1. GRÁNIT

(Erdősmecskei gránitbánya)

Mórágyi Komplexum

A gránit a leggyakoribb magmás kőzet. A földkéreg belsejében alakul ki, amikor az izzó kőzetolvadék, a magma nem jut vulkánokon keresztül a felszínre, hanem néhány kilométerrel a felszín alatt kihűl és megszilárdul. Mivel lassan hűl ki, van idő kristálynövekedésre és nagy, akár több cm-es kristályok képződhetnek benne.

A bányában található többfajta gránit közül a bemutatóhelyen az élénk rózsaszín, durvakristályos, éles, szögletes darabokra széteső gránit tanulmányozható.

Legnagyobbrészt rózsaszín földpátok, sötét biotit-csillámok és szürke kvarckristályok alkotják.

2. Vöröshomokkő
(Cserkúti bánya, Mecsek)

Jakabhegyi Homokkő Formáció

A földtörténeti középidő legelején, a triász időszak kezdetén keletkezett, üledékes kőzet.

A homokkő főleg kvarchomokból képződött. A homokszemcsék tengerparti síkságon rakódtak le, ahol apálykor szárazon állt, dagálykor pedig elborította a víz. Ilyenkor néhány milliméter vastag rétegekben rakódott le az üledék.

A vörös szín a homokkő szemcséinek hematit bevonatából ered. A hematit vasdús ásványok oxidációjakor keletkezik.

A vörös homokkövet régen ablak- és ajtókeretek, lépcsőfokok, járdakockák, malomkövek, sírkövek és útszéli keresztek számára bányászták. Innen ered a környék két településének, Kővágószőlősnek és Kővágótöttösnek az előneve.

3.TRIÁSZ MÉSZKŐ
(Bükkösdi kőbánya, Mecsek)

Lapisi Mészkő Formáció

Földtörténeti középidő triász időszakának kőzete.

Sötétszürke színű, a Mecsek környékén kedvelt építőkő. A később mészkővé váló mésziszap sekély, a szárazföldtől távolodva lassan mélyülő tengerben rakódott le. Itt éltek többek közt tengeri liliomok is, amik nevükkel ellentétben állatok, hosszú karjaikkal szűrik ki vízből a táplálékukat. Vázuk sok kis kalcitkorongból, ún. nyéltagokból épül fel, melyek mindegyike egy-egy nagy kristály. A mészkőben ezek néhány milliméteres, fényesen csillogó kristályokként láthatók, amik gyakran kör alakúak.

4. JURA MÉSZKŐ
(Nagyharsányi kőbánya, Villányi-hegység)

Szársomlyói Mészkő Formáció

Földtörténet középidő jura időszak üledékes kőzete.

Magas 97-98 %-os CaCo₃ tartalmú. Világosszürke színű, jó építőkő. Nyílt, viszonylag mély tengerben rakódott le. Főleg egysejtűek maradványai találhatók benne, amik kis méretük miatt szabad szemmel nem láthatóak. A mészkő víz hatására könnyen oldódik, karsztosodik. Ebben a kőtömbben is kialakultak kisebb üregek, amiknek a falán kalcit vált ki, sőt cseppkövek is megjelentek.

5. KRÉTA MÉSZKŐ
(Nagyharsányi kőbánya, Villányi-hegység)

Nagyharsányi Mészkő Formáció

Föltörténet középidő kréta időszak üledékes kőzete.

A sötétszürke színét a szerves anyag adja. Sekély (néhány méter mély) tengerből származik. Míg ma korallok építenek zátonyokat, a kőzet keletkezésekor kagylók töltötték be ezt a szerepet. A zátonyon élő kagylóknak vastag teknője volt, hogy a hullámzásnak ellenálljon. A kagylóhéjak keresztmetszetei jól látszanak a kőzetben, mert nagyobb kristályosak és sötétebb szürkék, mint a mészkő alapszövete.

A kitermelt és előkészített kőzetet elsősorban salakképző anyagként használják a vaskohászatban, de a cukorgyárak és az építőanyagiparban (utak, töltések, gátak építéséhez) is használják.

6. FONOLIT
(Köves-tetői kőbánya, Mecsek, Hosszúhetény)

Mecsekjánosi Bazalt Formáció

A földtörténeti középidő alsó kréta időszakában képződött kőzet.

Világos szürke és zöldesszürke színű. Fehér színű földpátkristályok figyelhetők meg benne. Keletkezésekor a földkéregben felfelé haladó magma kevéssel a felszín alatt megrekedt, ott hűlt és kristályosodott ki.

Ez a kőzet Magyarországon csak itt található.

Régebben útburkoláshoz termelték. Mivel az időjárás viszontagságaival szemben nem igazán ellenálló, építőkőnek nem használják. Mára már bányászata is megszűnt.

Másik neve: csengőkő.

Elnevezése onnan ered, hogy megütve csengő hangot ad.

7. ANDEZIT
(Komlói andezitbánya)

Mecseki Andezit Formáció

A földtörténeti újidő harmadidőszaki vulkanizmusa nyomán egy ÉNY-DK-i irányú törésvonal mentén létrejött olyan vulkáni képződmény, aminek a lávája megrekedt a mélyben és csak a fedő rétegek lepusztulása után került a felszínre.

Szürke, pados elválású tömött amfiból-andezit. Aprókristályos, szabad szemmel csak elvétve lehet alkotórészeit megfigyelni.

A kőzetet aprózás és osztályozás után útburkolásra, az ún. koptató réteg készítéséhez használják.

8. HOMOKKŐ

(Budafai homokkőbánya, Mecsek)

Budafai Formáció

A földtörténeti újidő harmadidőszakának miocén korú képződménye a sárga homokkő.

A szemcséket kalcit, vas-oxid köti össze. Szemcsemérete alapján középszemű homokkő.

A homok folyódeltákban, illetve sekélytengerben rakódott le. Uralkodóan kvarcszemcsékből áll. Ha a víz szállítóképessége nagyobb volt, több cm-es kavicsokat is lerakhatott, mint amilyenek a kiállított kőzetpéldányon is megfigyelhetők. Ezek idősebb, perm és triász időszaki kőzetekből származnak, főleg riolit, kvarc és kovás homokkő anyagúak. A kőzettörmeléket a víz mozgása sokáig koptatta, így szép kerek kavicsok alakultak ki.

A kőbányából való a pécsi Dóm téren álló két egy tömbből faragott obeliszk és a pécsi bazilika tornyainak kőanyaga.

A szabadtéri kőzetgyűjtemény a Mecsek és a Villányi –hegység jellemző kőzeteit mutatja be.

Alkalmat ad különböző korú és keletkezésű kőzetek komplex vizsgálatára.

A túrák, terepgyakorlatok során a természetben szerzett ismeretek rendszerezésére, a kőzetfajták összehasonlító elemzésére ad kiváló lehetőséget.

A kőzettani bemutatóhely nyitott a környező iskolák és minden érdeklődő számára.

Előzetes bejelentkezés alapján szeretettel várunk osztályokat, szakköröket önálló vizsgálódásra vagy földrajz tanáraink segítségével a kőzetek bemutatására, gyakorlati foglalkozásokra.