tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.
a)
A magasabb
évfolyamba lépés elbírálása szempontjából, az iskolában az előző tanév
értékelése a mérvadó. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett
folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve szükség
szerint ezt kiegészítő szóbeli teljesítménymérés a döntő.
Az értékelő döntést a 1-4.
és 5-8. tagozódásnak megfelelő osztályozó értekezlet mondja ki.
b)
Az elégséges szint
eléréséhez a NAT és a kerettanterv által meghatározott minimum
követelményeinek teljesítése szükséges.
c)
Az év végén a nem
megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a pótvizsga.
A pótvizsga, osztályozó vizsga időpontja az évzárón kerül ismertetésre és
augusztus 15-től az intézmény bejárati ajtajára is kifüggesztésre kerül.
16.1 Iskolaorvos védőnőkkel együtt:
a)
ellátják a tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatát,
b)
a vizsgálatok
időpontját és annak eredményét a tanulók "Egészségügyi törzslap"‑ján
vezetik. Az egészségügyi törzslapot a tanuló távozásakor új iskolájához
küldik /8.oszt. továbbtanulása, vagy elköltözés esetén/,
c)
szakvélemények
alapján dokumentálják a tanulók testnevelésórák alóli felmentését, vagy
javasolják a könnyített testnevelést,
d)
megszervezik,
elvégzik a tanulók kötelező védőoltását, erről a szülőket értesítik,
e)
személyi higiénés
vizsgálatokat végeznek minden tanulóra kiterjedően, és értesítik a szülőket
az esetleges problémákról,
f)
a beteg gyermekek
rendszeres szakvizsgálatát figyelemmel kísérik,
g)
mentálhigiénés
feladatokat látnak el,
h)
vöröskereszt által
szervezett versenyekre készítenek fel tanulócsoportokat,
i)
elvégzik az
üdülések, táborozások előtti vizsgálatokat
16.2. Iskolafogászat
a)
Évente minden
tanuló legalább egyszer iskolafogászati szűrésen vesz részt, a fogászati
szakrendelőben /tanári vagy pedagógus-asszisztensi felügyelettel/.
b)
Szükség esetén
megfelelő kezelésben részesülnek a gyermekek, ha ehhez a szülő írásban
hozzájárult.
c)
A fogorvos
indokolt esetben kapcsolatot teremt az osztályfőnökökkel vagy az
iskolavezetéssel.
Az oktatási-nevelési
feladatok ellátása után az intézmény szabad kapacitása bérbe adható, ha ez
nem zavarja az intézmény működését. A bérbeadás egyéb feltételeiről az
intézmény vezetője dönt. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a
gyermekeknek, a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, illetve
kulturális tevékenységgel függ össze. A plakátok kihelyezéséről az igazgató
dönt. A plakátokat az iskola pecsétjével kell ellátni.
a)
az osztályfőnökök
minden tanév elején ismertetik a baleset és tűzvédelmi szabályokat,
b)
az intézmény
minden dolgozójának kötelessége, hogy ezeket a tanulókkal betartassa
c)
a testnevelés-, a
technika-, a fizika-, a kémia- és az informatikaórákhoz tartozó óvó, megelőző
szabályokat az adott tantárgyat tanítók ismertetik és tartatják be a
tanulókkal.
d)
balesetek bekövetkezésekor
az arról először tudomást szerző dolgozó köteles eljárni,
e)
felméri a
keletkezett sérüléseket és dönt az elsősegélynyújtásról, illetve orvosi
ellátás, mentőhívás megszervezéséről,
f)
intézkedéséről
haladéktalanul értesíti a vezetőséget,
g)
a vezetőség megítéli
az addigi intézkedések elégségességét, ha kell, tovább intézkedik,
h)
ha a sérülés
intézményen kívüli ellátást igényel, a vezetés, vagy az általa megbízott
értesíti a gyermek gondviselőjét a tényekről és a kezelt tartózkodási
helyéről,
i)
a sérülés jellegétől
függően a sérült ellátását követően a vezetés gondoskodik a baleseti
jegyzőkönyv felvételéről és a szükséges jelentés elkészítéséről (KTv 40.§
szerint).
19.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni
minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka
szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak
biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését
veszélyezteti.
Rendkívüli
eseménynek minősül különösen:
·
a természeti
katasztrófa,
·
a tűz,
·
a robbanással
történő fenyegetés.
19.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy
dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát
fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt
azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre
jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli
esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
·
igazgató
·
igazgatóhelyettes
A
rendkívüli esemény esetén a Bombariadó intézkedési tervben leírtak szerint
kell eljárni.
Bombariadó intézkedési terv
Szaggatott
csengetés: 2 mp. csengetés, 2 mp.
szünet.
Felelős: a veszély észlelője.
b.) A veszély
észlelője gondoskodik a rendőrség azonnali értesítéséről, riasztásáról a
107-es telefonszám hívásával.
2.
Az intézményben a veszélyt észlelő személy feladata a felsorolt személyek
telefonon történő értesítése.
Az értesítendő személyek névsora:
Karsai Bálint ig. 2942 Nagyigmánd, József A. u. 71. 06-20/460-1890
Olajos Lászlóné ig.h. 2942 Nagyigmánd, Árpád u. 9. 06-34/356-468
Szabóné Németh Erika ig.h. 2942
Nagyigmánd, Zalka M. u. 11. 06-34/356-443
A fent említett jelzés hangjára pánik nélkül, a begyakorolt
rendben kell kivonulni az udvar kijelölt részére, az intézmény helyiségeinek
ajtaját nyitva kell hagyni.
-
A tanítás ideje
alatt a tanulók - az osztálytermeket fegyelmezetten, saját holmijukat
magukhoz véve - a tűzriadókor megszokott módon és útvonalon hagyják el az
iskola épületét.
-
Napközis
foglalkozás, délutáni szakköri foglalkozások időpontjában is a fentiek
szerint történik a kivonulás.
A gyülekezés helye a kézilabdapálya.
4.
Az áramtalanítás és vagyontárgyak mentése TILOS!
Az épület legrövidebb időn belüli
elhagyására kell törekedni, ez rendben, gyorsan történjen.
Meg kell győződni arról, hogy az
épületet mindenki elhagyta-e.
Felelős: Karsai Bálint ig.
5.
Rendfenntartásra kijelölt személyek
Olajos Lászlóné ig.h.
Szabóné Németh Erika ig.h.
Az adott időpontban órát tartó
pedagógusok felügyelnek saját osztályukra.
Feladatuk a gyermekek rendben, gyorsan történő kivonulásának
biztosítása, a felsorakozás után a rend fenntartása.
19.3. A
rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
a)
a fenntartót,
b)
tűz esetén a
tűzoltóságot,
c)
robbantással
történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
d)
személyi sérülés
esetén a mentőket,
e)
egyéb esetekben az
esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket,
ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
19.4. A
bombariadó illetve rendkívüli esemény miatt kiesett tanulmányi idő pótlása:
Ha az előzőekben leírt események miatt egy-egy alkalommal
kettő, vagy annál több tanítási óra elmarad, akkor azokat a tanév vége előtt,
rendkívüli tanítási nap beiktatásával pótolni kell.
A belső ellenőrzési rendszer
átfogja az iskola egész nevelői - oktatói munkáját. A folyamatos ellenőrzés
megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen
túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga
területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért.
Az ellenőrzéshez ellenőrzési
terv készül /lsd. Munkaterv/ ezt kell ütemezni a pedagógiai program és az
éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő
területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. Az
ellenőrzésre előre bejelentett módon, alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés
természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet.
·
segítse elő az
iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást,
·
segítse a szakmai,
gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a
belső rendet, a tulajdon védelmét,
·
segítse a vezetői
intézkedések végrehajtását,
·
járuljon hozzá a
hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodás
javításához.
·
az intézmény
vezetője
·
az
igazgatóhelyettesek
·
a munkaközösség
vezetők
·
az osztályfőnökök
osztályon belül
·
a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős
·
felkérés és
megbízás alapján szakértők
Az ellenőrzést végzők a felelősségi
körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az
igazgatóhelyettesek számára.
·
pedagógiai,
szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése
·
tanórai, tanórán
kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói
produktumok, mérések
·
óraellenőrzés
·
beszámoltatás
·
eredményvizsgálatok,
felmérések
·
időszakos,
állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések
Az iskola
belső ellenőrzési terve az éves munkaterv része.
1.
Kiemelkedő
szaktanári munka
2.
Kiemelkedő nevelői
tevékenység
3.
Osztályfőnöki
munka
4.
Szakmai munka tartalmi
megújítása
5.
Felkészítése
versenyekre
6.
Tehetségfejlesztés,
-gondozás
7.
Szabadidős
tevékenység (színházlátogatások, kirándulások, túrák, klubdélutánok)
8.
Iskolai vagy
magasabb szintű versenyek szervezése, lebonyolítása
9.
Felkészülés ünnepi
műsorokra
10. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása
11. 1. és 8. osztályos osztályfőnöki munka elismerése
12. Iskolai rendezvényeken való aktív részvétel
(gyermeknap, sportnap, versenyek)
13. Szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel
14. Szakkör szervezése, vezetése
15. Bemutató órák tartása
16. Újabb diploma szerzése
17. Pályaválasztási teendők ellátása
18. Tanulók szünidei táboroztatása
19. Iskolarádió, iskolaújság készítésében szerep vállalása
Az
iskolában tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. Az iskola a
körzetébe tartozó gyerekeket köteles felvenni, más körzetbe tartozó gyerek
felvételéről az igazgató dönt.
Más
iskolából érkező tanulót az igazgató akkor köteles átvenni, ha más városból
vagy községből költözött a tanuló az iskola körzetébe, és a fogadó osztály
létszáma illetve az ott tanított nyelv ezt lehetővé teszi. Minden más esetben
az igazgató egyedi elbírálás alapján dönt az átvételről.
Az
intézmény vezetője írásbeli szülői kérésre engedélyezhet magántanulói
státuszt, ha a szülő vállalja gyermeke felkészítését az osztályozó vizsgára.
Ekkor kérheti a szülő, hogy gyermekét mentesítsék a készségtárgyak tanulása
alól. Az engedély megadásához ki kell kérni az osztályfőnök, az adott
osztályban tanító nevelők és a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét.
a)
az elsősök
fogadása,
b)
megemlékezés
október 6-ról,
c)
megemlékezés
október 23-ról,
d)
Mikulás-nap az
intézmény dolgozóinak gyermekei részére, mikulás-nap osztálykeretben,
e)
karácsonyi
ünnepség,
f)
farsangi bál,
g)
március 15-i
ünnepség,
h)
Pápay József
nyelvészeti vetélkedő iskolánk névadója tiszteletére,
i)
anyák napi
megemlékezés osztálykeretben,
j)
gyermeknap,
k)
művészeti
előadások (hangverseny, zeneiskolások, néptáncosok bemutatkozása)
l)
ballagás,
m)
hulladékgyűjtés,
n)
kirándulások,
túrák,
o)
színházlátogatások,
kiállítások megtekintése,
p)
házi tanulmányi
versenyek,
q)
tanév végén a
kiemelkedő munkát végző tanulóknak Pápay-díj adományozása.
1. Jelen
szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület
elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek
egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
Nagyigmánd, 2008.
november 03.
Karsai Bálint
igazgató
1. számú
Pápay József Általános Iskola
könyvtárának
szervezeti és működési szabályzata
I. A könyvtárra vonatkozó adatok:
A könyvtár neve: Pápay József Általános Iskola könyvtára
címe: 2942
Nagyigmánd, József A. u. 34.
telefon: 06-34/356-577
A könyvtár létesítésének időpontja: 1977. szeptember
01.
Érvényes bélyegző:
II. Tárgyi és személyi feltételek
A könyvtári helyiség önálló terem. Nagysága
A könyvek elhelyezése: szabadpolc
A könyvtáros adatai:
neve: Róth Csaba
végzettsége: Tanítóképző Főiskola,
könyvtár szakkollégium
foglalkoztatottság: félállás
III. Az iskolai könyvtár fenntartója,
felügyelete, szakmai irányítása
Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik,
fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó önkormányzatok (Csém, Csép,
Kisigmánd, Nagyigmánd) az iskolai költségvetésben gondoskodnak.
Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az
igazgató látja el, a nevelőtestület és a diákközösség véleményének,
javaslatainak figyelembevételével.
Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató
tevékenységével a területileg illetékes Pedagógiai Intézet segíti.
Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos
szakértői listán szereplő szakember végezheti.
IV. Az iskolai könyvtár feladatai (a 16/1998.MKM.rendelet alapján)
1.
Az iskolai könyvtár alapfeladatai:
-
gyűjteményének
folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre
bocsátása;
-
tájékoztatás
nyújtása dokumentumokról és szolgáltatásokról;
-
tanórai
foglalkozások tartása;
-
egyéni és
csoportos helyben használat biztosítása;
-
könyvtári
dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek
kölcsönzését is.
2.
Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:
-
tanórán kívüli
foglalkozások tartása;
-
számítógépes
informatikai szolgáltatások biztosítása megfelelő tárgyi háttér megléte után;
-
tájékoztatás
nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátó
intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól,
szolgáltatásairól;
-
részvétel a
könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében;
-
közreműködés az
iskolai tartós tankönyvek beszerzésében, nyilvántartásában.
V. Az iskolai könyvtáros feladatai (külön
melléklet - munkaköri leírás)
VI. Könyvtárhasználat szabályai (külön
melléklet - házirend)
VII. Iskolai könyvtár gazdálkodása
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges
pénzügyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A
fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű
tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet
financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár
fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére
bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen.
Az állomány gyarapítására fordítható összeget
folyamatosan kell rendelkezésre bocsátani.
A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásáért,
tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára. Az iskola
gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai
eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár
működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros
feladata.
VIII. Záró rendelkezések
Jelen szabályzat érvénybe lép a mai napon.
Mellékletek:
1. Gyűjtőköri szabályzat
3. Könyvtárhasználati szabályzat (könyvtári házirend)
Az
iskolai könyvtáros munkaköri leírása
A Pápay
József Általános Iskola könyvtárosának a könyvtárral kapcsolatos feladatait
az alábbiakban állapítom meg:
1.
A heti kötelező
munkaideje 20 óra, melyből nyitvatartási idő 10 óra, a könyvtárral összefüggő
egyéb tevékenységek biztosítására 10 óra.
2.
A költségvetésben
biztosított és egyéb forrásokból rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a
gyűjtőköri szabályzat alapján hasznosítja, gyarapítja a könyvtári állományt.
3.
Tervezi és
szervezi a könyvtár-pedagógiai tevékenységet.
4.
Részt vesz a
könyvtárakat érintő döntések előkészítésében (átépítés, bővítés, berendezés
stb.)
5.
A könyvtár
működési dokumentumainak (leltárkönyvek, kölcsönzési nyilvántartások,
beiratkozási napló stb.) naprakész vezetése, a könyvtári irattár kezelése.
6.
Könyvtári
szervezői munka:
-
könyvtárhasználati
tematikában leírt terv megvalósításának kezdeményezése, segítése
-
önálló könyvtári
rendezvény szervezése, könyvtárhasználati vetélkedő
-
könyvtári szakkör
szervezése, vezetése
-
osztályfőnökök,
szaktanárok által szervezett rendezvények segítése
-
munkakapcsolat
kiépítése a községi könyvtárral.
Az
iskolai könyvtár gyűjtőköre
1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők
1.1. Az iskola
és a könyvtár tárgyi és személyi feltételei
1.2. Az
iskola:
-
alapfeladatai
/alapító okiratból/,
-
szerkezete és
profilja: általános iskolai oktatás-nevelés
-
iskolánkban az
oktatás 1-8.évfolyamon történik, az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók
összevont alsó és felső osztályban tanulnak.
-
három napközis
csoportban folyik a délutáni munka.
-
pedagógiai
programjában meghatározott nevelési - oktatási célok:
-
otthonos légkör
megteremtése az iskolában,
-
az iskolában
tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, kézségének kialakítása és
bővítése, valamint a tanulók teljes
személyiségének fejlesztése,
-
a pedagógiai munka
színvonalának magas szinten tartása,
-
folyamatos
részvétel a lakóhely életében
-
a tanuláshoz
szükséges egészséges és szép környezet biztosítása,
-
korszerű
személyiségfejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek
elfogadtatása, átadása,
-
az iskolánkat
befejező tanulók rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel,
képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik az alapműveltségi
vizsgakövetelmények teljesítéséhez.
-
tantárgyi
követelményrendszere,
-
iskolánk
tehetséggondozási és felzárkóztatási programjában az iskolai könyvtárnak elő
kell segíteni a tanulók egyéni tanulását, önképzését. A tanulók a tanítási
napokon a nyitvatartási időben látogathatják a könyvtárat.
1.3. Az
iskolán kívüli források:
-
más könyvtárak
szolgáltatásainak közvetlen igénybe vétele,
-
a könyvtárközi
kölcsönzés,
-
számítógépes hálózaton
elérhető információs források, adatbázisok.
2. Az állományalakítás alapelvei
2.1. Az iskolai
könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel,
ajándék útján is csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek be.
2.2. Az 1998-ban
megjelenő, a NAT teljesítéséhez szükséges taneszköz alapjegyzékben szereplő
dokumentumok beszerzése a legfontosabb.
2.3. Szűkös anyagi
lehetőségek esetén elsősorban a kézikönyvtárt gyarapítjuk.
2.4. Az iskolai
könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek
figyelembevételével kell fejleszteni. (16/1998. MKM rend.)
Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen
tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre
az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van.
(Ld. 16/1998. MKM.rend.)
Főgyűjtőkörbe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó
feladatok megvalósítását segítő dokumentumok.
Mellékgyűjtőkörbe a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek
kielégítését szolgáló dokumentumokat soroljuk. A tananyagon túlmutató
ismeretszerzési igények kielégítését /saját gyűjteményen belül/ csak
részlegesen tudja vállalni.
3.1.
Főgyűjtőkör területei:
Könyvek
-
Az oktatáshoz
szükséges ill. a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és
szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei,
történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak,
atlaszok, törvénytárak, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a
könyvtári munka szakmai, módszertani segédletei.
-
Iskolai tantervek,
tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok.
-
Pályaválasztási
útmutatók.
-
Munkaeszközként
felhasználható ismeretközlő irodalom.
-
Házi és ajánlott
olvasmányok.
-
Szépirodalmi
gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények.
-
Iskolai ünnepélyek
megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz
szükséges dokumentumok.
-
Helytörténeti
kiadványok.
-
Az iskola
történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok.
-
A pedagógusok ön-
és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő pedagógiai
szakirodalom és határtudományai.
Periodikum
-
Pedagógiai
folyóiratok.
-
Módszertani
folyóiratok.
-
Könyvtáros szakmai
folyóirat/ok/.
-
Az idegen
nyelv/ek/ oktatását segítő periodikák
-
A tananyaghoz
kapcsolódó, rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok.
-
Gyermek és
ifjúsági lapok.
Kéziratok
-
Pályamunkák
AV
információhordozók
-
Az érvényes
taneszköz alapjegyzékben szereplő AV dokumentumok, a helyi tanterv
oktatásához szükséges AV dokumentumok. (Szoftverek is!)
3.2. A mellékgyűjtőkör területei:
A
nyomtatott és az AV dokumentumokra kiterjesztve:
-
Az iskola tanulói korcsoportjával
foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom.
-
Az iskoláskor
előtti képzés problémáival foglalkozó művek.
-
A tanult
tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást
kielégítő dokumentumok.
-
A tanítási órákhoz
közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók.
-
Az egyéni
művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom.
3.3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből
kizárt dokumentumok
-
Egyetemi és
főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók.
-
Irodalmi,
esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató, szabadidős
olvasmányok.
-
Áltudományos
művek.
-
Értéktelen, csak
szórakoztató AV dokumentumok.
4. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege
4.1. A
gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok:
Írásos,
nyomtatott és kézírásos dokumentumtípusok:
-
könyv
-
tankönyv,
módszertani segédanyag
-
periodikum:
napilap, hetilap, folyóirat
-
kisnyomtatvány,
brosúra
-
kotta
-
kéziratok: pl.
pályamunkák
Auditív
dokumentumok
-
CD
AV
dokumentumok
-
videofilm
Egyéb
információhordozók
-
szoftverek, CD-ROM
4.2. A gyűjtés szintje és mélysége:
Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, azaz
teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti.
Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a
tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes
legyen.
Az általános iskolai könyvtárak gyűjtési területe
alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed.
Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók,
költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények élveznek elsőbbséget.
4.3. Nyelvi elhatárolás:
Az iskolában tanított nyelv/ek/ oktatásához
felhasználható idegen nyelvű nyelvi segédletek, a nyelvtudás szintjének
megfelelő válogatott gyermekirodalom.
5. Részletes gyűjtési szabályok
5.1. Ismeretközlő irodalom gyűjtése /ált.
iskolában/:
Teljességgel
kell gyűjteni az alapvizsga követelményének megfeleltetett alap- és
középszintű irodalmat.
Biztosítani
kell a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a
munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy
tanulócsoportnyi példányszám.
Ismeretközlő irodalom
|
A gyűjtés terjedelme és szintje |
A gyűjtés mélysége |
|
Kis-, közép- és nagyméretű alap- és
középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák |
- teljességgel |
|
A tudományok, a kultúra, a hazai és
az egyetemes művelődéstörténet - kis-, közép- és nagyméretű alapszintű
elméleti és történeti összefoglalói - kis-, közép- és nagyméretű
középszintű elméleti és történeti összefoglalói |
- teljességgel - teljességre törekvően |
|
A tananyaghoz közvetlenül
kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató - kis-, közép- és nagyméretű
alapszintű szakirányú segédkönyvek - kis-, közép- és nagyméretű
középszintű szakirányú segédkönyvek |
- teljességgel - válogatva |
|
A tantárgyak (szaktudományok) - alapszintű elméleti és történeti
összefoglalói - középszintű elméleti és történeti
összefoglalói |
- teljesség igényével - válogatva |
|
Munkáltató eszközként használatos
művek - alapszintű ismeretközlő irodalom - középszintű ismeretközlő irodalom |
- kiemelten, teljességgel - válogatva |
|
A tanult tantárgyakban való
elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és
középszintű ismeretközlő irodalom |
- erős válogatással |
|
Érvényben lévő általános iskolai
tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok |
- teljességgel |
|
Pályaválasztási útmutatók, felvételi
követelményeket tartalmazó kiadványok |
- teljességre törekvően |
|
Budapestre ill. az adott kerületre
vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok |
- válogatva |
|
Az iskolatörténettel, az iskola életével,
névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok |
- teljességgel |
5.2. Szépirodalom gyűjtése:
Teljességgel
kell gyűjteni az alapvizsga (és az érettségi vizsga) követelményrendszerének megfeleltetett
a mikrotantervben meghatározott: antológiákat, házi és ajánlott
olvasmányokat, népköltészeti irodalmat, nemzeti antológiákat, a nevelési
program megvalósításához szükséges alkotásokat.
Szépirodalom
|
A gyűjtés terjedelme és szintje |
A gyűjtés mélysége |
|
Átfogó lírai, prózai és drámai
antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására. |
- a teljesség igényével |
|
Az általános iskola tananyagának
megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok. |
- kiemelten, a teljesség igényével |
|
A tananyag által meghatározott
klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei. |
- teljességgel |
|
A tananyag által meghatározott
klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve. |
- teljességgel |
|
A magyar és külföldi népköltészetet
és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek |
- teljességre törekvően |
|
A nemzetek irodalmát bemutató
klasszikus és modern antológiák |
- válogatással |
|
A kiemelkedő, de a tananyagban nem
szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei |
- erős válogatással |
|
Tematikus antológiák |
- válogatva |
|
Regényes életrajzok, történelmi
regények |
- erős válogatással |
|
Gyermek- és ifjúsági regények,
elbeszélés- és verses kötetek |
- válogatással |
|
Az iskolában tanított nyelvek
oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom |
- erős válogatással |
|
A nemzetiségi tanulók anyanyelvi
művelődését, oktatását segítő szép-, gyermek- és ifjúsági irodalom |
- a magyar nyelvű szépirodalmi művekre
vonatkozó szempontok szerint |
5.3. Pedagógiai irodalom gyűjtése:
-
pedagógiai és
pszichológiai lexikonok, enciklopédiák
-
fogalomgyűjtemények,
szótárak
-
pedagógiai,
pszichológiai és szociológiai összefoglalók, dokumentumgyűjtemények,
-
a pedagógiai
programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához
szükséges szakirodalmak
-
a tehetséggondozás
és a felzárkóztatás módszertani irodalma, a műveltségterületek módszertani
segédkönyvei, segédletei
-
a tanításon kívüli
foglalkozások dokumentumai
-
az iskolával
kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények
-
oktatási
intézmények tájékoztatói, pályaválasztási útmutatók
-
általános
pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok
-
az iskola
történetéről, névadójáról szóló dokumentumok (különgyűjtemény is lehet).
5.4. Könyvtári szakirodalom gyűjtése:
Kiemelten
gyűjteni:
-
az
iskolafokozatnak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi- és
segédkönyveket
-
könyvtárügyi
jogszabályokat, irányelveket
-
könyvtárhasználattan
módszertani segédleteit
-
iskolai
könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket.
Válogatva
gyűjteni:
-
módszertani
folyóiratok
-
első fokú
általános bibliográfiákat, a fontosabb másodfokú bibliográfiákat, valamint
szak- és tantárgyi bibliográfiákat
-
a könyvtári feldolgozó
munka segédleteit.
5.5. Hivatali segédkönyvtár:
Gyűjteni
kell az iskola: irányításához, igazgatásához,
gazdálkodásához, ügyviteléhez, munkaügyéhez szükséges
legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket és folyóiratokat.
5.6. Kéziratok:
-
az iskola
pedagógiai dokumentációi
-
pályázati munkák
(tanári, tanulói)
-
iskolai
rendezvények forgatókönyvei
-
iskolai újság és
rádió dokumentációi.
5.7. Periodika gyűjtemény:
Lásd.
3.1.
5.8. Kottagyűjtemény:
Az
ének-zenei oktatáshoz, az énekkari munkához kapcsolódó énekes és hangszeres
zeneművek kottái.
5.9. Audiovizuális gyűjtemény:
Lásd.
3.1
Anyanyelv és irodalom:
általános-
és szaklexikonok, enciklopédiák,
irodalomtörténeti
összefoglalók,
közmondások
gyűjteménye,
adattárak,
nyelvtani
kézikönyvek,
szótárak:
etimológiai, értelmező,
helyesírási,
szinonima,
nyelvtani
összefoglalók,
nyelvművelő
segédkönyvek,
nyelvtani
gyakorlókönyvek,
kifejezés-gyűjtemények,
nyelvi
játékok,
verselemzési
gyűjtemények,
vers-,
mese- és népköltészeti antológiák,
szemelvénygyűjtemények,
színháztörténet,
írás-,
könyv és könyvtártörténet,
szépirodalmi
alapművek (magyar, egyetemes)
kötelező
és ajánlott olvasmányok,
sorozatok,
módszertani
segédletek,
gyermekfolyóiratok,
AV
dokumentumok
Idegen nyelv/ek/:
szótárak,
kifejezés-gyűjtemények,
nyelvkönyvek,
tesztek,
módszertani
segédletek,
a
tanult nyelv kultúrkörébe tartozó fontosabb antológiák,
szemelvény-gyűjtemények,
AV
dokumentumok.
Matematika:
matematikai:
- lexikonok, enciklopédiák,
összefoglalók,
képlet-
és feladatgyűjtemények,
gyakorlókönyvek
fejtörők,
rejtvények
matematika
történet,
adattárak,
módszertani
segédletek,
statisztikai
zsebkönyvek,
szoftverek,
multimédia
Ember és társadalom:
lexikonok,
enciklopédiák,
adattárak,
kronológiák,
atlaszok,
forrás-
és szemelvénygyűjtemények,
módszertani
segédletek,
napilap,
folyóiratok,
fogalomtárak,
monográfiák,
felvilágosító,
tanácsadó, mentálhigiéniás szakkönyvek,
ismeretterjesztő
művek,
AV dokumentumok.
Ember és természet:
lexikonok,
enciklopédiák,
összefoglalók,
atlaszok,
feladatgyűjtemények,
állat-,
növény-, ásvány-, stb. határozók,
földrajzi,
biológiai albumok,
természettudományos
folyóiratok,
fizikai,
kémiai képlet és feladat-gyűjtemények,
fizika
és a kémia története
módszertani
segédletek,
természettudományi
ismeretterjesztő könyvek,
AV
dokumentumok.
Földünk és környezetünk:
természettudományos:
-
lexikonok,
enciklopédiák,
-
összefoglalók,
-
atlaszok,
-
albumok,
-
folyóiratok,
-
adattárak,
-
évkönyvek
módszertani
segédletek,
AV
dokumentumok
Művészetek:
zenei-,
film-, színházi-, művészeti lexikonok, enciklopédiák,
összefoglalók,
művészettörténet,
opera-
és hangversenykalauzok,
kottás-
és dalosgyűjtemények,
albumok,
AV
dokumentumok, auditív dokumentumok (kiemelten!),
olvasógyakorlatok,
módszertani
segédletek,
szakfolyóiratok.
Informatika:
könyv-
és könyvtártörténeti dokumentumok,
lexikonok,
oktatókönyvek,
játékprogramok,
feladatgyűjtemények,
gyakorlókönyvek,
adatbázisok,
szakfolyóiratok,
szoftverek.
Életvitel és gyakorlati ismeretek:
technikai
lexikonok, szótárak,
összefoglalók,
technikatörténet,
szakkönyvek,
háztartási
mindentudók,
pályaválasztási
útmutatók, tanácsadók,
AV
dokumentumok,
munkavédelmi
és KRESZ kiadványok,
ismeretközlő
sorozatok
szakfolyóiratok,
módszertani
segédletek.
Testnevelés és sport:
sportlexikonok,
enciklopédiák,
összefoglalók,
szabálykönyvek,
módszertani
segédletek.
A
Pápay József Általános Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata
I. A könyvtár használóinak köre
A könyvtárat és szolgáltatásait az iskola pedagógusai,
tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják, igény esetén más
intézmények pedagógusai és tanulói is kölcsönözhetnek. A könyvtár és
szolgáltatásai beiratkozás után vehetők igénybe, a könyvtári tagság ingyenes.
A beiratkozás tanév elején történik és egy tanévre szól.
II. A könyvtár szolgáltatásai:
A könyvtár nyitvatartási ideje alatt a szolgáltatások
korlátozások nélkül igénybe vehetők. A könyvtárból könyvet és egyéb
dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.
Kölcsönzés:
A tanulók egyszerre 2 kötet könyvet kölcsönözhetnek, a
kölcsönzési idő (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek
kivételével) 3 hét. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által
használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára 1-1
tanévre kölcsönöz.
Tanév végéig minden könyvet vissza kell hozni, nyáron a
kölcsönzés szünetel.
Pedagógusoknál a kölcsönzési idő és a kölcsönözhető
kötetek száma nincs korlátozva, de tanév végén minden könyvtári dokumentumot
vissza kell hozni a könyvtárba.
Az elveszett vagy megrongálódott könyv aktuális
beszerzési árát meg kell térítenie az
olvasónak.
Az olvasó köteles rendezni tartozásait az iskolával
történő jogviszony megszűnése előtt.
Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el:
szaktantermekben, tanári szobában, igazgatóiban.
A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév
végén adják vissza a megbízott tanárok, akik az átvett dokumentumokért anyagi
felelősséggel tartoznak.
Helybenhasználat:
Egyéni és csoportos helybenhasználat a könyvtár
nyitvatartási ideje alatt.
Csak helyben használható dokumentumok:
- kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, audiovizuális
információhordozók.
A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok
egy-egy tanítási órára kölcsönözhetik ki.
Tájékoztatás:
Információszolgáltatás a könyvtár dokumentumai alapján
a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő problémák megoldásához.
Tanórák és egyéb csoportos foglalkozások
tartása:
A
könyvtári órák és foglalkozások várható időpontját, témáját, igényelt
szolgáltatások körét egyeztetni kell a könyvtáros tanárral.
Könyvtári rendezvények szervezése
Könyvtárközi kölcsönzés:
A
saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket a könyvtár könyvtárközi kölcsönzés
útján elégíti ki.
III. A könyvtár nyitvatartási ideje:
Az
iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az
iskolai szünidőben zárva tart.
Heti
nyitvatartási idő: 11 óra
2. számú melléklet
Adatvédelmi szabályzat
A nagyigmándi Pápay
József Általános Iskola adatszolgáltatási kötelezettségét a mindenkor
érvényben levő jogszabályok határozzák meg. A statisztikai adatgyűjtést a
felügyeleti szervek vagy a fenntartó szerv rendelheti el.
·
A dolgozók és
tanulók személyi adatai bizalmasan kezelendők.
·
Hivatali –
intézményi titoknak minősülnek a tanulók egészségügyi, értelmi állapotára és
családok helyzetére vonatkozó adatok, továbbá az intézmény dolgozóinak
személyi ügyei.
·
Az iskoláról
tájékoztatás az igazgató hozzájárulásával adható.