Névadónk

 1734 - 1804


Kempelen Farkas a kor kiemelkedő polihisztora 1734. január 23-án Pozsonyban született.
Sokoldalúságára jellemző, hogy kancelláriai tanácsosként, tudósként és feltalálóként, építészként, művészként egyaránt jegyzik.
Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. 22 évi munkával beszélőgépet szerkesztett, amit ma is az informatika alaptalálmányának tekintenek. A mű szerkesztésével párhuzamosan az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmányt, ami az újabbkori fonetika alapja. Õ tekinthető az első magyar logopédusnak is.
A vakok első író- és nyomtatógépüket köszönhetik neki.
A világ egyik legnagyobb mechanikus zsenije vízemelő géppel látta el a pozsonyi és a budai várat.
Megtervezte a schönbrunni szökőkútrendszert s tökéletesítette a gőzgépet ill. megszerkesztette a gőzturbina ősét. Utóbbi munkáival James Wattot is felülmúlta.
Legismertebbé sakkozógépe tette, holott az csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszer volt. Az elmés szerkezet a mai napig is találgatásokra ad okot, mivel a gép Philadelphiában ( 1854 ) elégett.
Építészként sem volt utolsó. A budai Várpalota átépítésének irányítása, a pozsonyi hajóhíd ill. a budai karmelita templom színházzá alakítása ( Várszínház ) fűződik a nevéhez. E színház 17 alapdíszletét tervezte és rövid ideig a pest-budai német színházak főfelügyelője is volt.
Egyéb művészeti ágakban is maradandót alkotott. Színdarabokat, zeneműveket és verseket írt, melyeket korában sikerrel adtak elő. Legismertebb színpadi alkotása Perseus és Androméda címen jelent meg.
Foglalkozott rézmetszéssel is. 1789-tõl a bécsi Művészeti Akadémia tagja.
Pár száz rajza a kassai múzeumba került.
A bölcsész-jogász diplomával rendelkező Kempelen mint vezető hivatalnok is megállta a helyét. Mária Terézia pártfogoltjaként szolgálta a magyar ügyet a királyi Kamaránál, majd kancelláriai tanácsosként.
A sóbányák igazgatójaként, Bánsági Kormányzóként ( õ irányította a bánáti telepítéseket ) is bizonyította rátermettségét. Az ő vezetésével költözhetett Budára ( Nagyszombatról ) az első magyar egyetem.
Maradt ereje, energiája vállalkozásokra ( téglagyár, vászongyár, gombai mintagazdaság ) is, hogy így segítsen a szegény csallóközi magyarokon.
Kempelen - az ember - példaképül állítható a mai generációk elé.
Felvilágosult, racionális gondolkodásával messze kortársai előtt járt.
Szabadkőművesként szimpatizált a magyar jakobinus mozgalommal s ezért
I. Ferenc császárnál kegyvesztetté vált.
Példás családi életet élt hű társa Gobelius Anna Mária oldalán. A boldogságról írt sorait egyéni életélmény táplálta:

 " A boldogsághoz nem kell sok biz'ám,
Sőt nagyon kevés, kettő kell csupán:
A kenyér és a lélek nyugalma.
A munka adja meg a napi kenyeret,
S ki uralkodik vágyai felett,
Lelkének nyugalmát megtarthatja."


 
 

vissza a nyitóoldalra