Iskola, óvoda rövid története

Dunaszentgyörgy község az 1750-es évtől kezdve viseli a mai nevét. A község első irodalmi említése: (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában) " ZENT HGYWRGH 1471-ben a fehérvári káptalan tulajdona, Pakstól délre." A törökkor pusztulása miatt a régi adatok jórészt megsemmisültek, ezért a régi időkről keveset tudunk. A községet később Tolna-Szentgyörgy, Magyar-Szentgyörgy, Rácz-Szent-györgy néven említik a különböző források. 1696-ban a török hódoltság után 8 család élt itt, majd 1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars, Gömör megyéből református magyarok telepedtek le a községben, s 1720-ban, megalakult a megye egyetlen nemesi curiális községe, Szentgyörgy. Az 1719.május 10-én aláírt megtelepedési szerződés alapján a letelepülők jogosak református templomot és iskolát építeni. Az ideiglenes templomot még abban az évben elkészítették fából, s ezt hamarosan iskola létrehozása is követte. Sajnos erről az iskoláról nincsenek adataink, de bizonyos, hogy működött, melyet Egyed Antal: Összeírás és korrajz Tolna vármegyéről 1828. c. munkája is igazol, melyben ezt olvashatjuk : " Duna-Szent-Györgyön nyilvános intézeteken kívül nincs egyéb, mint helybéli falusi oskola." Nemes Ferenczy Mihály hadnagy (bíró) közlése alapján a tanulókról ezt jelenti: " Közönségesen télen és nyáron is ezen helységben járnak oskolába férfi és leánygyermekek, 150-en." (A lakosság száma ekkor 1985 volt. ) A fatemplom és az iskola is tűzvész áldozata lett 1779. július 5-én. Ezután az oktatás valószínűleg szintén ideiglenes épületben folyhatott, majd az 1890 és 1898 között fölépült a 3 tantermes iskola, tanítói lakással. (Ma Rákóczi u. 113. alsó tagozat épülete.) Az új iskola első rektora Ballabás Bálint volt. A három tanterem hamarosan kevésnek bizonyult, mert 1906-ban csaknem szemközt a 3 tantermes iskolával új iskolát építettek, 1 tanteremmel és szolgálati lakással. Ma ebben az épületben is az alsó tagozat működik, 4 tanteremmel. A tanulólétszám növekedésével kibővült a tanítói létszám is, kiknek nevét érdemes megemlíteni: Ballabás Bálint elköltözése után Szabó Gyula lett az utódja, továbbá Bocsor Géza, Szabó József, Ekly Mária, Vincze István és Marosi Gyula tanított a református iskola két épületében, egészen az államosításig. A római katolikus iskola a 30-as évek elején szerveződött. Tanítói Kápolnási József és Resz Antal voltak. 1948-ban megtörtént az iskolák államosítása. Ekkor a református és római katolikus iskola is állami irányítás alá került.

Az egyházi iskolák idején 3 épületben (5 tanteremben) folyt a tanítás. Minden iskolai épületben volt szolgálati lakás az egyházi tanítóknak, rektoroknak. A tanulói létszám növekedésével egyre több tanteremre volt szükség. Ezt rövidtávon szükségtantermek igénybevétele tette lehetővé. Ezeket a teremigényeket államosított épületek használatba vételével oldotta meg a helyi tanács, később szolgálati lakásokból is tantermeket hoztak létre. A községben szétszórtan található szükségtantermek sok gondot jelentettek a nevelőmunkában, de a fűtésben, takarításban is. Elodázhatatlanná vált egy új iskola építése.
1961. szeptember 3-án került átadásra az emeletes iskola, a Várdomb utcában az intézmény mai központi épülete. Az épület széles társadalmi összefogással készült el: a TSZ gépekkel, a lakosság segédmunkával és fogatokkal segítette az építkezést, a tanulóifjúság pedig a téglahordásban és a cseréprakásban segédkezett. A 70-es években sok volt az osztályozatlan cigánytanuló. Ennek felszámolása érdekében 1976-ban létrejött az általános iskola hétközi diákotthona, amely később óvodai részleggel is bővült.
A 80-as évek közepén bővíteni kellett a központi iskolát, melyet a tanulólétszám növekedése miatti párhuzamos osztályok indítása indokolttá tett.
1983-ban létrejött az Általános Művelődési Központ nevű integrált intézmény melynek részegységei voltak:
- 8 évfolyamos ált. iskola 16 tanulócsoporttal,
- 4 napközis csoporttal,
- 3 óvoda 3-3 óvodai csoporttal,- művelődési ház,
- napközi otthon, konyhával,
- könyvtár,
- diákotthon

1988-ban a II. Sz. Óvoda épületében üzemelő korszerűtlen, zsúfolt konyha helyett elkészült az új konyha, ebédlővel.
1998-ban megszűnt a cigánykollégium, mert a cigánytanulók száma jelentősen lecsökkent.
2000. szeptember 1-e óta az intézmény új neve: Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola

I. sz. Óvoda

Az önkormányzat - a törvény által megszabott alsó fokú oktatással kapcsolatos feladatainak ellátására - többcélú intézményt tart fenn Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola névvel. Ennek az intézménynek egyik tagintézménye a dunaszentgyörgyi I.sz. Óvoda, mely az Óvoda utca 58. sz. alatt található. A község régi építésű részét látja el. Az épület nyugodt, csendes környezetben helyezkedik el, megközelítése összekötő utcák révén lehetséges. Az óvodások általában az óvoda vonzáskörzetéből járnak, de figyelembe véve a szülők indokolt kérését, a másik óvodai körzetből is fogadunk óvodásokat. A gyermekek legnagyobb része gyalog ját az óvodába, de távolabbról érkezők szülői beleegyezéssel kerékpárral közelítik meg az óvodát. Óvodánk az 1890-es évek végén épült fel a jelenlegi külső formájában (tulajdonképpen a Millenniumra). Írásos dokumentum a pontos időt nem támasztja alá. A falubéli idős emberek elmondása szerint a századfordulón már bizonyosan működött vallási és társadalmi hovatartozástól függetlenül. Az 1920-30-as években 1 óvónő és egy dajka foglalkozott 40-60 kisgyermekkel. Az épületben szolgálati lakás is került kialakításra. Az anyák munkába állása, a gyermeklétszám emelkedése szükségessé tette a gyermekétkeztetés bevezetését. Az 1950-es években a szolgálati lakás helyén került sor a főzőhelyiség kialakítására, valószínű idényjelleggel. A gyermeklétszám ismételt emelkedése miatt szükségessé vált egy új óvoda építése, ahol lehetővé vált egy korszerűbb konyha kialakítása (Várdomb u. 26) is. A konyha kiköltözése után a konyha egy része ismét szolgálati lakásként funkcionált 1981-ig. Az új óvodai nevelési program gondozási feladatként tűzte ki a higiénés szabályok betartását. Így szükségessé vált a tálaló konyha és mosdó kialakítása a volt szolgálati lakás helyén.
1979-ben került sor az épület vezetékes vízzel történő ellátására, a vizesblokk kialakítására. 
1981-ben a harmadik csoport kialakítására. Ezután az ételt a Várdomb utcai konyháról szállították óvodánkba.
1981-ben létrejött az Általános Művelődési Központ nevű intézmény, melynek egyik részlege lett az I.sz. Óvoda, 1995. január 1-től a Nevelési-Oktatási Intézmény nevet viseli.
1991. szeptembere óta lehetővé vált, hogy a gyermekek hitoktatásban vegyenek részt.
1995-ben a szomszédos iskola udvarból megkapott területen lehetőség nyílt egy új óvodai játszókert kialakítására, melyben a szülők is részt vettek ( játékkészítés, fák, bokrok biztosításával). 1997-ben az óvoda szakmailag önálló intézmény. A gyermekek nevelését 6 óvónő és 3 dajka hivatott ellátni. Minden óvónő felsőfokú óvónői végzettséggel, a dajkák munkakörük ellátásához előírt szakképesítéssel rendelkeznek. Dajkáink konyhalány, fűtő és takarító munkát is végeznek, így munkaidejükből nagyon rövid időt tölthetnek a gyerekekkel való foglalkozásra, nevelésre. A szülők betekintést nyernek mindennapjainkból, az óvodai életről nyílt napokon, fogadóórán és szülői értekezleten. Az Óvoda jelenleg az új névvel rendelkező Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola egyik szerves része.

II. sz. Óvoda

A dunaszentgyörgyi II.sz. Óvoda, mely a Várdomb u. 26. szám alatt található, a község lakosainak társadalmi munkájával épült, 1959 nyarán adták át rendeltetésének. Az akkori gyermeklétszám indokolta az óvoda felépítését, ugyanis az ófalu egyetlen óvodája, mely 1898 óta üzemelt nem tudott több kisgyermeket fogadni. A községi óvoda feltöltődött az 1950-es évek elején született gyermekekkel, a későbbi 1954-55-ben született korosztály nem járhatott óvodába. Az 1959-ben felépült óvoda fogadta a gyermekeket, hiszen egy év múlva már iskolások lettek. A II.sz. Óvoda két csoportos, szolgálati lakásos, egész intézményt ellátó ( iskolát, I.sz. Óvodát) főzőkonyhás épületként működött.
1980-ban szüntették meg a szolgálati lakást, helyébe lépett a harmadik csoportszoba, és ebben az évben alakították ki az épület két végén a vizesblokkot. A főzőkonyha 1988-ban költözött el az épületből, jelenleg ez a helyiség tanteremként működik a háztartási ismeretek elsajátításához.
1983-ig a dunaszentgyörgyi Általános Iskolához tartozik az Óvoda, 1983. szeptembertől az Általános Művelődési Központ óvodája, majd 1995. szeptemberétől új nevet kap az intézmény, Nevelési-Oktatási Intézményként működik és továbbra is intézményegységként működik a II.sz. Óvoda. Gazdasági feladatokat nem lát el, szakmai önállósággal rendelkezik. Az épület belső elrendezése az 1959-es állapothoz képest változott, megnagyobbították az öltözőt, a konyha elköltözése után óvónői szobát lehetett berendezni, és eszközraktár is rendelkezésre áll. A fenntartó anyagi támogatásával és lelkes szülők munkájával jött létre a változtatás. 1991. szeptemberétől van hitoktatás az óvodában.
1991-92-ben ökomenikus jelleggel kezdődött, majd 1993-ban a faluban élő két felekezet (református, katolikus) saját hitoktatókat helyezett állásba, akik a gyülekezeti szokások szerint végzik a hitoktatást. Hagyományt teremtett az óvoda a néptánc-oktatás terén is. Az 1992/93-as tanévben indult az oktatás és napjainkban is fejleszti ez a művészeti forma a résztvevő gyermekek személyiségét. A II.sz. Óvoda a falu 6-os főközlekedési út felé terjeszkedéssel egyre több kisgyermeknek adott helyet. Az 1960-as években utcák hosszabbodtak meg és újabbak nyíltak a megkezdett építkezésekkel. Az óvoda tahát a falu újabb települését kívánta ellátni óvodai férőhellyel. Az óvoda megközelítése egyszerű, a közlekedést nem akadályozza semmi. Évente háromszor tartunk szülői értekezletet, de szükség esetén többet is megszervezünk. Fogadóórák, nyílt napok is rendelkezésre állnak az óvodával való ismerkedésre. Az Óvoda jelenleg az új névvel rendelkező Csapó Vilmos Óvoda és Általános Iskola egyik szerves része.