A szerves hulladék felhasználása
(komposztálás)
A pécsi Pázmány Péter Utcai Általános Iskolában a technika tantárgy oktatásán belül agrotechnikával is foglalkozunk. Tizenkét éve tanulunk és kísérletezünk a növényi élet feltételeiről, megismerkedünk a növénytermesztés különböző módjaival. Bátran állíthatjuk, hogy iskolánk a város legszebb fekvésű, „legzöldebb” iskolája. A 6000m2 terület háromnegyed része zöldesített (fenyves erdő, park, virágos és konyakert). A tantermek ablakából és az iskolaudvarból a Mecsek hegység vonulatai láthatók. Iskolánk a város peremén családi házas környezetben található. Tanulóink nagy része kertes házban lakik.
Évekkel ezelőtt az iskola gondnoka rendszeresen elégette a kerti hulladékokat. Ilyenkor nagy mennyiségű füst keletkezett, sajnos sérült az égetési hely élővilága is. Ezért elhatároztuk, hogy a folyamatosan keletkező hulladékokat egy állandó helyre összegyűjtjük, így nem csak a környezetünket óvjuk, hanem a keletkező kiváló minőségű szerves trágyát sokoldalúan hasznosítjuk is. Valljuk, hogy a környezetet óvó, okos és gazdaságos kertészkedés nincs komposzt halom nélkül. Hat éve kezdtünk biokertészkedni. Ennek egyik és legfontosabb alapfeltétele a komposztálás. Ezzel az iskolai szelektív hulladékgyűjtés egyik feladatát is teljesítjük.
A növényi hulladék megsemmisítésének legegyszerűbb, legrégibb és leginkább környezetbarát módja a komposztkészítés. Ezt a tevékenységet bármely iskola felvállalhatja és lehetőségei szerint fel is kell, hogy vállalja. Szerves hulladék mindennap keletkezik, a feladat nem igényel különösebb beruházást, s értéke felbecsülhetetlen.
Fogjunk össze, ismerjük fel végre a komposzt felbecsülhetetlen értékét, újrahasznosítási lehetőségét, ezzel a lerakott hulladék szerves anyag tartalmának fokozatos csökkentését. Ez a tevékenység a tudatformálás, a szemléletváltás eszköze legyen. Ha a tanuló megszokja, hogy mit, hogyan és miért tesz akkor az beépül szokásrendszerébe, otthoni környezetében és felnőtt korában is így fog cselekedni.
Alapvető tennivalóink a komposztálással kapcsolatban:
Az első évben az egyik megtelik, a következő évben ebben érlelődik a
komposzt,
a következő évben a második gyűjtőhelyre gyűjtünk, és első gyűjtőhely
anyagát hasznosítjuk.
Követelmény: lehetőleg fedett és könnyen tisztítható legyen
Iskolánk pedagógiai programjának fontos része a környezeti nevelés. Az országos Ökoiskola hálózat tagjaként a fenntarthatóság pedagógiai programjának iskolai megvalósításán dolgozunk. Tevékenységünkben összehangolt, együttműködő munkára van szükség. Felelősi hálózat kiépítése nélkül nem működik a rendszer, csapatmunkára van szükség. A mindent egy helyre helyett válogatva kell elhelyezni a hulladékokat, az új szokásrend kialakításához egy - másfél évre van szükség.
a. Az óraközi szünetekben ügyeletes diákok segítik társaikat a hulladékok megfelelő helyre való irányításában.
b. Egyeztetni kell a takarító személyzettel is, akik közös zsákba gyűjtik a szerves hulladékot, ládába öntik.
c. A komposztálásért felelős tanár és tanulócsoport végzik a komposztálást.
d. A munkában résztvevők értékelése, a problémák megbeszélése a diákönkormányzati gyűlésen történik.
Az iskola vezetősége messzemenően támogatja az egész programot, ezen belül a komposztálást (anyag- eszközvásárlás). Számíthatunk a szülők segítségére, támogatására is (istállótrágya, gombatrágya, szalmabála szállítása, komposztláda építése).
A gyakorlatban 5 tanító és felsős szaktanár együttes munkájával oldottuk meg a kijelölt feladatokat.
Az alsó tagozat munkájára elsősorban a gyűjtésben lehet számítani. Lelkes munkájukban nagy szerep jut az osztálytanítóknak, akik a megfelelő ismeretek birtokában a munkát irányítják. Az eredményesebb munka érdekében szakmai főtanácsadót itt is kijelöltünk. Két-két tanuló kéthetenkénti váltással üríti és tisztítja az edényeket, felügyelet mellet a délelőtti és délutáni időszakban egyaránt. Nem feledkezünk meg az értékelésről, díjazásokról sem.
A 10-14 éves korosztály ezt a tevékenységét az agrotechnikai órákban végezi. A gyűjtőmunka itt is az alsó tagozatéhoz hasonlóan működik (osztályonkénti felelősök, rendszeres értékelés).
Javaslat ezen órák hiányában: szabadidős foglalkozásokon, környezetismereti, környezetvédelmi, technika órák, napközis foglalkozások, jeles zöld napok, pl. Föld napja. A komposztálással kapcsolatos feladatok a tantárgyi tantervekben is szerepelnek (kísérletek, mérések, megfigyelések).
A szerves anyagokat rétegesen helyezzük egymásra az adott szempontok szerint.
1. A prizma építése:
a) A talajt felássuk, lazítjuk.
b) Alulra laza, szálas hulladék kerül 15-20cm magasan (ágak, évelő szárak) a levegőztetés miatt.
c) Erre 20cm-es szerves hulladékot rétegezünk, majd kb. 5-10cm vastagságban kerti földet szórunk, így talajlakó organizmussokkal beoltódik a komposzt.
d) A prizma kezelése:
a. Időnként locsoljuk, különösen száraz időszakban. A nedvességtartalom megállapítása: Ha markunkban összeszorítva kis röggé áll össze a komposzt, a nedvességtartalom megfelelő.
b. A prizma átforgatása, melynek célja a levegőztetés, az anyagok lazítása, keverése a gyorsabb érlelés érdekében.
e) A komposztálandó anyag és a kerti föld egymásra rakva eléri az 1m-es magasságot, akkor zárjuk a komposztot és újat építünk. A halomra 10cm-es földréteget, száraz füvet, lombot szórunk.
f) Felhasználás előtt a komposztot a felhasználás céljától függően rostáljuk meg.
Egy év múlva (a kezeléstől függően) érett komposztot kapunk. Mikor érett a komposzt? Mi az a Zsázsa-teszt? Ezt a kísérletet mindig szívesen végzik a tanulók. Kisseb üveget vagy joghurtos poharat félig töltsünk meg komposzttal, majd szórjunk rá zsázsamagot, amit kicsit benyomkodunk a földbe, kissé megöntözzük. Ha komposztunk érett egy-két nap elteltével megjelennek a csírák, majd kb 5 nap után a levelek is. Ha a zsázsa növénykék elérik a 7-8cm magasságot, akkor le is vághatják a gyerekek és megszórhatják vele uzsonnájukat.
Amit mindenkinek tudnia kell, ha prizmát épít:
a) A finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni.
b) Tartsuk nedvesen a komposztot!
c) A fűnyiradékot keverjük rostos, durva anyaggal, hogy ne rohadjon.
d) Sose szórjunk a komposztba nagy mennyiségű azonos anyagot.
A mai prizmánk lassú (lusta) komposztként működik. A nagyobb mennyiségű hulladékok kerülnek ide. A mineralizáció itt két évig is eltarthat.
2. A komposztálás másik ismert módja a silókomposztálás. Három éve komposztládákban (2. ábra) komposztálunk. Ezek kis helyigényűek, környékük is könnyen rendben tarthatók. Jól megközelíthető, megfigyelhető védett helyre helyeztük. Nem csak azt figyelhetjük meg, hogy mi került a ládába, hanem környezetünk élővilágát is (pl.: madarak). Házilag mi is elkészíthetjük vagy a szülőket is megkérhetjük elkészítésére. A feltöltésüknél itt is figyelembe kell venni a rétegezés szabályait, a levegőztetés szempontjait.
Mit komposztálhatunk iskolai és otthoni környezetünkben?
Komposztálhatunk minden olyan szerves hulladékot, ami a napi életünk során keletkezik (3. ábra: Komposztálható anyagok: Agrotechnika Tkv.):
Mit ne gyűjtsünk?
A bomlási folyamat biokémiai alapja
A növényi eredetű anyagok elbomlása ugyanúgy megy végbe a komposztálás során, mint a talajban. A lebomlást baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek végzik.
Érdekeségként megemlítjük, hogy 1g talajban mennyi mikroszervezet található:
A lebontáshoz oxigénre és nedvességre van szükségük. Az aerob fajok a levegő oxigénjét veszik igénybe, ez a folyamat a korhadás. A másik oxidációs folyamat, amikor a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, közben a szén széndioxid formájában felszabadul, és hő keletkezik (65-70 C°). Ha hiányzik a levegő, akkor az anaerob fajok szaporodnak el, ennek következménye a rothadás. A folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a nagyobb rész gázok formájában távozik. Ez az anaerob bomlás bűzös, a felszabadult metán és kénhidrogén távozása miatt. A folyamatok a növények számára káros anyagok keletkezését vonják maguk után, a növényi tápanyagok így felvehetetlenné válnak. Vízhiány esetén a lebomlás nem indul meg vagy abbamarad. Ha sok a víz, akkor a levegőhiány miatt az anaerob bomlás következik be. Ideális körülmények között az élő baktériumok az összetett szerves anyagokból a gyökérzet számára hozzáférhető szervetlen vegyületeket hoznak létre. Pusztulásukkor a növényi tápanyagokat a kolloid kötőanyagokkal együtt leadják, ez utóbbi köti össze a talaj morzsáit. Az így kapott sötét színű, kellemes erdőszagú anyag a humusz, a „barna arany” amit minden növény jól hasznosít.
A komposzt hasznosítási lehetőségei
A zöld hulladék nagy részét felhasználjuk biokertünkben talajtakarásra (mulcsozásra).
A kész komposzttal:
(4. ábra)
A tanulóinkat rendszerességre, igényes környezetkialakító és azt befolyásoló szemléletre, felelősségérzetre, tudatosságra neveljük. Igénylik a folyamatos ellenőrzést, munkájuk értékelését, megbecsülését. Segítik egymást, ha szükséges a felnőtteket is figyelmeztetik a hulladékok megfelelő kezelésében, a tanult ismereteket továbbítják. Kezdeményezésükre már azok is gyűjtőmunkához láttak, akiknek nincs komposztálási lehetőségük (3-4 szomszéd épít egy közös komposztot). Felméréseink alapján nőtt azok száma az évek során akik otthon is készítenek komposztot és azt saját zöldségesükben, gyümölcsöseikben hasznosítják. Ezért szeretnék ha minden családi ház területén prizma vagy komposztláda lenne és a komposzt ésszerű felhasználásával a zöldség és gyümölcstermesztésben az étkezési kultúránk minősége is javulna.
A szerves hulladék gyűjtése és iskolai felhasználása számos lehetőséget kínál a tantárgyak közötti integrációra. A munka során szerzett ismeretanyag kapcsolódik a természetismeret, biológia, kémia, fizika tantárgyak követelményeihez
Célunk, hogy minden tanulónk megismerje a zöld 1x1-et, és környezetükben lehetőség szerint alkalmazzák. Ismerjék meg a gyakorlatban a szelektív hulladékgyűjtést, különös tekintettel a szerves hulladékok újbóli hasznosítására. A program eredményessége türelmet, kitartást, napi odafigyelést kíván, de megéri a fáradságot, hisz:
„Ha élni szeretnél testi valódban
ha élni szeretnél jó környezetben
ha élni szeretnél lélekben gazdagon
tiszteld az anyaföldet
tiszteld szomszédaidat
tiszteld magadat.” (H. G. Finlayson)
Breier Erika – Padisák Gábor: Herba-kert
Dobray Endréné – Eperjesi Imre – Galambosi Bertalan: Házikerti kézikönyv
(Mezőgazdasági kiadó)
Hamilton, Geoff: Az élet kertje (Officina kiadó)
Kun Józsefné: Agrotechnika (Műszaki könyvkiadó)
Dr Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó
Valló László: A kiskertész
Videokazetta: Biokertészeti 1x1, Szelíd növényvédelem
