PÁPAY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

NAGYIGMÁND

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. Bevezető

1.               A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai

a)  A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, az oktatásban érdekeltek alapvető jogait és kötelezettségeit.

b) A szervezeti és működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott és kialakított cél- és feladatrendszereket, tevékenységeket, a csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza, szabályozza.

c)  Az SZMSZ-ben foglaltak megtartása a közalkalmazottakra kötelező és kihat a tanulókra, szülőkre is. Előírásai az intézménnyel kapcsolatban állók esetén jogszabályként funkcionálnak.

A Szervezeti és Működési Szabályzat  a következő hatályos törvények alapján készült:

1993. évi LXXIX. törvény:

A közoktatásról

1992. évi XXII. törvény:      

A munka törvénykönyve

1992. évi XXXIII. törvény:

A közalkalmazottak jogállásáról

2001. évi XXXVII. törvény

A tankönyvpiac rendjéről

1997. évi XXXI. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők:

138/1992. évi (X.8.) Korm. rendelet:

A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben,

11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet:

A nevelési-oktatási intézmények működéséről,

217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet:

Az államháztartás működési rendjéről,

37/2001. (X.12) OM rendelet:

A katasztrófák elleni védekezésről,

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet:

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet:

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet:

Az iskola-egészségügyi ellátásról

2.               A Pápay József  Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és jóváhagyása

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete a 2008. október 03-i ülésén megtárgyalta és elfogadta.

                  Babosné Horváth Veronika                                   Nagyné Telekes Andrea

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

                        Páliné Balogh Ildikó                                            Nagy Éva Valéria

Az Iskolaszék képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

                     Fülöpné Czunyi Andrea                                      Somogyiné Zeke Tünde

Nagyigmánd, 2008. október 13.

A Pápay József Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. november 12-én tartott ülésén jóváhagyta

Nagyigmánd, 2008. november 12.

                                                                                                   Szijj Ferencné

                                                                                                    polgármester

3.               A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a)  A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi tanulója, közalkalmazottja számára.

b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartói jóváhagyást követő hónap 1. napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény 1998. február 11-én hatályba lépett szervezeti és működési szabályzata.

4.               A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága

A pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben, az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazottak nyilvánosak, azt minden érintett (tanulók, szülők, valamint az iskola alkalmazottai) tanulmányozhatja.

Ezen dokumentumok teljes terjedelmükben hozzáférhetők:

az iskola könyvtárában,

az iskola igazgatójánál,

az iskola igazgatóhelyetteseinél,

http://web.axelero.hu/papayisk/ weblapon

valamint még azokon a helyeken, amit az adott dokumentum megfogalmaz.

Ha a dokumentumokban leírtakhoz az érdeklődőknek további információkra van szüksége, akkor az intézmény vezetője, vagy helyettesei egyeztetett időpontban készséggel állnak rendelkezésére.

II. Az intézmény általános jellemzői

1.           Az intézmény jellemzői, jogállása, képviselete

a)  Az intézmény neve:          Pápay József Általános Iskola

b) Székhelye:                         2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

c)  Típusa:                              általános iskola

d) Alaptevékenysége:           

-     tanköteles korú gyermekek alapfokú nevelése és oktatása

-     igény szerint iskolaotthoni vagy napközi otthonos ellátás

-     szervezett intézményi étkeztetés és munkahelyi vendéglátás

-     sajátos nevelési igényű gyermekek – más tanulókkal együtt – külön összevont osztályokban történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles korig.

-     fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás

-     diáksporttal kapcsolatos feladatok

-     iskolai könyvtári tevékenység

-     gyógytestnevelési feladatok ellátása

-     integrációs nevelés

e)  Az évfolyamok száma:     az intézményben 8 évfolyamon végzik az alaptevékenységet

f)  OM azonosítója:               031897

g) Alapító szerv:                    Nagyigmánd Nagyközség Képviselő-testülete, Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Csép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Kisigmánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

    Alapítás dátuma:              1991. december 18.

h) Fenntartó, felügyeleti szerv:   Nagyigmánd Nagyközség Képviselő-testülete, Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Csép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Kisigmánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

i)   Jogállása és képviselője:    jogi személy, képviselője az intézmény igazgatója

Az iskola közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az iskolaigazgató gyakorolja. Az iskolaigazgató felett a kinevezés, felmentés jogát és a fegyelmi jogkört a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei, az egyéb munkáltatói jogköröket Nagyigmánd Nagyközség Polgármestere gyakorolja.

j)   Gazdálkodási jogkör:        önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek gazdálkodási és pénzügyi feladatai és jogai az alábbiak:

-     önálló bérgazdálkodás

-     szakmai működési és fenntartási jellegű előirányzatokkal kapcsolatos teljes jogkörű gazdálkodás

-     az étkeztetés szervezése, biztosítása

-     térítési díjak beszedése, készpénzkezelés

-     ellátja a részben önállóan gazdálkodó Napközi Otthonos Óvoda gazdálkodási feladatait.

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

Az intézményi gazdálkodás forrásai: állami normatívák, önkormányzati kiegészítések, az intézmény saját bevételei, átvett pénzeszközök.

k) Számlaszáma és megnevezése: számlaszám: 63200054-15502292

                                             Pannon Takarékszövetkezet

l)   Működési területe:            Nagyigmánd

m) Az iskola alapító okirata: Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 30/2007. (IV.18.)

n) Kiadványozási jog:           Az iskola igazgatóját és helyetteseit illeti meg. A gazdasági vezetőt az iskola gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében.

o) Az intézmény bélyegzőinek lenyomata:

IGAZGATÓI IRODA

1 db iktatóbélyegző

Pápay József Általános Iskola

Nagyigmánd

Érkezett:

Ikt.sz.:                             Előadó:

IGAZGATÓHELYETTESI IRODA

1 db körbélyegző

Pápay József Általános Iskola

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

1 db hosszú bélyegző

Pápay József Általános Iskola

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

GAZDASÁGI IRODA

1 db körbélyegző

Pápay József Általános Iskola

Gazdálkodó Szervezete

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

Adószám: 15385578-2-11

Szlasz.: 63200054-15502292

Tel.: 356-577

1 db hosszú bélyegző

Pápay József Általános Iskola

Gazdálkodó Szervezete

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

Adószám: 15385578-2-11

Szlasz.: 63200054-15502292

ÉLELMEZÉSVEZETŐ

1 db hosszú bélyegző

Pápay József Általános Iskola

Napközi Otthon

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

Adószám: 15385578-2-11

Szlasz.: 63200054-15502292

KÖNYVTÁR

1 db hosszú bélyegző

Pápay József Általános Iskola Könyvtára

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

1 db ovális bélyegző

Pápay József Általános Iskola Könyvtára

Nagyigmánd

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

1 db hosszú bélyegző

Pápay József Általános Iskola Diákönkormányzata

2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

Használói jogkör: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár, élelmezésvezető, könyvtáros, DÖK vezető

2. Az iskola képzési célja

A Pápay József Általános Iskola pedagógiai céljait évtizedek óta az általános műveltséget megalapozó nevelési - oktatási tevékenység körében fogalmazza meg. Terveit az iskola pedagógiai programjában határozta meg, melyet a fenntartó elfogadott.

Iskolánk célja egyrészt, hogy tanulói számára tudásban és magatartásban szilárd alapokat teremtsen, másrészt tanulóit felkészítse megalapozott tudásuk és ismereteik alapján képességeiknek megfelelő középiskolába való bejutásra.

Iskolánk az együttműködés pedagógiájára épít a pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal egyaránt.

3. Az iskola általános jellemzői

3.1.      Az iskola alaptevékenysége

-     tanköteles korú gyermekek alapfokú nevelése és oktatása

-     igény szerint iskolaotthoni vagy napközi otthonos ellátás

-     szervezett intézményi étkeztetés és munkahelyi vendéglátás

-     sajátos nevelési igényű gyermekek – más tanulókkal együtt – külön összevont osztályokban történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles korig.

-     fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás

-     diáksporttal kapcsolatos feladatok

-     iskolai könyvtári tevékenység

-     gyógytestnevelési feladatok ellátása

-     integrációs nevelés

3.2.      Az iskola képzési szerkezete

3.2.1.   Belső szervezeti tagozódás

a)  1-4. osztályban az oktató-nevelő munkát tanítói végzettségű pedagógusok látják el. Az idegen nyelvet nyelvtanár oktatja. A feladat ellátásába a mindenkori pedagógus asszisztens bevonható. Az oktatás egész napos formában is szervezhető.

A bevezető és kezdő szakasz általános feladata: írni, olvasni, számolni, tanulni megtanítani a tanulókat. Megismertetni velük az életkoruknak megfelelő magatartási normákat és ezeket gyakoroltatni.

b) Intézményünkben 5. osztályban indul a szaktantermi oktatás, így 5-8. osztályig a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítésű tanítói végzettségű pedagógusok oktatnak.

Az alapozó és fejlesztő szakasz általános feladata: a tanulókat megtanítani tanulni, a jó képességű tanulók orientálása az intézmény szakmai programjának megfelelően, tehetséggondozás, a lassabban haladók felzárkóztatása, az életkornak megfelelő magatartási formák szokássá fejlesztése, a pályaalkalmasság felmérése után pályára irányítás.

Az alapfokú oktatás részletes feladatait az ismeret és képességfejlesztésre a helyi tanterv, a magatartási, viselkedési normákra vonatkozóan a nevelési program tartalmazza.

4. Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok

4.1.      A szervezeti és működési szabályzat és mellékletei

4.2.      Alapító okirat

4.3.      Pedagógiai Program

4.4.      Házirend

4.5.      Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

4.6.      Az intézmény hatékony működéséhez szükséges további szabályzatok:

a)      éves munkaterv

b)     munkaköri leírások gyűjteménye

c)      diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

d)     az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

e)      továbbképzési program és beiskolázási terv

f)      tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat

g)     bélyegző nyilvántartás

h)     pénzkezelési szabályzat

i)       leltározási szabályzat

 

A II. fejezet 4.1-4.5 pontjában felsorolt szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.

III. Az iskola szervezeti felépítése, a munkamegosztás szerinti feladatok

1. Az iskola vezetése

1.1       Az intézmény felelős vezetője az igazgató

1.1.1.      Az igazgató felelős az iskola oktató-nevelő munkájának színvonaláért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, képviseli az iskolát, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az iskola más alkalmazottjának átadhatja.

Az Iskola igazgatója az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogköreit a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

1.1.2.      Az igazgató feladatkörébe tartozik

a)     a nevelőtestület vezetése,

b)     a nevelői és oktatói munka irányítása és ellenőrzése,

c)     a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

d)    a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

e)     a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Munkaközösséggel, Iskolaszékkel és a diákönkormányzattal való együttműködés,

f)      a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

2. Az iskola szervezete

2.1.      Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:

·               igazgatóhelyettesek

·               gazdasági vezető

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.

Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segíti.

Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.

Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik.

Az igazgatót tartós akadályoztatása esetén a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgatóság rendszeresen (hetente) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

2.2.      Az iskola vezetősége

Az iskola vezetőségének a tagjai:

-     igazgató

-     igazgatóhelyettesek és gazdasági vezető

-     szakmai munkaközösségek vezetői

-     diákönkormányzat vezetője

-     a közalkalmazotti tanács elnöke

 

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.

Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról.

A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

3. Az intézmény szervezeti vázrajza

4. A nevelőtestület

Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagjai valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazott, a gazdasági vezető és a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazottak.

4.1.      A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a)      a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

b)     a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

c)      a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása,

d)     a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

e)      a házirend elfogadása,

f)      a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

g)     a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,

h)     a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

i)       az igazgatói, vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,

j)       jogszabályban meghatározott más ügyek.

4.2.      A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet

a)      az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b)     a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

c)      az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

d)     az igazgatóhelyettesek megbízása előtt illetve a megbízás visszavonása előtt,

e)      a költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében.

4.3.      A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor. A nevelőtestület minősített szótöbbséget igénylő döntéseinél akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada jelen van. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen  arányban  jelenlevők 51%-a elfogadta az előterjesztést.

4.4.      A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkört nem ruház át.

5. A szakmai munkaközösségek

A szakmai munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés módszertani feladatainak kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez.

5.1.      Alaptevékenységük:

a)      az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása,

b)     a tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek megszervezése, iskolai és iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek megszervezése,

c)      a szakmai követelményrendszer kidolgozása,

d)     a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kísérése, "bevezetése", szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése.

5.2.      Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek:

a)     1-4. osztályok alsós munkaközössége

b)     5-8. osztályok felsős munkaközössége

A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség – vezető irányítja, akinek megbízása egy tanévre szól, de az többször meghosszabbítható.

5.3.      A munkaközösség vezetőjének feladata:

a)     összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,

b)     irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért,

c)     módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató-tanórákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,

d)    képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, ismerteti az igazgató döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról,

e)     összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére.

6. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak (esetmegbeszélés, rendhagyó programszervezés) megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

7. A pedagógusok

7.1.      A pedagógust a munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a)     a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza,

b)     részt vegyen a szakmai munkaközösségek tankönyvkiválasztó tevékenységében /helyi tanterv, pénzügyi vonzatok figyelembevételével/,

c)     a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,

d)    irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,

e)     minősítse a tanulók teljesítményét,

f)      hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

g)     gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

h)     szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,

i)       személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák.

7.2.      Az iskolában a munkaidő kötelező órából, valamint a nevelői, illetve a nevelői-oktatói munkával vagy tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához (Ktv. 1sz. mell. II. (9.) pontja) szükséges időből áll.

7.3.      A pedagógusok munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összehasonlításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén  /illetve a tanítási munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén/ megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradás esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy  helyettesítéséről intézkedhessen.  A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit /óravázlatait/ az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni.

7.4.      Pedagógusi munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni:

a)     a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása, nevelése,

b)     nevelő-oktató munkájához tantervi programot készít,

c)     nevelői és oktatói tevékenysége körében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni,

d)    nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, fogyatékosságát, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő felzárkóztatását,

e)     a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni és ezek elsajátításáról meggyőződni,

f)      közreműködni a gyermekvédelmi feladatok ellátásában,

g)     a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani,

h)     a szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztatni,

i)       a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni.

IV. Az intézményi közösségek, valamint
a kapcsolattartás formái és rendje

1. Az alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestülete és az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozója.

2. A szülők

Szóbeli tájékoztatása:

Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart.

Csoportos tájékoztatás formája a szülői értekezlet, amely lehet iskolai szintű összevont /évi 1 alkalom/ és osztály szülői /évi 2-3 alkalom/.

Osztályszülői értekezletek mellett rendkívüli szülői értekezlet is tartható, ha az igazgató, vagy az osztályfőnök vagy az osztályban tanító nevelők közül legalább 2, vagy a szülők egyharmada ezt indokoltnak tartja.

Egyéni tájékoztatást évente kétszer a fogadóórán adnak az intézmény pedagógusai, melyek időpontja az iskola éves munkatervében meghatározott. A pedagógus a fogadóórára a tanulmányi, magatartási problémákkal rendelkező tanulók szüleit írásban is behívhatja.

Mind a szülők, mind a pedagógusok időpont egyeztetés útján kérhetnek egymástól a fentebb említetteken kívül is tájékoztatást a tanulóval kapcsolatos megbeszélnivalókra.

Írásbeli tájékoztatás:

Az iskola rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrzőben.

Írásban értesítjük a szülőt a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, az iskolai élet eseményeiről, aktualitásokról.

Ha a tanuló munkáját érdemjeggyel értékeljük, köteles a tanuló /5-8.osztályos/ az ellenőrzőjébe ezt az óra végén dátum és téma megjelöléssel beírni /az 1-4. osztályos tanulóknál ezt a nevelők végzik/ és a nevelővel aláíratni. Az érdemjegyet a tanóra végéig az ellenőrzőbe és a naplóba is be kell írni.

Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, ha szükséges, az ellenőrzőben pótolja a hiányt.

Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásáról.

Szülők közössége szervezhető osztályszinten, amelyek segítik az osztályok tanórán kívüli munkáját, részt vesznek a diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában.

Az osztályokban a szülők közösségének működését az osztályfőnök segíti.

A nevelőtestület és a szülők közössége a tanulók érdekében szóértő együttműködésre törekszik. Kapcsolatuk a szükséges mértékben diszkrét, együttműködésük alapja a munkamegosztás az egyes iskolai rendezvényeken és az iskolai munka különböző területein /kirándulás, szakkör, szülők iskolája, stb./. Tevékenységük elsősorban osztálykeretben történik.

A szülők közössége egyetértési jogot gyakorol a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő plusz feladat elhatározásában.

A szülők közössége által delegált tagokból áll össze a Szülői Munkaközösség.

 

A Szülői Munkaközösség

A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre.

Az iskola gondoskodik a Szülői Munkaközösség működésének feltételeiről.

A Szülői Munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

A Szülői Munkaközösség az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait képviselőjén keresztül az intézményvezetőhöz juttatja el.

A Szülői Munkaközösség kérésére az intézmény vezetője vagy megbízott képviselője részt vesz a Szülői Munkaközösség megbeszélésén.

A Szülői Munkaközösség igazgatóhoz eljuttatott véleményeit, kéréseit, jegyzőkönyveit az iskola irattározási rendjének megfelelően iktatni kell.

3. Az Iskolaszék

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására Iskolaszék alakul. Az Iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának képviselőiből áll.

Javaslattételi és véleményezési jogot gyakorol a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadásakor.

4. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén- mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

5. A diákönkormányzat

a)     A diákönkormányzat a vezetőjén és a munkájukat segítő nevelőn keresztül tartja a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.

b)     Meghívásuk esetén az intézmény vezetője részt vesz a DÖK megbeszélésén.

c)     Bevételeik és támogatóik által adományozott értékek illetve természetbeni ajándékok felhasználásáról szabadon döntenek.

d)    Az intézmény helyiségeit térítésmentesen, rendeltetésüknek megfelelően, az oktatás zavartalanságát biztosítva használhatják, de erre engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérniük.

6. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus koordinálja a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák.

A kapcsolattartás módjai:

a)     személyes kapcsolattartás

b)     telefon

c)     levelezés

d)    közös értekezletek

e)     továbbképzések

7. A külső kapcsolattartás általános formái és rendje

A kapcsolattartás módjai:

-     személyes kapcsolattartás

-     telefon

-     levelezés

Munkakapcsolataink:

Kapcsolattartó:

Óvodával /nyílt napok, bemutató órák, szülői ért. stb. cél: beiskolázás/

Igazgató, helyettesei, munkaközösség vez., osztályfőnökök

Középiskolákkal, szakközépiskolákkal /szülői ért., nyílt nap/

igazgató és helyettesei, pályaválasztási fel.

Iskolaorvossal, iskolafogászattal, védőnővel

igazgató és helyettesei

Művelődési Házzal és Könyvtárral, az egyházakkal

Igazgató, helyettesei, iskolai könyvtáros, osztályfőnökök

Pedagógiai Szakszolgálattal – Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Igazgató, helyettesei és a gyermekvédelmi f.

Gyermekjóléti Szolgálat

Igazgató, helyettesei és a gyermekvédelmi f.

Gyámügyi előadóval (Önkormányzat)

Gyermekvédelmi f.

V. Az intézmény működési rendje

 

1. A tanév helyi rendje

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi idejét és a tanítási szünetek rendjét az Oktatási Minisztérium minden évben külön rendeletben szabályozza.

A szorgalmi idő az első tanítási nap évnyitójával kezdődik és az évzáró ünnepséggel fejeződik be.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervében. A tanév első munkaértekezletén a nevelőtestület az egész éves munkáról elvi döntést hoz, majd a részletes munkaterv kidolgozása után szeptember hónapban fogadja el az érvényes munkatervet.

2. Az intézmény tanulóinak munkarendje

a)     Az intézményi házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását.

b)     A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

c)     A tanév helyi rendjét, a házirend és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

d)    Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban készült heti órarend alapján folyik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.

e)     A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik.

f)      A kötelező tanítási órák délelőtt vannak. Az iskolaotthonos formában tanulók számára a kötelező tanítási órák délelőtti és délutáni időszakban oszlanak meg. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

g)     A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.

h)     Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, a csengetési rend a Házirendben feltüntetettek szerint.

i)       Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok és diákok felügyelik.

j)       A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Tanórán kívüli foglalkozásnak minősül: szakkör, énekkar, sportkör, felzárkóztató foglalkozás, tehetségfejlesztő foglalkozás, továbbtanulásra előkészítő foglalkozás.

k)     Az iskola a hitoktatókkal egyeztetve valamennyi felekezet számára biztosítja a hittanórák megtartását.

l)       A kötelező orvosi vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon lehet szervezni.

3. Az intézményben tartózkodás rendje

a)     Az iskola szorgalmi időben reggel negyed 8 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, 16 óra 30 percig, illetve az egyéb programok befejezéséig tart nyitva. Reggel 715-745 óráig az iskola aulájában és az alsó folyosón várakoznak.

b)     Az iskolát szombaton és vasárnap - ha nincs rendezvény - zárva kell tartani.

c)     A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, eseti kérelmek alapján.

d)    A tanítási órákat a szülők a nyílt napok alkalmával, illetve 1 napos előre bejelentési kötelezettséggel látogathatják. Ilyenkor a tanóra kezdete előtt legalább 5 perccel jelentkeznie kell az órát tartó nevelőnél. A látogatott óra alkalmával az óra menetét nem zavarhatja.

Az órán tapasztaltakról alkotott véleményét, kérdéseit a tanítás befejeztével beszélheti meg az órát tartó nevelővel.

e)     A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt - a ügyeleti szolgálatot ellátók adnak engedélyt és útbaigazítást, szükség esetén kíséretet ügyeik intézéséhez.

f)      A szülők érkezéskor gyermeküket a földszinti aulába kísérik, illetve a tanítás végeztével ott várják meg. Innentől a tanuló önállóan közlekedik az épületben.

g)     Ha a szülő pedagógussal kíván beszélni, az ügyeletes tanulóknak kell ezt jeleznie, aki vagy lehívja a nevelőt, vagy felkíséri a szülőt a nevelőhöz, illetve a nevelői szoba előtti várakozóba.

h)     Az iskola udvarát, a sportudvart és az ott elhelyezett eszközöket rendeltetésüknek megfelelően, az iskola tanulói csak tanári felügyelettel használhatják a tanítás végeztével is.

i)       A tanulók kerékpárt saját felelősségükre hozhatnak az intézménybe, de azt az iskola területén nem használhatják.

j)       A kerékpárokat a kerékpártárolóban kell elhelyezniük és lezárniuk, a további őrzésért az iskola felelősséget nem vállal.

4. A mindennapi testedzés formái

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5-3 számú tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

5. Az integrációs stratégia kialakítása

A Pápay József Általános Iskola a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak (HHH) integrációs képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai feladatát (11/1994.MKM rendelet 39/d §., és 39/e §.) szerint szándékozik megvalósítani.

A célokat, feladatokat, a megvalósítás módját, eszközrendszerét, a továbbhaladás feltételeit, várható eredmények megállapítását az intézmény Integrációs Nevelési Programja tartalmazza. A program megvalósítása során szoros együttműködést alakítunk ki a résztvevő tanulók szüleivel (szülői értekezlet, családlátogatás, nyílt nap, nyílt óra, esetmegbeszélés, negyedéves tájékoztató írásban a gyermekről).

A célok megvalósításához szükséges pénzeszközökhöz pályázat útján jut az intézmény, mely szigorúan tartalmazza a felhasználhatóság és az elszámolás szabályait.

6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

a)     Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.

b)     A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

c)     Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével lehet az intézményből kivinni.

d)    Az iskola területén csak az arra kijelölt helyiségben lehet dohányozni. A tanulók számára a dohányzás tilos.

7. A helyettesítések rendje

a)    A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az igazgató vagy helyettes közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

Az igazgató akadályoztatása esetében aláírási joggal az igazgatóhelyettes rendelkezik az igazgató utasítása alapján. Kivételt ez alól a munkáltatói jogok gyakorlása jelenti, ez nem helyettesíthető.

b)   szaktanárt szakosok helyettesítenek, ha ilyen nincs, bármilyen szakos nevelő elláthatja a helyettesítés feladatát,

c)    műszaki dolgozót távollétében a másik műszaki dolgozó, kisegítő dolgozót távollétében másik kisegítő dolgozó helyettesít.

8. Munkarend

a)     Az ügyeletes nevelők munkaidejének kezdetét az évenként kialakított ügyeleti rend tartalmazza. A nem ügyeletes közalkalmazottak az óra kezdete előtt legalább 10 perccel kötelesek megjelenni a munkahelyen, hogy munkarendjének kezdetén a munkavégzésre készen álljon.

b)     A tanórán kívüli tevékenységek megkezdése előtt a tanulók a földszinti aulában várják a foglalkozást tartó nevelőt.

c)     A napköziben 1330-1520-ig, a tanulóidőben a napközi tanórai védettséget élvez, 1600-tól 1630-ig összevont napközis csoport működik.

d)    A vezetők közül egy vezető az intézményben tartózkodik, amíg ott órarendileg szervezett foglalkoztatás történik.

9. Munkaértekezlet

Évente legalább 3 alkalommal tart az igazgató. Ha indokolt, rendkívüli munkaértekezlet megtartására kerülhet sor.

10.  Beszámolási rendszer

a)     Az igazgató Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felkérésére beszámolót készít.

b)     Évente legalább egyszer, munkaértekezleten, a tantestület előtt vagy az iskola vezetősége előtt a szakkörvezetők, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők, szaktanárok beszámolnak a végzett munkáról.

c)     Félévenként osztályozó értekezleten történik a tanulók munkájának értékelése.

11.  Gyermekvédelem

Testületünk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskola gyermekvédelmi felelőse segíti és irányítja.

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

Tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a gyermekvédelmi felelős személyéről, fogadóórájáról, valamint közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát.

A gyermekvédelem tartalmi részét a NAT vonatkozó része és az iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza.

12.  Egyéb

a)     Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

b)     Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

c)     Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezésért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

d)    Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít.

e)     A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik.

f)      Az iskola minden tanév során ünnepélyes keretek között megemlékezik az állami és nemzeti ünnepeinkről, valamint közös iskolai rendezvényeket szervez. Ezek időpontjait, felelőseit az éves munkaterv tartalmazza.

13.  Az iskolai könyvtár működési rendje

    Lsd. 1 számú melléklet

14.  Tankönyvrendelés rendje

a)     A szaktanárok összeállítják a tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvcsaládot.

b)     A nevelők által kiválasztott és elfogadott könyvekről, segédletekről a tankönyvfelelős osztályszintű megrendelőlapot készít.

c)     A szülő ezen megrendelőlap segítségével megismerheti a gyermeke számára szükséges könyvek, munkafüzetek kiadóját, a kiadó által használt számát és várható árát.

d)    Az osztályfőnökök tanítványaik útján elküldik a megrendelőlapokat, amelyen a szülő jelzi, mely kiadványok megrendelését várja el az iskolától.

e)     A szülő a megrendelést aláírásával igazolja, és ezzel egyben vállalja a könyvek meghatározott időintervallumban való átvételét és kifizetését.

f)      A tankönyvfelelős összesíti az iskola igényét, és azt továbbítja a kiadók, az Oktatási Minisztérium, illetve a tankönyvterjesztéssel megbízott könyvkereskedőhöz.

g)     Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók könyveit az iskola vásárolja meg, és a könyvtári készletből (új és használt) biztosítja azok használatát.

h)     Az iskola által biztosított ingyenes és tartós tankönyveket a tanítási év végén a tanulónak rendeltetésének megfelelő állapotban kell visszaszolgáltatni.

i)       A nem megfelelő állapotban, vagy a nem visszaadott tankönyvekért a tanulók szüleit azonos mértékben kártérítési kötelezettség terheli, mely a beszerzési ár 50%-a.

j)       Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

15.  Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamba lépés

a)     A magasabb évfolyamba lépés elbírálása szempontjából, az iskolában az előző tanév értékelése a mérvadó. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve szükség szerint ezt kiegészítő szóbeli teljesítménymérés a döntő.

Az értékelő döntést a 1-4. és 5-8. tagozódásnak megfelelő osztályozó értekezlet mondja ki.

b)     Az elégséges szint eléréséhez a NAT és a kerettanterv által meghatározott minimum követelményeinek teljesítése szükséges.

c)     Az év végén a nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a pótvizsga. A pótvizsga, osztályozó vizsga időpontja az évzárón kerül ismertetésre és augusztus 15-től az intézmény bejárati ajtajára is kifüggesztésre kerül.

16.  Iskola-egészségügyi feladatok ellátása

16.1     Iskolaorvos védőnőkkel együtt:

a)     ellátják a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát,

b)     a vizsgálatok időpontját és annak eredményét a tanulók "Egészségügyi törzslap"‑ján vezetik. Az egészségügyi törzslapot a tanuló távozásakor új iskolájához küldik /8.oszt. továbbtanulása, vagy elköltözés esetén/,

c)     szakvélemények alapján dokumentálják a tanulók testnevelésórák alóli felmentését, vagy javasolják a könnyített testnevelést,

d)    megszervezik, elvégzik a tanulók kötelező védőoltását, erről a szülőket értesítik,

e)     személyi higiénés vizsgálatokat végeznek minden tanulóra kiterjedően, és értesítik a szülőket az esetleges problémákról,

f)      a beteg gyermekek rendszeres szakvizsgálatát figyelemmel kísérik,

g)     mentálhigiénés feladatokat látnak el,

h)     vöröskereszt által szervezett versenyekre készítenek fel tanulócsoportokat,

i)       elvégzik az üdülések, táborozások előtti vizsgálatokat

16.2.    Iskolafogászat

a)     Évente minden tanuló legalább egyszer iskolafogászati szűrésen vesz részt, a fogászati szakrendelőben /tanári vagy pedagógus-asszisztensi felügyelettel/.

b)     Szükség esetén megfelelő kezelésben részesülnek a gyermekek, ha ehhez a szülő írásban hozzájárult.

c)     A fogorvos indokolt esetben kapcsolatot teremt az osztályfőnökökkel vagy az iskolavezetéssel.

17.  Az intézmény egyéb hasznosítása

Az oktatási-nevelési feladatok ellátása után az intézmény szabad kapacitása bérbe adható, ha ez nem zavarja az intézmény működését. A bérbeadás egyéb feltételeiről az intézmény vezetője dönt. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A plakátok kihelyezéséről az igazgató dönt. A plakátokat az iskola pecsétjével kell ellátni.

18.  Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, kezelésében

a)     az osztályfőnökök minden tanév elején ismertetik a baleset és tűzvédelmi szabályokat,

b)     az intézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy ezeket a tanulókkal betartassa

c)     a testnevelés-, a technika-, a fizika-, a kémia- és az informatikaórákhoz tartozó óvó, megelőző szabályokat az adott tantárgyat tanítók ismertetik és tartatják be a tanulókkal.

d)    balesetek bekövetkezésekor az arról először tudomást szerző dolgozó köteles eljárni,

e)     felméri a keletkezett sérüléseket és dönt az elsősegélynyújtásról, illetve orvosi ellátás, mentőhívás megszervezéséről,

f)      intézkedéséről haladéktalanul értesíti a vezetőséget,

g)     a vezetőség megítéli az addigi intézkedések elégségességét, ha kell, tovább intézkedik,

h)     ha a sérülés intézményen kívüli ellátást igényel, a vezetés, vagy az általa megbízott értesíti a gyermek gondviselőjét a tényekről és a kezelt tartózkodási helyéről,

i)       a sérülés jellegétől függően a sérült ellátását követően a vezetés gondoskodik a baleseti jegyzőkönyv felvételéről és a szükséges jelentés elkészítéséről (KTv 40.§ szerint).

19.  Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

19.1.       Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

·      a természeti katasztrófa,

·      a tűz,

·      a robbanással történő fenyegetés.

19.2.       Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

·      igazgató

·      igazgatóhelyettes

A rendkívüli esemény esetén a Bombariadó intézkedési tervben leírtak szerint kell eljárni.

Bombariadó intézkedési terv

1. a.)   A bombariadót három szaggatott csengetéssel kell jelezni.

Szaggatott csengetés: 2 mp. csengetés, 2 mp. szünet.

Felelős: a veszély észlelője.

b.)    A veszély észlelője gondoskodik a rendőrség azonnali értesítéséről, riasztásáról a 107-es telefonszám hívásával.

2. Az intézményben a veszélyt észlelő személy feladata a felsorolt személyek telefonon történő értesítése.

Az értesítendő személyek névsora:

Karsai Bálint                     ig.          2942 Nagyigmánd, József A. u. 71.  06-20/460-1890

Olajos Lászlóné                ig.h.       2942 Nagyigmánd, Árpád u. 9.        06-34/356-468

Szabóné Németh Erika     ig.h.       2942 Nagyigmánd, Zalka M. u. 11.  06-34/356-443

3. A létesítmény elhagyásának részletes terve:

A fent említett jelzés hangjára pánik nélkül, a begyakorolt rendben kell kivonulni az udvar kijelölt részére, az intézmény helyiségeinek ajtaját nyitva kell hagyni.

-     A tanítás ideje alatt a tanulók - az osztálytermeket fegyelmezetten, saját holmijukat magukhoz véve - a tűzriadókor megszokott módon és útvonalon hagyják el az iskola épületét.

-     Napközis foglalkozás, délutáni szakköri foglalkozások időpontjában is a fentiek szerint történik a kivonulás.

A gyülekezés helye a kézilabdapálya.

4. Az áramtalanítás és vagyontárgyak mentése TILOS!

Az épület legrövidebb időn belüli elhagyására kell törekedni, ez rendben, gyorsan történjen.

Meg kell győződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta-e.

Felelős: Karsai Bálint ig.

5. Rendfenntartásra kijelölt személyek

Olajos Lászlóné ig.h.

Szabóné Németh Erika ig.h.

Az adott időpontban órát tartó pedagógusok felügyelnek saját osztályukra.

Feladatuk a gyermekek rendben, gyorsan történő kivonulásának biztosítása, a felsorakozás után a rend fenntartása.

19.3.    A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

a)      a fenntartót,

b)     tűz esetén a tűzoltóságot,

c)      robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

d)     személyi sérülés esetén a mentőket,

e)      egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

19.4.    A bombariadó illetve rendkívüli esemény miatt kiesett tanulmányi idő pótlása:

Ha az előzőekben leírt események miatt egy-egy alkalommal kettő, vagy annál több tanítási óra elmarad, akkor azokat a tanév vége előtt, rendkívüli tanítási nap beiktatásával pótolni kell.

VI. Az iskolai nevelői-oktatói munka belső ellenőrzése

1. Az ellenőrzés általános feltételei

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelői - oktatói munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért.

Az ellenőrzéshez ellenőrzési terv készül /lsd. Munkaterv/ ezt kell ütemezni a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. Az ellenőrzésre előre bejelentett módon, alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet.

2. A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni

·         segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást,

·         segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét,

·         segítse a vezetői intézkedések végrehajtását,

·         járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodás javításához.

3. Ellenőrzésre jogosult

·         az intézmény vezetője

·         az igazgatóhelyettesek

·         a munkaközösség vezetők

·         az osztályfőnökök osztályon belül

·         a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

·         felkérés és megbízás alapján szakértők

Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az igazgatóhelyettesek számára.

4. Az ellenőrzés területe

·         pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése

·         tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések

5. Az ellenőrzés formája

·         óraellenőrzés

·         beszámoltatás

·         eredményvizsgálatok, felmérések

·         időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések

6. Az ellenőrzés szakmai rendszere

Az iskola belső ellenőrzési terve az éves munkaterv része.

7.         A „pedagógusok minőségi bérpótléka” odaítélésének helyi szempontjai – fontossági sorrendben

1.     Kiemelkedő szaktanári munka

2.     Kiemelkedő nevelői tevékenység

3.     Osztályfőnöki munka

4.     Szakmai munka tartalmi megújítása

5.     Felkészítése versenyekre

6.     Tehetségfejlesztés, -gondozás

7.     Szabadidős tevékenység (színházlátogatások, kirándulások, túrák, klubdélutánok)

8.     Iskolai vagy magasabb szintű versenyek szervezése, lebonyolítása

9.     Felkészülés ünnepi műsorokra

10. Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása

11. 1. és 8. osztályos osztályfőnöki munka elismerése

12. Iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (gyermeknap, sportnap, versenyek)

13. Szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel

14. Szakkör szervezése, vezetése

15. Bemutató órák tartása

16. Újabb diploma szerzése

17. Pályaválasztási teendők ellátása

18. Tanulók szünidei táboroztatása

19. Iskolarádió, iskolaújság készítésében szerep vállalása

VII. A tanulókat közvetlenül érintő szabályozók

1.         A tanulók felvétele

Az iskolában tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. Az iskola a körzetébe tartozó gyerekeket köteles felvenni, más körzetbe tartozó gyerek felvételéről az igazgató dönt.

Más iskolából érkező tanulót az igazgató akkor köteles átvenni, ha más városból vagy községből költözött a tanuló az iskola körzetébe, és a fogadó osztály létszáma illetve az ott tanított nyelv ezt lehetővé teszi. Minden más esetben az igazgató egyedi elbírálás alapján dönt az átvételről.

Az intézmény vezetője írásbeli szülői kérésre engedélyezhet magántanulói státuszt, ha a szülő vállalja gyermeke felkészítését az osztályozó vizsgára. Ekkor kérheti a szülő, hogy gyermekét mentesítsék a készségtárgyak tanulása alól. Az engedély megadásához ki kell kérni az osztályfőnök, az adott osztályban tanító nevelők és a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét.

VIII. Az intézményi hagyományok ápolása

Az iskola hagyományai:

a)    az elsősök fogadása,

b)   megemlékezés október 6-ról,

c)    megemlékezés október 23-ról,

d)   Mikulás-nap az intézmény dolgozóinak gyermekei részére, mikulás-nap osztálykeretben,

e)    karácsonyi ünnepség,

f)    farsangi bál,

g)   március 15-i ünnepség,

h)   Pápay József nyelvészeti vetélkedő iskolánk névadója tiszteletére,

i)     anyák napi megemlékezés osztálykeretben,

j)     gyermeknap,

k)   művészeti előadások (hangverseny, zeneiskolások, néptáncosok bemutatkozása)

l)     ballagás,

m) hulladékgyűjtés,

n)   kirándulások, túrák,

o)   színházlátogatások, kiállítások megtekintése,

p)   házi tanulmányi versenyek,

q)   tanév végén a kiemelkedő munkát végző tanulóknak Pápay-díj adományozása.

IX. Záró rendelkezések

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat az iskola működését meghatározó pénzügyi, gazdasági szabályzatokkal együtt érvényes.

Nagyigmánd, 2008. november 03.

Karsai Bálint

igazgató

X. Mellékletek

1. számú

Pápay József Általános Iskola

könyvtárának

szervezeti és működési szabályzata

I. A könyvtárra vonatkozó adatok:

A könyvtár neve:   Pápay József Általános Iskola könyvtára

címe:   2942 Nagyigmánd, József A. u. 34.

telefon:   06-34/356-577

A könyvtár létesítésének időpontja: 1977. szeptember 01.

Érvényes bélyegző:

II. Tárgyi és személyi feltételek

A könyvtári helyiség önálló terem. Nagysága 55 m2 .

A könyvek elhelyezése: szabadpolc

A könyvtáros adatai:

neve: Róth Csaba

végzettsége: Tanítóképző Főiskola, könyvtár szakkollégium

foglalkoztatottság: félállás

III. Az iskolai könyvtár fenntartója, felügyelete, szakmai irányítása

Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó önkormányzatok (Csém, Csép, Kisigmánd, Nagyigmánd) az iskolai költségvetésben gondoskodnak.

Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el, a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembevételével.

Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységével a területileg illetékes Pedagógiai Intézet segíti.

Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti.

IV. Az iskolai könyvtár feladatai (a 16/1998.MKM.rendelet alapján)

1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai:

-   gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása;

-   tájékoztatás nyújtása dokumentumokról és szolgáltatásokról;

-   tanórai foglalkozások tartása;

-   egyéni és csoportos helyben használat biztosítása;

-   könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai:

-   tanórán kívüli foglalkozások tartása;

-   számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása megfelelő tárgyi háttér megléte után;

-   tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól;

-   részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében;

-   közreműködés az iskolai tartós tankönyvek beszerzésében, nyilvántartásában.

V. Az iskolai könyvtáros feladatai      (külön melléklet - munkaköri leírás)

VI. Könyvtárhasználat szabályai         (külön melléklet - házirend)

VII. Iskolai könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen.

Az állomány gyarapítására fordítható összeget folyamatosan kell rendelkezésre bocsátani.

A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásáért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

VIII. Záró rendelkezések

Jelen szabályzat érvénybe lép a mai napon.

Mellékletek:

1. Gyűjtőköri szabályzat

2. A könyvtáros munkaköri leírása

3. Könyvtárhasználati szabályzat (könyvtári házirend)

Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása

A Pápay József Általános Iskola könyvtárosának a könyvtárral kapcsolatos feladatait az alábbiakban állapítom meg:

 

1.      A heti kötelező munkaideje 20 óra, melyből nyitvatartási idő 10 óra, a könyvtárral összefüggő egyéb tevékenységek biztosítására 10 óra.

2.      A költségvetésben biztosított és egyéb forrásokból rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a gyűjtőköri szabályzat alapján hasznosítja, gyarapítja a könyvtári állományt.

3.      Tervezi és szervezi a könyvtár-pedagógiai tevékenységet.

4.      Részt vesz a könyvtárakat érintő döntések előkészítésében (átépítés, bővítés, berendezés stb.)

5.      A könyvtár működési dokumentumainak (leltárkönyvek, kölcsönzési nyilvántartások, beiratkozási napló stb.) naprakész vezetése, a könyvtári irattár kezelése.

6.      Könyvtári szervezői munka:

-   könyvtárhasználati tematikában leírt terv megvalósításának kezdeményezése, segítése

-   önálló könyvtári rendezvény szervezése, könyvtárhasználati vetélkedő

-   könyvtári szakkör szervezése, vezetése

-   osztályfőnökök, szaktanárok által szervezett rendezvények segítése

-   munkakapcsolat kiépítése a községi könyvtárral.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

1.1. Az iskola és a könyvtár tárgyi és személyi feltételei

1.2. Az iskola:

-        alapfeladatai /alapító okiratból/,

-       szerkezete és profilja: általános iskolai oktatás-nevelés

-       iskolánkban az oktatás 1-8.évfolyamon történik, az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók összevont alsó és felső osztályban tanulnak.

-       három napközis csoportban folyik a délutáni munka.

-       pedagógiai programjában meghatározott nevelési - oktatási célok:

-       otthonos légkör megteremtése az iskolában,

-       az iskolában tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, kézségének kialakítása és bővítése,  valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése,

-       a pedagógiai munka színvonalának magas szinten tartása,

-       folyamatos részvétel a lakóhely életében

-       a tanuláshoz szükséges egészséges és szép környezet biztosítása,

-       korszerű személyiségfejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása,

-       az iskolánkat befejező tanulók rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik az alapműveltségi vizsgakövetelmények teljesítéséhez.

-       tantárgyi követelményrendszere,

-       iskolánk tehetséggondozási és felzárkóztatási programjában az iskolai könyvtárnak elő kell segíteni a tanulók egyéni tanulását, önképzését. A tanulók a tanítási napokon a nyitvatartási időben látogathatják a könyvtárat.

1.3. Az iskolán kívüli források:

-       más könyvtárak szolgáltatásainak közvetlen igénybe vétele,

-       a könyvtárközi kölcsönzés,

-       számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok.

2. Az állományalakítás alapelvei

2.1. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel, ajándék útján is csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek be.

2.2. Az 1998-ban megjelenő, a NAT teljesítéséhez szükséges taneszköz alapjegyzékben szereplő dokumentumok beszerzése a legfontosabb.

2.3. Szűkös anyagi lehetőségek esetén elsősorban a kézikönyvtárt gyarapítjuk.

2.4. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. (16/1998. MKM rend.)

3. A főgyűjtőkör és a mellékgyűjtőkör meghatározása

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van.

(Ld. 16/1998. MKM.rend.)

Főgyűjtőkörbe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok.

Mellékgyűjtőkörbe a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumokat soroljuk. A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését /saját gyűjteményen belül/ csak részlegesen tudja vállalni.

3.1. Főgyűjtőkör területei:

Könyvek

-       Az oktatáshoz szükséges ill. a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, törvénytárak, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani segédletei.

-       Iskolai tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok.

-       Pályaválasztási útmutatók.

-       Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom.

-       Házi és ajánlott olvasmányok.

-       Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények.

-       Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok.

-       Helytörténeti kiadványok.

-       Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok.

-       A pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai.

Periodikum

-       Pedagógiai folyóiratok.

-       Módszertani folyóiratok.

-       Könyvtáros szakmai folyóirat/ok/.

-       Az idegen nyelv/ek/ oktatását segítő periodikák

-       A tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok.

-       Gyermek és ifjúsági lapok.

Kéziratok

-       Pályamunkák

AV információhordozók

-       Az érvényes taneszköz alapjegyzékben szereplő AV dokumentumok, a helyi tanterv oktatásához szükséges AV dokumentumok. (Szoftverek is!)

3.2. A mellékgyűjtőkör területei:

A nyomtatott és az AV dokumentumokra kiterjesztve:

-       Az iskola tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom.

-       Az iskoláskor előtti képzés problémáival foglalkozó művek.

-       A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő dokumentumok.

-       A tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók.

-       Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő értékes szépirodalom.

3.3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok

-       Egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók.

-       Irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató, szabadidős olvasmányok.

-       Áltudományos művek.

-       Értéktelen, csak szórakoztató AV dokumentumok.

4. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

4.1. A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok:

Írásos, nyomtatott és kézírásos dokumentumtípusok:

-       könyv

-       tankönyv, módszertani segédanyag

-       periodikum: napilap, hetilap, folyóirat

-       kisnyomtatvány, brosúra

-       kotta

-       kéziratok: pl. pályamunkák

Auditív dokumentumok

-       CD

AV dokumentumok

-       videofilm

Egyéb információhordozók

-       szoftverek, CD-ROM

4.2. A gyűjtés szintje és mélysége:

Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, azaz teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti.

Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen.

Az általános iskolai könyvtárak gyűjtési területe alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed.

Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények élveznek elsőbbséget.

4.3. Nyelvi elhatárolás:

Az iskolában tanított nyelv/ek/ oktatásához felhasználható idegen nyelvű nyelvi segédletek, a nyelvtudás szintjének megfelelő válogatott gyermekirodalom.

5. Részletes gyűjtési szabályok

5.1. Ismeretközlő irodalom gyűjtése /ált. iskolában/:

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat.

Biztosítani kell a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám.

Ismeretközlő irodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

Kis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák

- teljességgel

A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet

- kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói

- kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói

 

- teljességgel

- teljességre törekvően

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató

- kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek

- kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú segédkönyvek

 

 

- teljességgel

- válogatva

A tantárgyak (szaktudományok)

- alapszintű elméleti és történeti összefoglalói

- középszintű elméleti és történeti összefoglalói

 

- teljesség igényével

- válogatva

Munkáltató eszközként használatos művek

- alapszintű ismeretközlő irodalom

- középszintű ismeretközlő irodalom

 

- kiemelten, teljességgel

- válogatva

A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom

- erős válogatással

Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

- teljességgel

Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok

- teljességre törekvően

Budapestre ill. az adott kerületre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok

- válogatva

Az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos nyomtatott dokumentumok

- teljességgel

5.2. Szépirodalom gyűjtése:

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga (és az érettségi vizsga) követelményrendszerének megfeleltetett a mikrotantervben meghatározott: antológiákat, házi és ajánlott olvasmányokat, népköltészeti irodalmat, nemzeti antológiákat, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.

Szépirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására.

- a teljesség igényével

Az általános iskola tananyagának megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok.

- kiemelten, a teljesség igényével

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei.

- teljességgel

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve.

- teljességgel

A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek

- teljességre törekvően

A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák

- válogatással

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei

- erős válogatással

Tematikus antológiák

- válogatva

Regényes életrajzok, történelmi regények

- erős válogatással

Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés- és verses kötetek

- válogatással

Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom

- erős válogatással

A nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését, oktatását segítő szép-, gyermek- és ifjúsági irodalom

- a magyar nyelvű szépirodalmi művekre vonatkozó szempontok szerint

5.3. Pedagógiai irodalom gyűjtése:

-       pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák

-       fogalomgyűjtemények, szótárak

-       pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók, dokumentumgyűjtemények,

-       a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmak

-       a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalma, a műveltségterületek módszertani segédkönyvei, segédletei

-       a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai

-       az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények

-       oktatási intézmények tájékoztatói, pályaválasztási útmutatók

-       általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok

-       az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok (különgyűjtemény is lehet).

5.4. Könyvtári szakirodalom gyűjtése:

Kiemelten gyűjteni:

-       az iskolafokozatnak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi- és segédkönyveket

-       könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket

-       könyvtárhasználattan módszertani segédleteit

-       iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket.

Válogatva gyűjteni:

-       módszertani folyóiratok

-       első fokú általános bibliográfiákat, a fontosabb másodfokú bibliográfiákat, valamint szak- és tantárgyi bibliográfiákat

-       a könyvtári feldolgozó munka segédleteit.

5.5. Hivatali segédkönyvtár:

Gyűjteni kell az iskola: irányításához, igazgatásához, gazdálkodásához, ügyviteléhez, munkaügyéhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket és folyóiratokat.

5.6. Kéziratok:

-       az iskola pedagógiai dokumentációi

-       pályázati munkák (tanári, tanulói)

-       iskolai rendezvények forgatókönyvei

-       iskolai újság és rádió dokumentációi.

5.7. Periodika gyűjtemény:

Lásd. 3.1.

5.8. Kottagyűjtemény:

Az ének-zenei oktatáshoz, az énekkari munkához kapcsolódó énekes és hangszeres zeneművek kottái.

5.9. Audiovizuális gyűjtemény:

Lásd. 3.1

 

6. A műveltségterületek fontosabb dokumentumai

Anyanyelv és irodalom:

általános- és szaklexikonok, enciklopédiák,

irodalomtörténeti összefoglalók,

közmondások gyűjteménye,

adattárak,

nyelvtani kézikönyvek,

szótárak: etimológiai, értelmező,

helyesírási, szinonima,

nyelvtani összefoglalók,

nyelvművelő segédkönyvek,

nyelvtani gyakorlókönyvek,

kifejezés-gyűjtemények,

nyelvi játékok,

verselemzési gyűjtemények,

vers-, mese- és népköltészeti antológiák,

szemelvénygyűjtemények,

színháztörténet,

írás-, könyv és könyvtártörténet,

szépirodalmi alapművek (magyar, egyetemes)

kötelező és ajánlott olvasmányok,

sorozatok,

módszertani segédletek,

gyermekfolyóiratok,

AV dokumentumok

Idegen nyelv/ek/:

szótárak,

kifejezés-gyűjtemények,

nyelvkönyvek,

tesztek,

módszertani segédletek,

a tanult nyelv kultúrkörébe tartozó fontosabb antológiák, szemelvény-gyűjtemények,

AV dokumentumok.

Matematika:

matematikai: - lexikonok, enciklopédiák,

összefoglalók,

képlet- és feladatgyűjtemények,

gyakorlókönyvek

fejtörők, rejtvények

matematika történet,

adattárak,

módszertani segédletek,

statisztikai zsebkönyvek,

szoftverek, multimédia

Ember és társadalom:

lexikonok, enciklopédiák,

adattárak,

kronológiák,

atlaszok,

forrás- és szemelvénygyűjtemények,

módszertani segédletek,

napilap, folyóiratok,

fogalomtárak,

monográfiák,

felvilágosító, tanácsadó, mentálhigiéniás szakkönyvek,

ismeretterjesztő művek,

AV dokumentumok.

Ember és természet:

lexikonok, enciklopédiák,

összefoglalók,

atlaszok,

feladatgyűjtemények,

állat-, növény-, ásvány-, stb. határozók,

földrajzi, biológiai albumok,

természettudományos folyóiratok,

fizikai, kémiai képlet és feladat-gyűjtemények,

fizika és a kémia története

módszertani segédletek,

természettudományi ismeretterjesztő könyvek,

AV dokumentumok.

Földünk és környezetünk:

természettudományos:

-        lexikonok, enciklopédiák,

-        összefoglalók,

-        atlaszok,

-        albumok,

-        folyóiratok,

-        adattárak,

-        évkönyvek

módszertani segédletek,

AV dokumentumok

Művészetek:

zenei-, film-, színházi-, művészeti lexikonok, enciklopédiák,

összefoglalók,

művészettörténet,

opera- és hangversenykalauzok,

kottás- és dalosgyűjtemények,

albumok,

AV dokumentumok, auditív dokumentumok (kiemelten!),

olvasógyakorlatok,

módszertani segédletek,

szakfolyóiratok.

Informatika:

könyv- és könyvtártörténeti dokumentumok,

lexikonok,

oktatókönyvek,

játékprogramok,

feladatgyűjtemények,

gyakorlókönyvek,

adatbázisok,

szakfolyóiratok,

szoftverek.

Életvitel és gyakorlati ismeretek:

technikai lexikonok, szótárak,

összefoglalók,

technikatörténet,

szakkönyvek,

háztartási mindentudók,

pályaválasztási útmutatók, tanácsadók,

AV dokumentumok,

munkavédelmi és KRESZ kiadványok,

ismeretközlő sorozatok

szakfolyóiratok,

módszertani segédletek.

Testnevelés és sport:

sportlexikonok, enciklopédiák,

összefoglalók,

szabálykönyvek,

módszertani segédletek.

A Pápay József Általános Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata

I. A könyvtár használóinak köre

A könyvtárat és szolgáltatásait az iskola pedagógusai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják, igény esetén más intézmények pedagógusai és tanulói is kölcsönözhetnek. A könyvtár és szolgáltatásai beiratkozás után vehetők igénybe, a könyvtári tagság ingyenes. A beiratkozás tanév elején történik és egy tanévre szól.

II. A könyvtár szolgáltatásai:

A könyvtár nyitvatartási ideje alatt a szolgáltatások korlátozások nélkül igénybe vehetők. A könyvtárból könyvet és egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Kölcsönzés:

A tanulók egyszerre 2 kötet könyvet kölcsönözhetnek, a kölcsönzési idő (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára 1-1 tanévre kölcsönöz.

Tanév végéig minden könyvet vissza kell hozni, nyáron a kölcsönzés szünetel.

Pedagógusoknál a kölcsönzési idő és a kölcsönözhető kötetek száma nincs korlátozva, de tanév végén minden könyvtári dokumentumot vissza kell hozni a könyvtárba.

Az elveszett vagy megrongálódott könyv aktuális beszerzési  árát meg kell térítenie az olvasónak.

Az olvasó köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt.

Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el: szaktantermekben, tanári szobában, igazgatóiban.

A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott tanárok, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak.

Helybenhasználat:

Egyéni és csoportos helybenhasználat a könyvtár nyitvatartási ideje alatt.

Csak helyben használható dokumentumok:

- kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, audiovizuális információhordozók.

A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy-egy tanítási órára kölcsönözhetik ki.

Tájékoztatás:

Információszolgáltatás a könyvtár dokumentumai alapján a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő problémák megoldásához.

Tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tartása:

A könyvtári órák és foglalkozások várható időpontját, témáját, igényelt szolgáltatások körét egyeztetni kell a könyvtáros tanárral.

Könyvtári rendezvények szervezése

Könyvtárközi kölcsönzés:

A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket a könyvtár könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki.

III. A könyvtár nyitvatartási ideje:

Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart.

Heti nyitvatartási idő:     11 óra

2. számú melléklet

Adatvédelmi szabályzat

A nagyigmándi Pápay József Általános Iskola adatszolgáltatási kötelezettségét a mindenkor érvényben levő jogszabályok határozzák meg. A statisztikai adatgyűjtést a felügyeleti szervek vagy a fenntartó szerv rendelheti el.

·        A dolgozók és tanulók személyi adatai bizalmasan kezelendők.

·        Hivatali – intézményi titoknak minősülnek a tanulók egészségügyi, értelmi állapotára és családok helyzetére vonatkozó adatok, továbbá az intézmény dolgozóinak személyi ügyei.

·        Az iskoláról tájékoztatás az igazgató hozzájárulásával adható.

 

 

 

vissza a főoldalra