A NEMZETKÖZI DÁMAJÁTÉK RÖVID LEÍRÁSA

A nemzetközi dámajáték célja – akárcsak a sakknál – egy képzeletbeli sereggel (bábukkal) vívott ütközet megnyerése az ellenség megsemmisítése vagy harcképtelenné tétele révén.

A csatatér tulajdonképpen egy 10x10 mezőre osztott tábla, amely 50 sötét és ugyanannyi világos négyzetből áll (1. ábra). A csata kizárólag a sötét mezőkön folyik. A táblát úgy kell elhelyezni, hogy a játékosok bal keze felé eső sarokban sötét mező legyen.

A dámajáték tábláján katonák (korongok) küzdenek egymás ellen. (A seregek megkülönböztetése érdekében világos, illetve sötét korongot használnak.) A játszma kezdetén mindkét félnek azonos számú (20–20), egyenlő értékű korongja van. A 2. ábrán látható az alapállás, amelynél a világos korongok az alsó négy sor sötét mezőit foglalják el, a sötét korongok pedig a felső négy sorban teszik ugyanezt.

A kezdőállásban minden korongot gyalognak hívnak. A játékot mindig a világos fél kezdi. Arról, hogy ki milyen színnel játszik, sorsolás dönt.

Játék közben a gyalog csak átlósan előre mozoghat, szabad szomszédos mezőre. (A 3. ábrán, bal oldalon látható, hogyan léphetnek a gyalogok.) Ezt a lépést sima lépésnek nevezik. Ha a gyalog átugorja ellenfele korongját (3. ábra, jobb oldalon), az az ütőlépés.

A játékosok felváltva tesznek egy-egy lépést. (Sem a világosnak, sem a sötétnek nem szabad két lépést egymás után tennie.)

Ütni a dámajátékban kötelező. Egy művelettel (lépéssel) a gyalog köteles levenni az ellenfél annyi korongját, amennyi az útjában áll, és ez csak egy lépésnek számít. A világos korong átugrik az ellenfél korongján, s a mögötte lévő szabad mezőre lép. A „leütött” sötét korongot leveszik a tábláról.

Sima lépést a gyalog csak előre tehet, ütőlépést előre és hátra egyaránt.

Amikor a gyalog eléri a játékostól legtávolabbi sorban lévő egyik mezőt (az ellenfél dámamezőjét), akkor rendszerint dámává változik.

A dáma sima lépése abban tér el a gyalogétól, hogy egy átló mentén bármely szabad mezőig elmozdulhat. Ütőlépése során a dáma több mező távolságból is átugorhatja az ellenfél korongját, és mögé áll az átlón lévő bármelyik szabad mezőre. A leütött korongot leveszik a tábláról. (A dáma, akárcsak a gyalog, köteles leütni minden korongot, ami az útjában van.)

A játék akkor ér véget, ha az egyik fél valamennyi korongját leütötték, vagy olyan helyzet áll elő, amelyben a soron következő játékos képtelen lépni. Természetesen az veszít, akinek nem maradt korongja, illetve nem tud lépni.

A dámajátszma nemcsak valamelyik fél győzelmével, hanem döntetlennel is végződhet, például, ha valamelyik fél nem tudja leütni az ellenfél összes korongját, de megakadályozni sem abban, hogy további szabályos lépést tegyen.

A NEMZETKÖZI DÁMAJÁTÉK SZABÁLYAI RÖVIDEN

  1.A gyalog kizárólag előre (az ellenfél irányába) léphet, és csak egy mezőt.

  2.Sem a gyalog, sem a dáma nem léphet olyan mezőre, amin már áll valamilyen korong.

  3.Sem a gyalog, sem a dáma nem ugorhatja át saját korongját.

  4.A gyalog csak előre léphet, de hátrafelé is üthet.

  5.Ha a lépésen lévő félnek lehetősége van az ütésre, akkor köteles ütni.

  6.Az ütést addig kell folytatni, amíg erre mód van.

  7.Több ütési lehetőség közül a lépő félnek azt kell választania, ahol a legtöbb korongot lehet leütni.

  8.Ha ütősorozatban a gyalog eléri a dámamezőt, és még van lehetősége folytatni az ütést gyalogként, meg kell tennie, és nem változik át dámává.

  9.Ha ütősorozatban a gyalog eléri a dámamezőt, és a gyalog ütőszabály szerint többé nincs mit ütnie, akkor megáll a dámamezőn, dámává változik, de a „dáma-jogot” csak az ellenfél válaszlépése után kapja meg.

10.A sima lépéssel átváltozó gyalog csak a következő lépésben mozdulhat dámaként

11.A dáma előre és hátra egyaránt léphet azon átlók mezőire, amelyeknek metszéspontjában áll.

     Ebben az irányban (előre és hátra) üthet is.

12.Egy sorozat végrehajtásakor a leütött korongokat csak a sorozat befejezése után lehet levenni a tábláról.

13.Egy sorozat keretében nem lehet kétszer átugrani ugyanazt a korongot.

14.Egy sorozat során az ütő korong léphet többször ugyanarra a mezőre (akár a kiinduló mezőre is).

A MANOURY ABC

Néhány évszázaddal ezelőtt elkezdték írásban rögzíteni a hadállást későbbi okulás végett, de erre igen sokáig bonyolult és kényelmetlen módszert használtak.

1787-ben az ismert francia dámajáték mester, C.Manoury javaslatára bevezettek a sötét mezők megjelöléséhez egy kényelmes számsort (úgynevezett notációt), amelyet először a kistáblán, majd a száznégyzetes táblán is alkalmaztak (4. ábra). Minden egyes sötét mező kap egy számot, 1-től 50-ig. A mezők sorszámozása a sötét oldalától kezdődik, a felső vízszintes vonaltól balról jobbra. Ennek segítségével lehet leírni a játszma állásait. A lépés írásakor előbb azt a mezőt jelöljük, ahonnan indul a gyalog vagy a dáma, azután gondolatjel után (ha sima lépés volt) – azt a mezőt, ahova letettük a korongot.

A 5. ábrán megjelölt sima lépéseket például így írják le:

40–34 (40-es gyalog lépése),

  7–11 (7-es gyalog lépése),

37–14 (37-es dáma lépése).

Ha gondolatjel helyett kettőspont áll, akkor ez ütőlépést jelent. A 6. ábrán:

47:36 (47-es gyalog ütőlépése),

  6:50 (6-os dáma ütőlépése).

Ha a lépés bonyolult, néha részletesebb leírást használnak. Csupán példaképpen:

                  35:24:33:17:3:14:5.

Most, a notációval való megismerkedés után, könnyű bemutatni egy példát (7. ábra) a dámák ütőlépéseire.

A 44. dáma nem tudja leütni a 17. gyalogot, mert az útjában áll a 28. (világos) korongja, amelyet átugrani pedig nem szabad.

A 25. dáma nem tudja leütni a 30. korongot, mert mögötte nincs szabad mező. Nem lehet leütni a 34. korongot sem, mert azt a mellette álló 30. korong fedezi.

A világos dáma tehát kénytelen a következő ütőlépést végrehajtani:

előbb leüti a 20. korongot (25:14), azután a 9.-et (14:3), 17.-et (3:26), és végül a 37. korongot (26:42).

A dáma egész ütőlépése így néz ki: 25:14:3:26:42, vagyis, ahogyan írni szokták, 25:42. Ez után az ütőlépés után a világos veszített, mert a sötét dáma egy ütéssel (48:50) leüti a két világos dámát és a két gyalogját is. Szerencsésebb lenne a 25. világos dáma számára, ha csak három korongot ütne le (a 20.-at, a 9.-et meg a 17.-et, és megállna a 21. mezőn. Azonban a dáma is köteles egy lépés alatt leütni az ellenfél annyi gyalogját és dámáját, amennyit csak lehet.

vissza          vissza a főoldalra